és már az hiányzik hogy hiányozz
-carson coma
🪼
No title available

Jar Jar Binks Fan Club
RMH
Misplaced Lens Cap
Aqua Utopia|海の底で記憶を紡ぐ
tumblr dot com

❣ Chile in a Photography ❣
Not today Justin
NASA
let's talk about Bridgerton tea, my ask is open

gracie abrams
Noah Kahan
Cosimo Galluzzi
Today's Document
One Nice Bug Per Day
Cosmic Funnies
The Stonewall Inn

oozey mess
"I'm Dorothy Gale from Kansas"

seen from United States

seen from Peru
seen from Pakistan

seen from Syria

seen from Malaysia

seen from Malaysia

seen from Italy

seen from United States
seen from Argentina
seen from Argentina
seen from United States
seen from Qatar
seen from Indonesia
seen from United States

seen from Pakistan

seen from Türkiye
seen from Honduras
seen from Brazil

seen from Saudi Arabia
seen from United States
@egypercveled
és már az hiányzik hogy hiányozz
-carson coma
I need attention and sex
You too? Let’s f*ck.
ha nem beszélünk hirtelen egyedül érzem magam és csak nézek a semmibe és arra várok, mikor beszélünk újra
Gyere játszunk
Mérges voltál. Megint játszottad azt a hülye játékot. Én is imádom, mégis utálom. Szép ellentét vagy mi. Gondoltam elhozom a laptopom és akkor játszunk de tudtam ugyse fogunk, helyette mást játszunk.
Feküdtem az ágyon, görgettem a tik tokot meg insta meg facebook, te meg szidtál ott mindenkit. Megelégeltem és odakiabáltam, hogy NYUGI KURVA JÓ VAGY EZ CSAK EGY SZAR JÁTÉK, de te tovább okoltad a csapatot meg magyaráztad a dolgokat. Odakiabáltam még egy NYUGI ÉLETEM-et de folytattad.
"Jó ennyi volt" gondoltam magamban. Felálltam odamentem hozzád és lassan beültem az öledbe. Jól lereagáltad a cselekedetem mert egyből a combomra helyezted a kezed, majd a seggemre. Rám néztél azokkal a gyönyörű csoki barna szemeiddel, én pedig már olvadoztam.
- Nyugi - suttogtam a füledbe. Majd gyengéden megcsókoltalak. Egyre hevesebben csókolóztunk és már érzetem hogy nem bírok magammal. Felemeltél és az ágyra dobtál. Puszilgattál, faltál azokkal a fenomenális ajkaiddal, esküszöm puhábbak mint bármi. Már készültél levenni a pólóm de előtte a fülembe suttogtad:
- Gyere játszunk..
Mikor csak ülsz a sötétben és érzed a fura érzést a szemednél és érzed hogy egyre jobban homályos minden és próbálod vissza tartani a könnyeid de nem megy és csak gördül le lassan az arcodon és azt gondolod “megint gyenge voltam”
nem vagyok jo
Azt kerdezted miert vagdosom magam. Azt feleltem; “Magammal beszelem meg a problemaim es az a bizonyos belso hang azt mondja megerdemlem”
Egyszer veget a fajdalom, nem? Egyszer veget er.
Ha most beallitanal hozzam es azt mondanad gyere fekudjunk le, szo nelkul belemennek.
Nem gondoltam volna, hogy csalodas is lehetsz az emberek szamara
Egyszer szeretnék írni egy verses könyvet azokról az emberekről akik fontos szerepet játszottak az életemben, de megbántottak, elhagytak, elárultak és ha befutna a könyvem és ők megvennék, kíváncsi lennék arra, hogy rájönnek e, hogy az a bizonyos írás/vers róluk szól.
Csak az a baj, hogy nincs hozzá tehetségem.
Szégyellem leírni a gondolataim, amikor visszaolvasom őket, egy roncshalmaznak tartom magam, gáz gondolatokkal.
nem birlak kiverni a fejembol, egyszeruen nem megy
karantén idején is minden gondolatom rólad szól
Miért érzem magam szörnyű embernek? Miért hagyok mindenkit cserben? Miért nem vagyok sose jó valakinek? Miért nem érdemlem meg a szeretet? Miért vagyok ilyen? Miért vagyok szomorú? Miért nem szeret senki? Miért? Miért?
Sok miért és senki se tud rá válaszolni..
Tumblin sok mindenki csak a párkapcsolatokról beszél. De tudjátok mi fájdalmasabb ennél? Ha az életedet adnád a legjobb barátnődért, de ő nem szeret. Képzeld el azt, hogy az a személy, aki neked az egyetlen lelki támaszod, egyetlen ember akiben igazán megbízhatsz, akivel jól érzed magad, lecserél másra.
Valakire akivel Ő jobban érzi magát, többet nevetnek, több közös van bennük. Észreveszed, hogy valami nincs rendben, már nem kapsz annyi szeretet, nem érzed szeretve magad.
Elkezdesz azon gondolkodni, hogy te nem vagy elég jó senkinek, mindig van jobb. Talán nem is az, hogy valaki jobb hanem nem szereti már azt aki vagy, nem akarja az idejét veled tölteni, pazarolni, de mégis találkozik veled ha te írsz rá, te hívod fel, de Ő már egyre ritkábban keresi a társaságod. Magadat hibáztatod, amiért ilyen vagy és meg szeretnél változni, próbálsz, de nem tudsz azon változtatni amin nem lehet, megjátszhatod magad igen, de nem tudod, mert előtte mindig magadat adtad.
És nem is az, hogy elárul, elmondja a titkaidat másnak, hülyeségeket terjeszt rolád. Nem. Már nem szeret úgy ahogy vagy, nem szereti azt aki vagy. Fáj ugye? Amikor annyi mindent éltetek át és szimplán vége. És nem utálom a lányt akiért "elhagyott", hanem magamat utálom amiért ilyen vagyok.
- Szeretem a legjobb barátnőmet
Köszi ha végigolvastad
kerlek