és hát van két kellemetlen mellékhatás, a bőrszárazság mellett. Az alkoholt egyáltalán nem kívánom, de még a gondolatától is szédülök, a másik, ami viszont sokkal jobban zavar, hogy gyakorlatilag megszűnt a libidóm :( Az azért úgy hiányzik. A szeszt leszarnám, de a szex az kéne.
Az kemeny... en hiztam tole es elohozott depresszios dolgokat, a borgyogyasz szerint meg ezek is normalis mellekhatasok..de legalabb 10naponta kellett csak hajatmosni mert nem zsirosodott.
The German Parliament building has a glass dome above it that people can walk over. This is to remind the politicians that government should be transparent, and the people are always above them.
sok mindent írhatnék ide arról, hogy milyen jó volt végre egy faszival vizsgáztatni, meg arról, hogy idén mennyire készültek fel az alapfokú nyelvvizsgások, de legyen elég annyi, hogy ma vizsgáztattam
egy 82 éves bácsit.
82.
zsiráfos szatyorral érkezett, barna öltönyben.
I’m obliged to do it on my own.
I must tell you I’m a rather good cook.
ilyeneket mondott, meg még azt, hogy van egy öccse, aki 81, és Skóciában és most beteg lett és nincs aki segítsen neki, úgyhogy most kiköltözik hozzá.
itt amúgy mindenki irodában dolgozik és/vagy IT a szakterülete és/vagy mérnök? csak mert itt van ez a rengeteg poszt a munkáról minden nap, és mind besorolható valamelyik fenti kategóriába, kivéve a “vizesnyócas” pajorimi meg a stuki, engem viszont érdekelne, hogy amúgy ki mit csinál
Mérnök. Mindenféle minőségügyi problémákat oldogatok meg csodálatos gyárakban és néha azon ábrándozok, valójában milyen jó is volt hegesztőszerszámokat beállítani.
mit kell csinálni öt napig nápolyban? nem nagyon voltam még olaszországban, mit kell tudni róla, kötelező mindent összeragadt ujjbegyekkel mondani? tökre nem vagyok képben!
legyetek szívesek fotózzátok le a cicátokat (nem kötelező fával együtt, de azzal is lehet) és reblogoljátok a fotót ebben a posztban, hogy még boldogabb legyek! Köszönöm!
The long read: For decades, tech companies promised to make the world better. As that dream falls apart, disillusioned insiders are trying to take back control
But TWC and Tech Solidarity point out that the privileged position of engineers cuts both ways. They are relatively few in number and critical to the operations of algorithms that, in some cases, serve millions of users every day. Whether their activities take the form of a union or a professional association, the structure of the tech industry gives them special bargaining power.
The tech giants […] can aim to attract limitless numbers of users while relying on relatively few direct employees. Instagram had 13 employees when Facebook bought the company for $1bn; WhatsApp had 55 when Facebook bought it for $19bn. According to the most recent figures, Facebook employs 17,048 people, for more than 2 billion monthly users. Alphabet, Google’s parent company, employs 78,801, who make possible trillions of searches every year. Together, Google and Facebook receive around 70% of advertising revenue worldwide.
This kind of scale means these companies can make extraordinarily high profits. But it also means the core workers they rely on have an extraordinary amount of bargaining power. It would not take very many engineers walking off the job to shut the Google search engine down.
a szoftverfejlesztő munkások egy ritka kivételes helyzetben találták magukat annak a glitchnek köszönhetően, hogy az iskolában nem tanul mindenki programozni, ahogy írni meg számolni. ez a “szakma” egy olyan béna helyzetnek köszönheti a szerencséjét, amit ahhoz tudnék hasonlítani kb, mintha nem tanítanák meg az embereket írni és olvasni általános iskolában. nyilván aki tudna írni és olvasni, annak a skilljei rendkívül értékesek és keresettek lennének, de ettől a software engineering alig szakma, ugyanazért amiért az írás és az olvasás se az. ha kevesen tudnak, akkor értékes készség, de attól még hat éves gyerekek is elsajátítják pár hét alatt.
ez nem lesz örökké így, ahogy a közoktatás lassan felzárkózik majd. de most a programozó betanított munkások helyzete egy olyan szerencsés konstelláció, ami szinte semmilyen más munkásnak nem adatott meg a történelem során. az irreálisan magas bérekkel és a létbiztonsággal kurvanagy befolyás is párosul. éppen ezért elszomorító, hogy a legtöbb szakmuki semmilyen módon nem él ezzel a helyzettel, hogy valamit lendítsen vagy javítson a dolgokon, valamit kontributáljon a társadalomhoz, vagy hogy egyáltalán bármilyen módon felelősséget és szolidaritást érezzen.
pedig szerintem egészen apró dolgokkal is már sokat lehetne javítani. kb háromszor annyi betöltetlen IT pozíció van a világon, mint alkalmas munkaerő, ezért a tech munkások a legtöbbször válogatnak a lehetőségek közt, nem meg ők szaladnak munka után. tök jó lenne például, ha az emberek nem csak az ingyen snackek, a pingpong asztal, vagy az ilyen üveggolyók, mint hogy a linkedinre “seniort” vagy “leadet” írhat a pozíciója elé, szempontjai mentén választanának munkahelyeket, hanem figyelembe vennének etikai megfontolásokat is. ha más nem, hát például, hogy az ilyen nagyvállalatok mint a facebook, a google, a twitter stb. vállalhatatlanok, és nem mennének ilyen helyekre dolgozni.
de ahogy a cikk is kibaszott jól írja, ezen is túl vannak lehetőségek. el lehet kezdeni szolidaritást vállalni azokkal, akik nem kódolnak, hanem tízszer olyan nehéz munkát végeznek naphosszat tized annyiért, és kiállni mondjuk a büfés meg a takarító mellett, amikor ugyanaz a munkáltató a legválogatottabb geci módokon kizsákmányolja őket.
én azt vettem észre abban az elmúlt 17 évben, mióta “szoftverfejlesztő mérnökként” (:D) dolgozom, hogy a legtöbbünk kétségbeesetten épít magának státuszt mindezekből, hogy
ez egy kreatív szellemi tevékenység, hogy ez alkotás, craft stb. nem az. ez betanított munka, amit bárki el tud sajátítani. a túlnyomó többségünknek diplomája sincs, hanem műveletlen prolik vagyunk szinte mind, és már önmagában ez alkalmatlanná tesz minket arra, hogy bármiféle érdemi kreatív szellemi szabadfoglálkozást vagy alkotást műveljünk.
pótolhatatlanok, ezért rendkívül fontos emberek vagyunk a munkahelyünkön, tehát nyilván az életben is. nem, ez egy munkaerőpiaci glitch, és semmit nem mond el amúgy arról, hogy értékes emberek vagyunk-e.
az irreálisan magas fizetések, amiket keresünk, arról tanúskodnak, hogy elértünk valamit az életben, és ezt csak kemény munkával szokás. illetve, hogy ez a nyugati társadalom, amiben élünk, akkor tényleg merit-based. nem, ez valójában egy szerencsés helyzet, mintha valaki úgy tudná leélni az életét a vak szülei házának az alagsorában, hogy ez nem tűnik fel nekik, és mindig van kész kaja és frissen mosott ruha. potyautasok vagyunk, egy elbaszott társadalmi alrendszer hibáit meglovagolva.
tökre azt tapasztaltam, hogy a fenti fals és torz önkép miatt a legtöbben önzőek és érzéketlenek vagyunk, és szarunk mindenkire magunk körül. amit a fenti cikk is említ, hogy rengeteg tech munkás szimpatizál az alt righttal, is összefügg ezzel az arrogáns butasággal, ami annyira jellemző az egész közegünkre.
ettől függetlenül a TWC kurvára nem reménytelen kezdeményezés, én drukkolok gecire.
