Elfoglak hagyni mindenképp,
csendben, osonva vagy akár ordítva és futva. A lényegen nem változtat.
Hiányom akkor érzed majd, ha a káosz közepén állsz. S majd talán akkor rájössz, amit te semminek éreztél az a mindenem volt.
Így állok most az esőben csupaszon, semmittelenül. Magaddal vittél valamit, ami az enyém volt.
Közelebb és közelebb akartalak magamhoz tudni. A lényegen nem változtat, én akarlak eltaszítani.
Más szájából a szép szó nem igaz, én a Tiedre vágyom. Most én érzem hiányod..













