Az elmúlt 48 órában megfogalmazott vádak Magyar Péter ellen akkor állítanak ki a rendszerről egy sokkal súlyosabb diagnózist ha éppen igazak és Varga Judit ennek ellenére véd egy legalább akkora, vagy még nagyobb nárcisztikus szörnyeteget.
Nem célom rendet tenni abban, hogy Varga Judit vádjai fedik-e a valóságot, ez jelenleg egyébként is lehetetlen. Fontosnak tartom, hogy mindenki, aki kapcsolati erőszakot szenved el az nyíltan beszélhessen róla kétségbevonás vagy áldozathibáztatás nélkül, de egy ennyire átpolitizált és az állampárti propaganda csatornáin keresztül stratégiai időzítéssel kiengedett előbújás kapcsán elvárható a fokozott óvatosság, de most egy pár bekezdés erejéig játsszunk el azzal, hogy Magyar Péter egy bántalmazó.
Kisiklott propagandavonat
A kegyelmi ügynél a rogáni propagandagyár egyszerűen elvesztette az irányítást és azóta sem tért magához, nem talál fogást a rendszer elburjánzott daganatos sejtjeire rámutató lándzsahegyekkel szemben. Magyar Péter akár bántalmazó, akár nem, akár messiás, akár nem, képes arra, hogy kiugrassza a nyulat a bokorból és hibákat kényszerít ki belőlük.
Bayer Zsolt azt állítja, hogy már 10 éve tudnak a bántalmazásról, de a mondat nem egy önreflexív sajnálkozással folytatódik, hogy 10 évig hagytak cserben egy nőt, egy kollégát, egy barátot, egy államtitkárt, egy igazságügyminisztert.
Kocsis Máté azt mondta, Varga Judit pedig a Hajdu Péternek adott interjúban megerősítette, hogy Magyar Péter csak azért vergődik, mert a válással elveszítette a felesége által neki szerzett pozíciókat, de a mondat nem egy önreflexív sajnálkozással folytatódik, hogy ebben a rendszerben nepotizmus uralkodik.
A Rogánék által kiszivárogtatott rendőrségi iratok (amelyek nem tettek említést tettlegességről) szerint Magyar Péter közúti veszélyeztetést követett el, amikor autójával egy rendőri járművet üldözött keresztül a városon nyaktörő tempóval. Eljárás nem indult, mert a NER-ben védve vagy.
Magyar Péter tűhegyekkel bökdösi Rogán Antal talpát és a propaganda pontosan úgy reagál, ahogyan egy sarokba szorított nárcisztikus: Csíp, rúg, harap és mindent megtesz, hogy a figyelmet elterelje és azzal sem törődik, hogy sokszorosan ellentmondásba kerül és végül mégis lebuktatja önmagát. Megéri Tónit böködni, mert látszólag nem tud hűvös fejjel gondolkozni.
Eközben annyira hatásos ez a fajta propaganda Magyar Péter ellen, mint erdőtűz ellen egy pohár víz. Annyiszor láttuk már ezt a karaktergyilkolást, annyiszor mondta ki bíróság, hogy hamis volt, annyiszor láttuk, hogy a propagandasajtó sérelemdíjat fizet ki a valótlan állításokért, hogy ezeknek már senki sem hisz.
A legnagyobb probléma pedig az, hogy akkor sem hisz majd benne senki, ha történetesen igaz, mert a NER csőre töltött fegyverének látszó tárgy ez a vád.
Röhögő fejek egy bántalmazott nő posztján
Varga Judit pillanatok alatt összeszedett több tízezer röhögő szmájlit arra a Facebook posztjára, melyben már nyíltan erőszakossággal vádolta meg volt férjét. Gyomorbántalmakat okoz amikor el lehet jutni a közbeszédben oda, hogy a családon belüli erőszak már nevetés tárgyát jelentheti, függetlenül attól ki áll elő vele.
De tudod mit? Bazdmeg Judit!
Bazdmeg Judit, amiért éveken át asszisztáltál ahhoz a rendszerhez, mely szisztematikusan bagatellizálja a párkapcsolati erőszakot és hirdeti a macsókultuszt!
Bazdmeg Judit, amiért hisztinek nevezted az isztambuli egyezményt és azt állítottad, hogy Magyarországon minden nő megfelelő védelemhez jut!
Bazdmeg Judit, amiért azt állítottad, hogy Magyarországon nem kaphat megosztott gyermekfelügyeletet bántalmazó szülő!
Bazdmeg Judit, hogy a legintimebb traumádat kölcsönadod Rogánnak, hogy abból politikai bunkósbotot faragva tovább rohassza a bántalmazott nők pozícióját!
Bazdmeg Judit, hogy egy olyan rendszert veszel a védelmedbe, mely téged is 10 éven át cserben hagyott nőként!
Bazdmeg Judit, hogy a politikai bulvár szintjére silányított sztorival tovább rombolod a kapcsolati erőszakot elszenvedők szavahihetőségét!
Varga Juditon nem azt kell számon kérni, miért beszélt éveken át tökéletes házasságról és szabadságot nyújtó férjről ha ez nem igaz, egy bántalmazott gyakran védi félelemből vagy manipulációktól vezérelve a bántalmazóját.
Rajta azt kell számon kérni, hogy a "poklot és terrort" jelentő házassága ellenére segített elkaszálni olyan törvényeket, mely a bántalmazottakat segítené és cinikus megjegyzésekkel rázta le a hozzá segítség igényével forduló bántalmazott nőtársait és nőszervezeteket.
Minden röhögő szmájli egy olyan rendszer következménye, ami az áldozatok segítése helyett azok hiteltelenítését tartja fontosabbnak.
Ha egy igazságügyi miniszternek sem megy…
Mit üzen ez a történet azoknak a nőknek, akik életüket féltve, egzisztenciális félelemtől vagy manipulációktól vezérelve nem tudnak kilépni egy bántalmazó kapcsolatból? Mit üzen nekik az, ha a rendszer még azokat is cserben hagyja, akik kifejezetten nagy hatalommal rendelkeznek egy minisztériumot vezetve?
Minden kiosztott hitvesi pofonnak bűnpártolója a rendszer, kormányzattal, propagandistákkal, beszélő fejekkel, publicistákkal, akik számára egy nő szenvedése maximum akkor számít, ha abból politikai tökét lehet kovácsolni, egyébként 10 évig kussolnak, sőt a bántalmazó minden védelmet megkap a rendőrséggel szemben.
Az a helyzet, hogy ebben a rendszerben ha Magyar Péter valóban egy bántalmazó exférj, akkor még mindig több védelmet élvezett a NER részéről, mint az a nő, akinek a kezébe az Igazságügyi Minisztériumot adták, csak sajtóban kibontakozó nyílt balhé ne legyen, persze csak amíg a hatalomnak ez áll pillanatnyi érdekében.
Nem véletlen, hogy a vádak szinte percre pontosan a súlyos hivatali visszaélésekről szóló titkos hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával egy időben jelentek meg, hogy a sajtó inkább a vélt vagy valós bántalmazással legyen lekötve, ne pedig egy korrupciós botránnyal. Judit szenvedése így válik a rendszer logikájában a bántalmazottól elidegenített fegyverré, mert így törődnek a sajátjaikkal.
A legnagyobb bántalmazó ebben az országban maga a rendszer, nem lehet elégszer ismételni. Varga Judit kilépett egy bántalmazó kapcsolatból, de benne maradt egy másikban.
Katát azért verik agyon, mert gyávák kimondani a megszorítást
Katát nem kivégzőosztag elé viszik, hanem eltörik kezét-lábát és kinyomják a szemét, hogy elvegyék mindenki kedvét tőle, miközben azt sem kell kimondani, hogy a kormány egy népszerű vívmányát a gyakorlatban egyszerűen kivezetik a vállalkozói világból. Mit jelent, hogy a KATA vállalkozók csak magánszemélyek felé szolgáltathatnak ezentúl?
Mindig volt vele baj
A KATA népszerűségét az adja egyfelől, hogy a magyar bürokráciához szokott gyomor könnyen be tudta venni, könnyű volt "katás vállalkozást" indítani és működtetni, ami elvitathatatlanul egy üdvözölni való vívmány, még ha ahhoz is vagyunk szokva, hogy bármilyen hivatali ügyintézés után négy napig sajog az ánuszunk.
Az egyfelől után mozduljunk a másfelől részre, mert ez sokkal fontosabb: Brutális mennyiségű adófizetést lehet vele legálisan megúszni, cserébe persze a majdani nyugdíjkilátások nem túl rózsásak, de hát egy rendes neoliberális úgyis azt mondja erre, hogy öngondoskodás az igazságosság kulcsa, tegyél félre öregkorodra amennyit tudsz.
A KATA kritikusai szerint viszont nem működik ez a neolib felfogás egy alapvetően magas adóelvonásra épülő környezetben, mert aki rengeteg adót a saját zsebében tud hagyni, ugyanúgy részesül a jóléti transzferekből, nem pedig kiváltja azokat magánúton, így igazából mindent fel lehet markolni ha élelmes az ember.
Ráadásul még nagyobb gond, hogy a KATA a bújtatott munkaviszony melegágyává vált, hamar rájöttek arra a munkaadók, ha az alkalmazottakat papíron nem veszik fel, csak beszállító-vállalkozóként adnak feladatot, akkor azon nagyot nyernek: Nincs járulékfizetés, sokkal kevesebb az adóteher, nem kell betartani a munka törvénykönyve munkaviszonyra vonatkozó részeit és így tovább.
Szó se róla, eleve szenved a KKV szektor az adóterhektől, de a kormány válasza erre az volt, hogy nyitottak a szürkezónában egy kiskaput, ők nem néznek oda, tessék szépen megkárosítani a központi költségvetést, mert erről szól az igazi bőrdzsekis-susugónadrágos magyar vállalkozói kurázsi! Legyünk együtt cinkosok!
Pedig a KATA jelenlegi formája lehetne egy jó eszköz is, egyfajta progresszív adózás alsó küszöbe, mely beillik a vállalkozói lét minimálbérének, amit nem, vagy csak kis mértékben adóztatunk, sőt sávos rendszerben az egész kisvállalkozói tápláléklánc lefedhető lenne vele. De most ha elég alacsony a költségszinted, akkor évi 12 (mostantól 18) millió forintos bevételből, minimális adózás mellett a jómódú középosztályban találod magad.
Kiürült az államkassza
Már a közel 10 évvel ezelőtti bevezetése óta szó van róla, hogy a KATA bujtatott foglalkoztatási gyakorlatával valamit csinálni kell és erre hivatkozik most a kormány, amikor gyakorlatilag falhoz bassza az egész rendszert és a katás vállalkozók egy jelentős részét egyszerűen kiszorítja ebből az adózási kasztból.
Fürdővízzel együtt öntik ki a gyereket is: Nem csak a bujtatott foglalkoztatás fog eltűnni azzal, hogy szeptembertől már csak magánszemélyek felé számlázhatnak, hanem a katás vállalkozások egy jelentős része is. Olyanok is, akiknek eddig az életben maradást jelentette.
Felmentést csak a taxisok kapnak, mert a foglalkozásuk jellege miatt ők nem tudják megoldani, hogy csak magánszemélyt szállítsanak, hiszen az utasok jelentős hányada valamilyen céges ügyben jut el A-ból B-be és cégnévre kiállított számlát kér. Ez egyébként egy helyes észrevétel, már csak a kérdés, hogy miért egyedül ők lettek észrevéve.
A cél valójában nem az, hogy a bujtatott munkaviszony ellen lépjenek fel, hanem az, hogy ezt a népszerű adózási formát ellehetetlenítsék. Üres az államkassza és hirtelen nagyon sok bevételt kell becsatornázni, de kimondani mégsem meri egyik gyáva fasz sem, hogy mennyire drámaian szar a helyzet és ez a lépés valójában egy bújtatott* megszorítás.
*Igen, ez egy szójáték.
Őket is érinti
Kicsit hazabeszélek (bár nem vagyok katás, hanem munkaviszonyom van), de a fotósok nagy többségére éppen úgy igaz az, hogy nem tudnak kizárólag csak magánszemélyeknek szolgáltatni, mint a taxisokra. A filmes szakmában pedig szintén bevett gyakorlat, hogy mindenki az adott projektre szerződik vállalkozóként. De mehetünk tovább is.
Kétféle fodrásszal beszéltem a KATA átalakításáról: A saját privát fodrászomat ez nem érinti, eddig is magánszemélyek haját vágta egy kertvárosi kicsike szalonban, amit egyedül visz. De a fodrászokra amúgy is jellemző nagyobb szalonok esetén is, hogy csak bérlik a széket, ahol a klientúrát fogadják, de attól még a KATA előtt sem voltak alkalmazottak.
Van viszont a fodrászoknak az a része, akiket fotós-filmes vonatkozásban ismerek: Ők többnyire cégeknek számláznak, hiszen a megrendelő nem a modell vagy a színésznő lesz, hanem egy magazin vagy a filmes produkciós cég. A sminkesekre, öltöztetőkre ugyanezek igazak. Ők kiesnek mostantól a KATA hatálya alól.
Lehet ezt még nagyon sokáig ragozni, hogy kik azok, akiket igazságtalanul különböztetnek meg a taxisoktól (szinte mindenkit, mert nonszensz a szabálymódosítás), de igazából ez már egy teljesen értelmetlen fejtegetés, szándék sincs a KATA igazságossá tételére, ki akarják véreztetni.
Sok lesz az új alkalmazott
Minden kérdés irreleváns valójában, mert nem azt kell nézni, hogy mit mond a kormány, hanem mit tesz (ez egy Orbán idézet, halló). Itt pedig az látszik csak, hogy eddig fürösztötte a katás vállalkozókat és a velük trükköző KKV cégeket az "adóoptimalizálásban", de amint nyakunkba szakad egy gazdasági válság és kiürül a kassza, rögtön kihúzza a káddugót.
A következő hetekben a cégeknél hirtelen nagyon sok új alkalmazott fog megjelenni, igaz Béla és Margit hiába nulladik napos alkalmazottak, már három éve ülnek ugyanannál az íróasztalnál. Utánuk most már sokkal több adófizetési kötelezettség keletkezik. De a katás (valódi) vállalkozók is át fognak migrálni másik adózási formára, felőlük is több bevétel fog érkezni ezentúl.
Nagyon sokan válnak majd ettől munkanélkülivé, mert a cégek nem fognak minden extra terhet kinyögni, nem tudnak majd mindenkinek munkaszerződést adni, de a jó hír, hogy a katás alkalmazottakat ki sem kell rúgni, hiszen hivatalosan nincs munkaviszony, nincs felmondási idő, nincs végkielégítés, nincs semmi, csak a lapát.
Well played
A kormánytól már eddig is megszoktuk, hogy szociopata módján játssza ki a kártyáit és amit itt látunk, az igazából egy olyan vérfürdő, ami beillik megszorításnak: A központi költségvetés többlet adóbevételhez jut, de közben rengetegen kerülnek így hátrányos helyzetbe egzisztenciálisan.
A legrosszabbul azok az alkalmazottak járnak, akiket évekkel ezelőtt kész tények elé állított a főnök, hogy katázni kell, de most közli, hogy holnaptól nem kell jönni. Az "alkalmazott" nem élhet jogorvoslattal, nem tehet panaszt sehol, nem védi a munka törvénykönyve. Ha megkeresne egy hatóságot, el kéne ismernie, hogy éveken át adót csaltak közösen a főnökkel.
Zseniális húzás, hiszen a kormány egyszerre baszhatja ki a legális vállalkozókat a katázásból, pózolhat a kiskapuzó-mutyizó vállalkozók felszámolójának szerepében (pedig ő hozta létre és tartotta nyitva a kiskaput), miközben meg sem kell védenie a legkiszolgáltatottabbakat és még többlet adóbevételhez is jut.
Orbán még mindig a legügyesebb karmester a magyar politika elmúlt 35 évéből.
---
Megjegyzés: A KATA megváltoztatásáról szóló törvénymódosítási javaslatot 2022. július 11-én Semjén Zsolt (KDNP) nyújtotta be, de az elmúlt 12 év gyakorlata alapján semmi esély arra, hogy a kétharmados Fidesz-KDNP többséggel rendelkező országgyűlés ezt ne fogadná el. A KATA adózás lényegében végetér szeptemberre.
A nyakánál fogva falhoz nyomta és szárazon megcsinálta a Fidesz az ellenzéket a 2022-es választáson. Megrészegült győzelmi beszédében Orbán Viktor még odasúgta, hogy annyiszor megcsinálom veletek, amennyiszer csak akarom, majd beletörölte szerszámát a háborúval küzdő ukrán elnökbe is. Eljön végre az ellenzék önreflexiója vagy a Kádár-rendszer 2.0 lépett ki a béta fázisból?
Nem láttuk jönni
Akkorát nyert a zsinórban negyedik kétharmados ciklusára készülő Fidesz, hogy még önmagát is meglepte. Még a saját elemzőik szerint is csak egy egyszerű többség volt a legtöbb, amit reálisan elvártak és maga Orbán is pedzegette az elmúlt hónapokban a kétharmad elúszását, sőt akár a vereséget is.
Jó oka volt erre, mivel az ellenzéki előválasztás nagy lökést adott az összefogás népszerűségének. Eleinte.
Ezt a felhajtóerőt aztán Márki-Zay Péter (MZP) krónikus kialvatlansága, későn kezdődő kampány és a régi ellenzéki reflexek elkezdték lassan erodálni, de egészen az orosz-ukrán háború kitöréséig ténylegesen ott volt a levegőben az esély. A kétharmadot pedig senki nem látta jönni még a Fideszben sem. Senki! Ezt akkor sem érdemes elfelejteni, ha most a hisztérikus jajgatásban már mindenki okos utólag.
Az orosz-ukrán háború kitörése két vállra fektette az ellenzék pozícióját, de ennek a számlájára inkább a kétharmadot lehet írni, mert legjobb napjaiban sem állt biztos győzelemre. Túl szűkre mérte a matekot az ellenzék mikor a vidéket magára hagyta és úgy kalkulált, hogy csak a városokkal is meg lehet ezt nyerni. Döntő stratégiai hiba volt.
Nincs átjárás a buborékok között
Az egy dolog, hogy a Fidesz számára nem prioritás az új szavazók meggyőzése, nincs is rá oka, most már negyedszer nyeri a választásokat kétharmaddal. Biztos a többsége és amíg az ellenzék jól láthatóan képtelen utánpótláshoz jutni, addig nem is szorul rá sem a konszolidációra, sem pedig újabb rétegek megszólítására.
Az ellenzéknek viszont luxus ezt művelnie és ha megelégszik azzal, hogy a népi-urbánus vitában betagozódik a körúton belülre és agymosottnak meg krumpliszavazónak bélyegzi a főleg vidéken élő Fidesz szavazókat, akkor azzal a megfeneklést kockáztatja és tovább erősíti a buborékokat.
Mindkét nagy politikai tábor sokat tett a kommunikációs hidak felégetéséért, amivel az ellenzék most látványosan nem tud mit kezdeni. A valóban létező állami propaganda hangzavara felmenti őket az önreflexió alól és könnyű kibúvót ad.
Az ellenzéknek jól láthatóan nem volt terve arra, hogy a városokon kívül élőket is megszólítsa. A közmédia és a tágabb értelemben vett sajtószabadság helyzetére hivatkozva elengedték a falusi réteg kezét, akik az újkori feudalizmusban egzisztenciálisan függenek a rendszer hűbérurainak számító helyi vállalkozóktól és hozzájuk bekötött polgármesterektől.
Fel is épült az a sarkított kép az ellenzéki köztudatban, hogy a magyar vidéket a repedt vályogviskóikban tengődő, internetes hírforrásoktól izoláltan élő hírzombi buckalakók népesítik be, akiknek az agyát az MTVA mossa 24 órában. Ez nem a lehetséges megoldások feltárása, hanem dehumanizálásba oltott felelősséghárítás.
Más a körút és más a falu problémája
A jogállamiság, sajtószabadság, korrupció és a demokrácia absztrakcióiról való elmélkedésre nem mindenkinek van igénye vagy kapacitása még a városokban sem, de az biztos, hogy a falusi életet nem ezek mozgatják.
Ráadásul ezek komplex, nehezen érthető fogalmak nem ritkán még a magasan iskolázott (jellemzően városokban élő vagy oda beköltöző) rétegek számára is, közben durcásan elvárjuk, hogy Pista bácsi fenje meg a kiegyenesített kaszát dühében, mikor híre megy az egyetemi modellváltásnak.
Elnézve az Egységben Magyarországért hatpárti közös programját, az alábbi fejezetcímekre érdemes egy pillantást vetni:
Jogállam újrateremtése
Befektetés a jövőbe
Egészséges társadalom
Szolidáris és gondoskodó társadalom
Közös haza
Fenntartható Magyarország
Gazdaság az emberért
A mindennapok biztonsága
Európai Magyarország
Látod ebben azt, hogy valaki a disznók etetése után a gumicsizmát lerúgva majd hümmögve beleolvas? Ebben a jobb és baloldali elemeket is egyesítő, átfogó programban egyetlen kurva kibaszott fejezetet sem sikerült dedikáltan a falunak vagy a vidéknek szentelni, egyértelműen utalva fejezetcímében is arra, hogy sziasztok, itt vagyunk, hallunk titeket és legalább ezt a pár pontot olvassátok el, ha a többit nem is.
Ennek a nem létező fejezetnek a tartalmát lehetett volna nagyon egyszerű, az ő életükre átfogalmazott üzenetekké redukálva folytatni a "vidéki kampányt", akár postaláda útján terjesztve azokat. Szórólap és postaládázás volt, beszálltak ebbe még az otthon nyomtatók is, csak az üzenet nem az életkörülmények javítása, hanem Szijjártó jachtozása volt, mintha ennek a jelentősége ebben a közegben kézzelfogható lenne.
A városias értelmiség persze gőgösen, önnön kiműveltségét lobogtatva érvel azzal, hogy a programban leírtak a falusiak életét is jobbá teszik, csak el kéne olvasni a megfoghatatlan absztrakciókkal, politikai és gazdasági terminusokkal teletűzdelt szöveget. A közbeszerzési törvények reformja és a klímasemlegességi célok között el-el lehet csípni olyanokat, hogy "rendőrt minden faluba"
Hűbazdmeg! Nice!
Szerintem sincs jól az, hogy ennyi nem elvárható a lakosság egy igen jelentős hányadától, az pedig még szörnyűbb, hogy létező probléma emellett a funkcionális analfabétizmus is (ami nem falusi sajátosság, ne essünk tévedésbe), de el lehet dönteni, hogy kell-e az ő szavazatuk, akkor viszont megfoghatóvá, megélhetővé, hétköznapi életükre lefordíthatóvá kell tenni, mit jelent például az autonóm önkormányzatiság elve.
Az ellenzék pedig el is döntötte akarja-e őket: Inkább nem, mint igen, elég csak a városokra célozni, mert a matek azt mondja, hogy ha szűken is, de behozható rajtuk a győzelem, feladva ezzel a biztonsági puffereket.
Orbán Viktor ezzel szemben nem fukarkodik a népi bölcsességnek álcázott metaforák durrogtatásával, hogy az is értse, akit az ellenzék magára hagy.
Kommunikációs rugalmatlanság
Amit az ellenzék képtelen megtanulni Orbán Viktortól, hogy ő nem ragaszkodik mereven egy-egy üzenethez. Ha nem megy, ha elinflálódott, akkor kukába dobja és elővesz egy újat. Ez persze egy populista politikusnak kisujjból megy még 180 fokos váltásokkal is.
Nagyon nagy hiba azonban a rugalmasság és a populizmus közé egyenlőségjelet tenni. Az ellenzéknek csupán annyi dolga lenne, hogy az elvi politizálás megtartásával az egyes üzenetek hangerején módosít annak függvényében, hogy földrajzilag hol kampányol és kihez szeretne szólni.
Egy politikával, közélettel foglalkozó értelmiségi számára az előre megrágott, lecsupaszított üzenetek aligha kielégítők, de ők azok, akiket kevésbé kell félteni: Ők a nagyinterjúk, panelbeszélgetések, vitaestek célközönsége, őket ott kell elérni.
Ráadásul fűteni meg vállalkozást üzemeltetni ők is szeretnek: Talán őket is érdekli, hogy az EU leginkább oroszokra utalt gázellátásával mit kezdene az ellenzék, miközben nyugaton (könnyebb pozícióból) a gázembargót lebegtetik. Ezt MZP saját bevallása szerint sem érintette egy szóval sem. Nem volt rá válasz.
Jött a háború és behozott rengeteg új kérdést, ami az embereket foglalkoztatni kezdte és állami propaganda ellenszél ide vagy oda, ezekre nem volt válasza az ellenzéknek, mert teljesen lefagytak a feladattól. Ennek eredményeként a megnyert körzetekben is visszaesett az ellenzék népszerűsége. Ide már kevés az O1G még annak is, akit amúgy elér az ellenzék a független és/vagy pártsajtón meg a Facebookon keresztül.
Visszaesés a városokban is: Gyurcsány!
Az ellenzék eldobott magától 850 ezer szavazót és erre nehéz azt mondani, hogy csak a falusiak teszik ki ezt a számot. A legnagyobb veszteséget egyértelműen a 2018-as választás második legnagyobb pártja, a Jobbik szenvedte el, mely harmadára esett vissza.
A szavazóik gyomra már azt is nehezen viselte, hogy elkezdtek a szélsőjobb felől a jobbközép irányába behúzódni, de az végképp elintézte őket, hogy mindezt Gyurcsány kezét fogva kísérelték meg. Aki ezen meglepődik az vagy hülye, vagy fingja sincs 2006-ról. Nem csak ismert ős-jobbikos politikusok igazoltak át a Mi Hazánkba, hanem vitték magukkal a szavazókat is, amivel ők lettek az ellenzéktől legnagyobb számban elszívó erő.
Éppen ezért értelmetlen a Kutyapárton leverni a balhét csak azért, mert ők nem jutottak be, ők nem az ellenzéktől vesznek el szavazatokat, de a Mi Hazánk attól a párttól tömegeket vonzott át magához, mely ennek az összefogásnak 2018-ban még a legerősebbje, legnépesebbje volt.
A Mi Hazánk még a városokban is rendszerint a kutyákhoz képest kétszer annyi szavazazatot szippantott fel, komolyan rontva az ellenzéki jelölt esélyeit, ráadásul ennek az ő relációjukban semmi értelme: Csak azért, mert bejutottak még nem lesznek igazi ellenzéke a Fidesznek, csak az a frakció, mely hangosabban buzizik a hátsó padsorból.
Lehet azt mondani, hogy az anti-Gyurcsány propaganda teljesen együgyű, de működik, mert vannak benne igazságok. Ezt az ellenzéki összefogás feltétlen híveinek buborékvilágában csípőből tagadással szokás fogadni, miközben a Gyurcsányt kritizálók azonnal fideszes propagandaterjesztőnek vannak bélyegezve a kritikákkal való érdemi foglalkozás nélkül.
Meg lehetne tanulni végre 12 év után: Aki Gyurcsánnyal összefog, mindig rábaszik. Keményen.
A 2018-ban még éppenhogy bejutott DK mára leuralta az ellenzéket (értsd: zsarolási pozícióban van), van egy fegyelmezett saját tábora, de ebből nincs ki-be járkálás. Ugyan fegyelmezetten leszavaztak oda, ahova Feri kérte, de a többi párt inkább szavazókat veszített 2018-hoz képest (kivétel a Momentum, de ők már az előválasztáson is páros lábbal szálltak neki a DK-nak és legelsőként álltak MZP mögé).
El kell gondolkozni azon, hogy a DK az összellenzék számára hoz vagy inkább visz. Gyurcsány hatalmi kényszertől szenvedve önmagától nem áll félre, pedig sok választásra gyakorolt már kontraproduktív hatást. Tőle kár várni, hogy nőjön fel végre és az ország érdekében menjen nyugdíjba.
Visszaesés a városokban: Háború
Minden stratégiai hiba ellenére azért az egyesült ellenzék kapott egy olyan nehezítő körülményt, amiből reálisan nézve nem volt kiút ennyire rövid idő alatt. Itt nagyon fontos lenne szétszálazni több hatást is, ami végül a Fidesz felé billentette a mérleget:
Egy háború a környező országok választásaira hatalmas bizonytalansági hatással bír.
A háborúk alatt az állampolgárok első reakciója a stabilitás megőrzésének igénye, akár más elvek (pl: demokrácia, kormányváltás) feladása mellett is.
Egy erősnek látszó vezető mindig jobban jön ki egy ilyen helyzetből, mint akinek folyamatosan magyarázkodnia kell az elszólásai miatt.
Orbán ügyesen kerülte ki a táborában lévő megosztottságot: Az oroszokkal szimpatizáló és az orosz agressziótól rettegő réteg is ki lett elégítve a "mi kimaradunk ebből az egészből" kommunikációval.
A háborús szorongás hatására elkezdünk kegyes hazugságokban szándékosan hinni, aki hangosabban kiabálja a békét, előnybe kerül.
Orbán népszerűsége a háború első napjaiban alaposan megingott az oroszokhoz fűződő barátsága miatt, de ezt gyorsan át tudta keretezni. A semleges, maradjunk ki az egészből álláspontot sulykolva egyszerre tudta megtartani azokat, akik az oroszoknak drukkolnak és visszacsatornázni azokat, akik félnek tőlük, de a baráti viszonyban valamilyen biztonsági garanciát látnak.
Az ellenzék ott hibázott, hogy Orbánt elvi alapon kezdte támadni. Ez semmit sem ér akkor, ha valaki az életét félti az orosz rakétáktól, Orbánt pedig élő pajzsnak tekinti még akkor is, ha már hajlott arra, hogy idén nem szavaz rá.
Pragmatikus oldalról nézve viszont Orbán nem garancia, ráadásul a vasfüggöny újbóli leereszkedése közben egyre nehezebb lesz mindkét blokkal jó viszonyt ápolni és inkább a két szék közül a padlóra esés kockázatát növeli. Eközben Orbán megszavaz mindent, amit az EU és a NATO tesz most, így a pávatánc inkább választási játszma volt.
Miközben MZP büszke arra, hogy Orbán demagóg állításai alól rendszeresen kihúzza a szőnyeget a viszontbuzizással (ami egy nonszensz), itt most tényleg lett volna rá lehetőség, hogy rámutasson a kétarcúságra és ennek veszélyeire. De alacsony volt a hangerő és a kölcsönösen épített buborékvilág logikája azt a keveset sem engedte át "odaátra".
Esély sincs a konszolidációra
Bár azt hetek óta sejteni lehetett, hogy a kormányváltás esélye a háború hatására elúszott, azért az újabb kétharmad megakadályozása elsődleges fontosságú lett volna. A Fidesz kormányon maradva is elveszítette volna a lehetőségét annak, hogy fékek nélkül kormányozzon.
Ez egy konszolidációs kényszert nyomott volna a Fideszre, hogy itt az idő visszavenni az arcból és el kell kezdenie meghallgatni azokat is, akik nem rá szavaztak. Ez úszott most el, pedig az előttünk álló, emberöltő óta nem látott válságban elemi szükség lett volna rá.
Ehelyett kaptunk egy hatalmi mámorban úszó Orbán Viktort, aki ünnepi beszédében legyőzött ellenfélként emlegette annak az Ukrajnának a miniszterelnökét, ahol ugyanazon a napon fedezték fel tömeggyilkosságok bizonyítékait. Ízléstelen és vérfagyasztó volt.
Nem így viselkedik egy államférfi és most meg is kapta a visszajelzést: Nem is kell.
Gőzölög a zöldséges rizs, rántott csirke illata járja be a környéket, mindenki készül az ebédhez, van aki már túl is van rajta és eközben a választási részvételi adatok azt mutatják dél körül, hogy mindenki sokáig akart aludni ma szavazás helyett. Összeszedtem hét okot arra, hogy miért most (értsd: ebben a percben) menj el szavazni.
1. Nem igaz, hogy nem számít a szavazatod
Egy-egy szavazókörbe még nagyvárosok esetén is pár ezer ember tartozik, egy részük el sem megy (de te nem leszel ilyen), egy része narancs, másik része a türkiz színű oldalra szavaz és a két csoport közötti különbség sok esetben csak néhány száz vagy néhány tíz szavazat. Ha elmész és magaddal viszel még egy embert, aki ki akarná hagyni (meg ő is egy másikat), azzal döntően megváltozhat a kimenetel.
2. A Fidesz erősen mozgósít
Tegyük fel, hogy nem csíped a Fideszt, ráadásul kihagynád a fenébe az egészet, ettől ők csak annál hangosabban nevetnek rajtad. A Fidesz hagyományosan erős a mozgósításban, fanatikus és elhivatott bázisuk pont azt csinálja, amit neked is érdemes: Elmennek a kijelölt szavazókörbe és visznek magukkal akit csak tudnak. Alacsony részvételi arány mellett biztos az újabb Fidesz kétharmad, magas részvétel mellett viszont sokkal szorosabb verseny lesz (ami mindig izgalmasabb, popcornt is készíthetsz be estére).
3. Kedvesek a nénik
Este már nagyon fáradtak lesznek a nénik a szavazókörben és lehet kicsit mufurcok is, ami érthető, fárasztó ezt csinálni. Ha még most elindulsz, még telimosolyra érhetsz oda. Akár mondhatsz nekik pár lelkesítő szót is.
4. Első szavazásra ajándékot kapsz
Kitűző, nyalóka, póniló vagy egy új ültetőrugó a B6-os Passatba, ezeket mind megnyerheted ha ez az első országgyűlési választásod. Szelfizhetsz az ajándékoddal és flexelhetsz vele az Instán, hogy mekkora arc voltál, amikor tettél a demokráciáért egy apró lépést. Örök emlék!
5. Olyan, mint a sportfogadás
Leadod az X-et valahova és onnantól kezdve kezdődhet az izgulás, hogy milyen eredményt ér el a jelölted vagy pártod a választáson. Ha nem szavazol, akkor 99%-kal unalmasabb lesz olvasni az eredményeket.
6. Szavazz, hogy savazz
Ha valami nem tetszik majd a következő 4 évben, akkor alanyi jogod lesz károgni azon, hogy te nem erre adtad a szavazatod. Ha a te favoritod nyer, akkor azért, ha nem ő nyer, akkor meg azért. Ha el sem mész, furcsán veszi majd ki magát ha puffogsz a politikán, pedig amúgy megérdemled, hogy puffoghass.
7. Kisütött a nap
Undorító taknyos idő volt reggel, még havazott is, tökre megértem, hogy visszabújtál a paplan alá vagy ledobtad magad a Netflix elé, de most kikúrt szépen süt a nap. Valószínűleg mostanra jól is laktál az ebéddel, egy kis séta a saját szavazókörödhöz még jól is fog esni és eskü van abban valami szexi érzés, hogy bedobod az urnába a borítékot, benne a szavazataiddal. Meg is haraphatod finoman az ajkad közben!
+1 Rajzolhatsz kukit
A népszavazós lap egy manipulatív, átverős kérdéssorral akar megbombázni és a legjobb, ha ezt érvénytelenné teszed. Nyugodtan éld ki a népművészeti igényeidet, rajzolj rá faszt, virágot, középső ujjat, üzenj a szomszédodnak, aki mindig túl korán kezd füvet nyírni. Csak négy évente van erre lehetőség, élj vele!
----
Oké, mégis érdekel, mit kell tudnom?
Ha a bejelentett lakhelyed szerint szavaznál, a neked kijelölt szavazóköröd címét (jellemzően a legközelebbi iskola épülete lesz) megkaptad levélben, de a címed beírásával ezen a weboldalon is ellenőrizheted. A szavazókörben este 7 óráig lehet megjelenni, de aki addig beáll a sorba, annak a törvény szerint jár a részvétel, akkor is ha emiatt tovább kell nyitva tartani a szavazókört.
A (most még) kedvesen mosolygó néniktől kapni fogsz három lepecsételt lapot és egy borítékot:
Egyéni körzetek képviselőjelöltjei - Ezen a papíron a jelölteket látod, akiket a pártok a körzetedben indítottak (de lehetnek közöttük párt nélkül induló függetlenek is). Őket látod mostanában a villanyoszlopokon lógó plakátokon. Igen, rajta lesz a pártok logója is ha esetleg fogalmad sincs kit indítottak nálad.
Országos lista - Ezen a papíron csak pártokat látsz, ezen a listás mandátumok dőlnek el. Az előbbi papír kicsivel fontosabb, de ez sem elhanyagolható, a Kutyapárt például kifejezetten ezekre a szavazatokra hajt (és nem akar kormányt alakítani, csak bejutni), hogy ne kavarjon be az ellenzéki jelölteknek a másik lapon. Nem kötelező mind a két lapon ugyanarra a politikai oldalra szavazni.
Népszavazás - Kapni fogsz ezen a lapon néhány manipulatív, téged átbaszni akaró, irányított kérdést. Húzd át az egész lapot a picsába akkor is ha egyetértenél vele, mert egy már létező törvényről szavaztat, ami jogilag értelmetlen és csak a pénzedet (meg az enyémet) pocsékolja el a kormány vele.
Belerakod a borítékba őket és bedobod az urnába. Ha elfogyott a boríték az sem baj, nem számít, az a lényeg, hogy a lapok az urnába kerüljenek. Mehetsz haza és ettől jól fogod érezni magad és sokkal izgalmasabb lesz nézni a folyamatosan változó és alakuló eredményeket, mikor végre elkezdődik a szavazatok összeszámlálása.
Megint óraátállítás van, most éppen a nyári időszámítás rúgta ránk az ajtót, hogy jól seggbecsináljon minket a jetlag. A pro-kontra érvek ütközésének időszaka ez, de én a szokásos közhelyek mellé behoznék más szempontokat is.
Már a kérdés is rossz
A leggyakoribb kérdés az óraátállítás kapcsán, hogy ér-e annyit ez az egész felhajtás, hogy évente pár napra felborítsuk vele a bioritmusunkat. A kérdés azért elhibázott, mert igazából a bioritmusunkat maga a modern civilizációnk csapja falhoz azzal, hogy nem a Nap járáshoz igazodik, ami amúgy a természetes lenne számunkra.
Az ipari forradalom előtt az emberiség a napi teendőit, így a munkáját is a napfelkelte-napnyugta rendszerben bonyolította és a "mennyi az idő" teljesen értelmetlen kérdés volt ha nem csillagász vagy hajónavigátor voltál. Nem számított, mert a vetést vagy betakarítást nem az óramutató állásához igazítjuk és ez ma sincs másként.
A mai emberek többsége viszont már nem a természettel szimbiózisban lévő munkát végez, így a munkaidő mesterségesen megállapított kezdete és vége lesz a legmeghatározóbb a bioritmusunkban. A naprendszert viszont erről elfelejtették értesíteni, így a napnyugtát-napkeltét nem érdekli, hogy a főnökünk mikorra hívja össze a meetinget.
Ha emiatt a társadalom nagy része napsütötte óráktól esik el, akkor depis kis seggarccá válik hosszabb távon és nem csak pár napra, amíg megszokja az óraátállítást. Az időzónák keleti felén lenni mindig nagyobb szívás, mint a nyugati oldalán, így az óraátállítás a legjobb kompenzáció a szerencsétlenebb földrajzi fekvésű országoknak.
Az energiamegtakarítás ma már csak süket duma
Az óraátállítást ellenzők általában azokat az érveket szokták bedobni, amiket már meghaladtunk. Kezdetben valóban volt abban ráció, hogy ha az óraátállítás miatt több napsütötte óra jut arra az időszakra, amikor az emberek a legaktívabbak, akkor azzal kevesebb energiát használunk el.
Ma már viszont ez a szempont kikopóban van jó okkal. Maradjunk inkább abban, hogy az energiamegtakarítással való érvelést egy laza mozdulattal söpörjük végre a kukába, akár pro, akár kontra akarja bárki is használni.
Érdemesebb előtérbe helyezni a napsütötte órák emberi szervezetre közvetlenül és közvetve gyakorolt pozitív hatását. Hiába vagyunk urbanizált betonbarlang-lakók, attól még természeti lények vagyunk, akiknek a szervezete sóvárog azért, hogy töltődhessen napenergiával.
Miért szívás a keleti végen lenni?
Oké, ezt már említettem, de miért akkora szopóroller ez? Minél keletebbre vagy egy időzónában, annál hamarabb megy le a nap, ez megfordítva pedig azt is jelenti, hogy a nyugati oldalon meg annál később megy le.
A spanyolok egy rettentően vidám népség, jellemző az életmódjukra, hogy munka után még sokáig pörgős életet élnek televízió előtt tespedés helyett és jellemzően az élet is később indul be (a tanítás náluk 9:30-kor kezdődik). Nem csak a földrajzi helyzetüket használják ki, de a "később kel a nap" ellenérvre is az a válaszuk, hogy akkor később kell kelni. Ennyi.
Bár nincs rá szabály, hogy egy ország milyen időzónát használjon és ez olykor politikai és gazdasági döntés kérdése, de Magyarország földrajzilag gyakorlatilag telibe a közép-európai időzónába tartozik, így nem igazán van érv ezen változtatni.
Ugyanabba tartozunk, mint Spanyolország, Franciaország, csak mi a legkeletibb végén vagyunk. Szopás. Ez van. Ha tovább tartó világost akarunk, akkor muszáj tekergetni az órákat.
Biztosan kell tekergetni? Van más megoldás?
Az óraátállítás egy tünet, nem pedig a probléma maga, hiába akarják az ellenzői így tematizálni a róla folyó vitát. Azért állítunk órát, mert a nappali világosság kezdete és vége nincs úgy kőbe vésve, mint a munkaidő kezdete és vége, ami így nem igazodik az ember szervezet szükségleteihez.
Ha elterjednek azok a munkahelyi modellek, amiben a munkavállaló szabadon rendelkezhet az időbeosztásával vagy csak jobban figyelembe veszi az emberi szervezet természetes ciklusait, az idővel okafogyottá teheti az óraátállítást. Az óraátállítás önmagában nem megoldás a civilizációs betegségekre, hanem inkább csak tüneti kezelés.
A spanyolok politikai-gazdasági okokból részei a közép-európai időszámításnak, egyébként nem ebbe tartoznának földrajzilag, de a napi rutinjukat a nap járáshoz jobban igazodó módon később kezdik és fejezik be, mint mások ebben az időzónában. Erre szükségük is van, mert extrém későn van napfelkelte és naplemente is.
Egyáltalán nem lenne probléma találni módot rá társadalmi léptékben, hogy az óraátállításra szükség se legyen. A diskurzusnak ezen a tengelyen mozogva lenne sokkal több értelme, mint az óraátállításról önmagáról hápogni. A home office terjedésével megspórolt utazási idő, rugalmasabb és életszerűbb időbeosztások a munkahelyeken az óraátállítás eltörlése felé mutatnak, de még nem tartunk ott.
Pár tipp az elviseléséhez
Igazából nem túl bonyolult csökkenteni az óraátállítás miatti zavarodott érzést. Ez csak egy kis jetlag és a pilóták, gyakorlott utazók is ezeket alkalmazzák. A legjobb ha már az óraátállítás előtt 2-3 nappal elkezded átállítani a ritmusodat az új "időzónára".
Kelj vagy feküdj előbb vagy hamarabb, attól függően merre tekered majd az órát és ez a napi rutinhoz tartozó egyéb tevékenységekre is igaz. Ha a karórád több időzónát is ki tud jelezni, add meg az újat "helyi" időnek és a ténylegest másodlagosnak.
Sokkal kevésbé leszel falhoz csapott puding, ha fokozatosan vezeted át magad az új "időzónába" és nem az óraátállítás pillanatában szembesíted a szervezeted a kész tényekkel. Nyafogni könnyű az óraátállítás miatti pár napos megborultság miatt, tenni ellene viszont kevesen szoktak.
Ha eltörlik, egész évben tél lesz
Az EU korábban végzett már egy igényfelmérést (nem népszavazást), hogy ha eltörölnék az óraátállítást, akkor a polgárok melyik időszámítást választanák. A magyarok elsöprő többsége a nyárit választotta, de ez csalóka. Szeretjük a napfényt, de kevesebb fog jutni és ezzel kevesen számolnak, mert kevés a realitása annak, hogy a nyári időszámítás maradjon meg.
Magyarország "eredeti" időzónája az UTC+1 (CET), amit téli időszámításnak is nevezünk. Együtt mozgunk Közép-Európával, aminek számos gazdasági előnye van, cserébe a már taglalt módon szívás az időzóna keleti határán lenni, mert egy órányi eltérés természetes módon is a pakliban van.
Nyugatabbra nem annyira "élet-halál" kérdése a nyári időszámítás, náluk alapból is tovább van világos. Berlinben például eleve közel fél órával később megy le a nap, mint Budapesten, Párizsban pedig már egy órával. Ha az egész régió benne marad végleg a CET időszámításban, akkor eljön számunkra az örök tél.
A CEST (nyári) időszámítás szerint 2022-ben május 6. és augusztus 13. között megy le a nap Budapesten este 20:00 után. Ha maradunk a CET (téli) zónában, akkor viszont soha. Párizs ezt viszont még akkor is élvezheti április 29. és augusztus 19. között, ha végleg maradna a téli időszámításban.
Bár az időzóna megválasztása nem csak földrajzi szempontokat vehet figyelembe, hanem politikai és gazdasági faktorokat is, de arra nem sok esély mutatkozik, hogy leváljunk Közép-Európáról ebben a tekintetben és egyáltalán nem biztos, hogy a CEST (nyári) fog nyerni az óraátállítás eltörlésével.
Egy időzóna keleti határán lenni mindig szívás. Ez volt a zárszó.
Dobrev Klára jó választás egy újabb Fidesz győzelemhez: Na de miért?
Holnap kezdődik az ellenzéki előválasztás és az első fordulóból Dobrev Klára jutott tovább az első helyen. Ebben annyira nagy meglepetés azért nincs (amit kifejtek bővebben), viszont mielőtt odateszed az X-ed valahova a második fordulóban, beszélni érdemes arról miért hangzik el gyakran, hogy Dobrev a legkönnyebb ellenfél Orbánnak és aki semmiképpen nem szavazna rá, az miért nem képes rá.
Dobrev több ember mozgósít a túloldalon
Kétségtelen tény, hogy az O1G koalíción belül a DK-nak van a legtöbb fegyelmezett szavazója (de nincs többségük), viszont ebből rögtön levonni azt a következtetést, hogy ők tudják leghatékonyabban keresztülvinni a kormányváltást egy túlságosan leegyszerűsített gondolat lenne.
Mivel ez a nagy többpártos koalíció kezd arra emlékeztetni, mintha egy sportliga lenne, ahol a csapatok adják-veszik a játékosokat, az emberek is kezdenek inkább személyekben, semmint pártokban gondolkozni. Egyedül a DK-nak van olyan bázisa, mely kifejezetten pártidentitással is bír (erről még később), így nem olyan meglepő, hogy Dobrev Klára hozni tudta az első fordulót, de ne felejtsük el, hogy többen nem szavaztak rá, mint ahányan igen.
A Karácsony és Márki-Zay visszalépési táncprodukciója is ennek szólt, ha külön indulnak megismétlődik az első forduló eredménye.
Ráadásul tegyünk mellé egy ostoba, de hatásos közvélemény kutatást, ez pedig a teljesen idióta "Stop Gyurcsány" petíció, amiből semmi nem következik, csak egy szám: Ezt többen írták alá, mint ahányan az előválasztáson összesen részt vettek. Gyurcsány neve a túloldalon több embert mozgósít, ide értve a bizonytalanokat, billegőket, mint ahányat az ellenzéken belül képes a maga oldalára állítani.
Elvárni a fegyelmezett leszavazást Dobrevre az éles 2022-es választáson azoktól, akik számára Gyurcsány olyan vállalhatatlan, hogy inkább el sem mennek vagy inkább az MKKP-ra adják az X-et egy kicsit naiv gondolat. Lehet valaki a fegyelmezett leszavazást tartja helyesnek az értékítélete szerint, csak nélkülözi a realitásérzéket. Én lelkiismeretfurdalás nélkül szavazok az MKKP-ra egy ilyen esetben, de tétje nekem is van: Jobb lenne egy kormányváltás, melynél a koalíción kívüli MKKP is bejut őrkutyának. Ez lenne az álomkimenetel nekem.
Összegyurcsányozható-e Dobrev Klára?
Röviden? Nincs rá szükség. Függöny le, vége a bejegyzésnek és mehet mindenki a dolgára. Na de azért persze ezt talán érdemes lenne jobban kifejteni, de egy visszakérdezést engedj meg előtte: Összeorbánozható lenne-e az a személy, aki Orbán leváltása után a legszorosabb családi köréből a helyébe szeretne lépni?
Dobrev politikai karrierje ugyanúgy a kilencvenes években indult és férjével együtt lépkedték végig a lépcsőfokokat ugyanazokban a pártokban, de Dobrev csak az utóbbi időszakban lépett elő a kevésbé látványos háttérmunka felől a színpadra, mert két falhoz baszott választás után a férje arcáról önmaga számára is végképp kiderült, hogy több szavazót visz, mint hoz. Mármint az ellenzéknek úgy általában, arra viszont elég, hogy a DK erős zsarolási... izé, alkupozícióba kerüljön az összefogáson belül.
Karaktergyilkosság Dobrevet összegyurcsányozni?
Kedvencem az, amikor ez nem kérdésként, hanem kijelentésként hangzik el és megpróbálják vele megszidni az embert. Ennél szebb freudi elszólása nincs annak, hogy Gyurcsány vállalhatatlan figura és akit összekennek vele, azt éppen karaktergyilkolják.
Ha Karácsony Gergőre vagy Márki-Zay Péterre próbálják ráhúzni ezt a lepedőt, ott mindenki érti a fideszes szögesdrótok külső oldalán, hogy megáll a karaktergyilkosság, de Dobrev esetén már a felvetés is hülyeség. Rogán Antalt összeorbánozni karaktergyilkosság? Értelmetlen a kérdés.
Miért is ne legyen gyurcsányozás?
A DK nem véletlenül próbálta meg szabályként lefektetni, hogy a kampányban ne legyen Gyurcsányozás. Noha szerintem ez pont annyira legitim kibeszélni való lenne, mintha 12 év O1G kormányzás után Orbán egy családtagja állna a jelölti vitán a mikrofon mögött. Miért ne feszegessük ezt? Mert a DK-nak van egy fegyelmezett szavazótábora és ez jó zsarolási... izé, tárgyalási alap a többi párttal szemben, akik DK nélkül biztosan nem tudnak nyerni?
A DK-nak egészen biztosan érdekében áll, hogy ne tematizálódjon az előválasztási kampányban az ami 2010 előtt történt, ne tematizálódjon az, hogy a Gyurcsány vezette MSZP oligarchákat hizlalt, közbeszerzésekből tett zsebre, baráti sajtót tömött ki állami hirdetésekkel és állami cégeket használt kifizetőhelynek. Az meg aztán végképp érdekében áll, hogy senki ne hozza szóba a 2006-os eseményeket. Aki mégis így tesz, az az összefogást veri szét és Orbán malmára hajtja a vizet.
Amikor az egyik jelölti vitában Fekete-Győr András mégis megtette és felemelegette, hogy az emberek emlékeznek még ezekre és ezért nem győzhet, akkor Klári megszidta a kölyköt, hogy volt egy alku, hogy nem így kampányolnak és érdemi reakció helyett csak azzal reagált, hogy majd a választók eldöntik.
Mi a fasz van? Oké vegyünk egy mély levegőt és gondoljuk át higgadtan: Nem elbaszottul beteg dolog megzsarolni az ellenzéki szavazókat? Tegyetek minket vissza a hatalomba vagy a nyakatokon hagyjuk Orbánt? Ez már egészen úgy hangzik, mint egy bántalmazó kapcsolat, amiből nem igazán szeretné a másik fél, hogy kilépj és még el is hiszed, hogy tényleg te vagy a szar alak ha megpróbálod, MERT AKKOR VOLDEMORT NYER!
Mi a garancia arra, hogy egy DK vezetésű új kormány nem fogja ezt a zsarolást folytatni arra hivatkozva, hogy csend legyen, különben VOLDEMORT VISSZATÉR? Engem ez például tényleg foglalkoztat, mert a képviseleti demokrácia részint bizalomjáték, ezt a bizalmat viszont egyszer már megtaposták és nekem nem dereng, hogy volt ezt követően bármilyen bünti.
Beszéljünk kicsit 2006-ról
Nem akarom nagyon ebbe az irányba elvinni, de volt egy őszödi beszéd, melyben Gyurcsány zárt körben arról magyaráz egy hangfelvételen, hogy az apparátusa jobban el volt foglalva a lopással és gazdasági adatok meghamisításával, mint a kormányzással. Ezt követte egy erőszakos MTV székházostrom, ami elvitte a showt a békés tüntetők elől.
Aztán október 23-án az ünnepi megemlékezésen a rendőrség beleterelte az "árpádsávos" zavargókat a nemzeti ünnepen megemlékező több ezer fős békés tömegbe. A rendőrség körülzárta őket és felszólította a tömeget, hogy oszoljon fel, de erre időt nem adott, kevesebb, mint 2 perc után elkezdték az erőszakos oszlatást, ebben közel 200 civil sérült meg, 84 ember kórházba került, 16 fő súlyosan megsérült. A rendőrség a katonaságtól kapott törvénytelenül fegyvereket és sok esetben a földre leteperés és megbilincselést követően kínozták az embereket, több esetben ficamot, csonttörést okozva.
A csavar a történetben: A békésen megemlékező tömeg a Fidesz nagygyűléséről tartott haza. A hírbuborék pedig akkor is hírbuborék volt már: Ami egy fideszessel történik az nem számít és különben is a fasiszták gyújtogattak, nem kár értük. Gyurcsány Ferenc és a DK narratívaépítése pedig azóta is relativizálni próbálja az eseményeket. Bár ennyi év alatt sem sikerült kimutatni, hogy mindez Gyurcsány utasítására történt-e, de még sokáig nem mondott le, annyival intézte el a tömeget, hogy majd megunják és hazamennek.
Ezzel kiüresítette a parlamentális demokráciát Magyarországon, legitimációt adott Orbánnak arra, hogy ő se takarodjon el, ha a tömeg takarodásra kéri és már azzal jobb fejnek tudja felmutatni magát, hogy az ellene való tüntetéseken nem lőnek ki szemeket a rendőrök. A mai DK narratíva az, hogy pont Gyurcsány hatalomban maradása mentette meg az országot attól, hogy anarchiába süllyedjen.
Értjük, hogy miért mozgósít pokoli erővel Dobrev neve a túloldalon? Értjük miért nem szavazna inkább senkire sem sok ellenzéki ha ő lesz a miniszterelnök jelölt? De persze ne beszéljünk róla, mert akkor Orbán győz!
Az őszödi beszéd csak segítő szándékkal született?
Ez Gyurcsány mai narratívája, hogy fel akarta rázni a párttársait, hogy hagyjuk abba a lopást és kezdjünk el kormányozni! Édesfaszom! Alapítsunk neki egy Jó Útra Tért Michael Corleone Érdemrendet!
Csapataink antagonisztikus harcban állnak
A magyar politikát nem 2010-óta, hanem már jóval korábban a Gyurcsány és Orbán egymásnak feszülésén felparázslott csatamezőre terelték ki. Amíg a két titán heroikus küzdelmet folytat egymással, addig az ország megy rá erre a csatára szőröstül-bőröstül-elmeállapotostul.
Mind a két félnek érdekében áll azt a narratívát építeni, hogy mindig, minden választásnak e között a két gigász között kell eldőlnie. Emlékeztetőül: 2010 előtt Orbán volt az, aki az EU-tól távolodó Gyurcsány ellen szónokolt a jogállamiság és demokrácia védelmében, akkor éppen a Fidesz volt olyan pozícióban, ahol most a DK van.
Valójában egyiknek sem érdeke elpusztítani a másikat, ezért sokkal jobban rettegnek attól, hogy egy olyan új erő jelenik meg, mely mind a kettőt kivágná, mint macskát szarni. Már csírájában kell elfojtani az igényt arra, hogy ezt az antagonisztikus küzdelmet cseréljük fel igazi polgári demokráciával vagy legalábbis egy mérsékeltebb, nem ennyire polarizált irányvonallal.
Jó példa erre a Momentum, mely úgy került be a politika vérkeringésébe, mint egy centrista, mindkét kurzust leváltani akaró, Gyurcsánnyal és Orbánnal egyszerre szakító erő. Most ott állnak egy színpadon a DK-val és próbálják lemosni az összegyurcsányozódást. Nem véletlen, hogy Márki-Zay Péter mögé álltak be a második fordulóra, aki amúgy pártokon kívüli ember és ugyanezt ígéri.
Ferinek tetszett a Fidesz, csinált sajátot
Az nem valamilyen fantazmagória, hogy a DK az ellenzék fidesze, vagy ahogy én szoktam mondani narancs helyett egy kék színű Fidesz. Maga Gyurcsány mondta azt a DK alapítása előtti időszakban, hogy követendő példa az, ahogyan Orbán Viktor felépítette és működteti a Fideszt.
Ajánlott a témában a Magyar Jeti epizódja a DK-ról:
A Demokratikus Koalíció:
Erősen centralizált pártvezetés? Pipa.
Személyi kultusz? Pipa.
Minden politikusuk központi utasításra ugyanoda szavaz? Pipa.
Elsődleges érték a lojalitás? Pipa.
Viták kizárólag zárt ajtók mögött? Pipa.
Minden tag egységesen ugyanazt kommunikálja? Pipa.
Fanatizált és jól mozgósítható szavazótábor? Pipa.
A piszkos ügyek relativizálása? Pipa.
Az Orbán-Gyurcsány párharcot meghaladni akaró pártok bedarálása? Pipa.
Állandó buzizás? Na ezt megadom nekik, hogy ebben tényleg eltérnek és elfogadó hangot ütnek meg, de engedd meg, hogy ettől még ne essek hasra így 2021-ben Európában.
Világnézeti különbségek persze vannak a Fideszhez képest: Nem buziznak. A többi különbség csak relatív, most éppen csúnya dolognak tartják a keleti diktátorokhoz dörgölőzést vagy a korrupciót, de Gyurcsány már bizonyította 2010 előtt, hogy olyan hatalmas problémája azért ezzel nincs ha éppen ő foghatja a kormánykereket. Számomra azért mégis problémás, hogy az az erkölcsi lőállás, amibe a DK beásta magát, annak legitimációja számomra kérdéses: Például Gyurcsány indította el Putyinnal a paksi atomerőmű bővítési tárgyalásait és Orbán nevezte ezt hazaáruló gyalázatnak akkor még. Most éppen fordítva van.
Halló, ébresztő!
Az előválasztás nem a Nagy Választás
Nem volt még Magyarországon soha előválasztás és én amúgy baromi büszke vagyok az ellenzékre azért, hogy ezt most tető alá hozták. Viszont nagyon fontos lenne, hogy az emberek értsék mit is jelent ez a választási aktus. Ebben arról döntünk, hogy ki a legszimpatikusabb az ellenzéki összefogás felhozatalából, tehát beleszólunk abba, hogy milyen összetételű koalíció menjen neki Orbánnak.
Ezen a koalíción belüli erőviszonyok és az Orbán elleni esélyes jelölt(ek) közé nem tehető egyenlőségjel. A legnagyobb támogatottsággal rendelkező egyéni jelöltek lesznek azok, akik a legjobb eséllyel tudnak majd egyéniben győzni. A miniszterelnöki poszt viszont nem ennyire egyszerű, ez a személy hozhat és vihet is szavazókat az összefogásba vagy az összefogásból.
A DK egy nagyon fegyelmezett, fideszhez hasonló szavazóbázissal bír, akik oda szavaznak, ahova a pártjuk mondja, nekik van egyedül pártidentitásuk az összefogásban, így ne lepődjünk meg azon, ha az előválasztáson jól szerepel a DK és Dobrev Klára. Viszont az éles választáson már ott lesz a Fidesz és az MKKP is, így kell nézni az erőviszonyokat és a DK hiába erős, ha méreteiben jóval alulmúlja a Fidesz bázisát.
Tényleg Orbánra szavaz, aki Dobrevre szavaz?
Elhangzott egy ilyen kijelentés Márki-Zay Pétertől és csak fogtam a fejem. Nem is annyira tartalmi, mint inkább kommunikációs vonatkozásai miatt, szerintem szerencsétlen volt a megfogalmazás, de igazából semmivel nem volt alpáribb, mint a DK folyamatos fenyegetőzése, hogy hagyjuk a 2010 előtti idők emlegetését, mert aki így tesz, az Orbánra szavaz.
Nem gondolom én sem, hogy aki Dobrevvel szimpatizál az a Fideszre szavaz, de mégis ki kell mondani, hogy ezzel egy olyan kockázatnak teszi ki a 2022-es választás kimenetelét, melyből Orbán nagyobb eséllyel jön ki győztesen. Nem véletlenül mondják azt fideszes körökben, hogy Dobrev előválasztási győzelme esetén már rögtön bonthatják a pezsgőt.
Talán azt sem mondták véletlenül az előválasztás tervezési szakaszában többen, hogy muszáj lenne olyan védelmi mechanizmusokat beépíteni, melyek garantálják, hogy fideszes trollok ne tudják a szavazást Dobrev felé billenteni. Ezek a trollok alig várnak egy Orbán - Dobrev párharcot. A védelmi mechanizmusok nem kerültek beépítésre, bár a magas részvételi arány csökkenti a trollok esélyét, de nem nullára, kiélezett versenyt még torzíthatnak.
Tetszik amit a DK ígér?
Tök őszintén mondom, hogy összefut a nyál a számban egy mérsékelt balközép, nyugatos/északias szociáldemokrata kormányzat gondolatától. A DK valami ilyesmi ígér, de engedtessék meg, hogy erős fenntartásokkal kezeljem ennek valóságtartalmát.
Na meg mi a garancia arra, hogy a Fidesz struktúrája mellett nem tetszik meg Feri bácsinak a NER is? Hát pont leszarnám, hogy a NER-foglalás a szociáldemokrácia díszletei között zajlana le. Ugye ezért nem játsszunk el választói bizalmat, aki pedig ebben megbukott és mégis mindenáron vissza akar térni, az a saját közösségének sikerét a hatalommániája alá rendeli.
Nem tetszik MZP?
Szerintem ezzel nem vagy egyedül, nekem sem tetszik benne, hogy túlságosan piacpárti, túlságosan kapitalista az én ízlésemhez, bár szerintem a Dobrevre szavazó, de DK-s indentitással nem rendelkező réteget az bassza fel legjobban, hogy Márki-Zay Péter nem beszéli a woke PC nyelvet és nem akar válogatás nélküli, pártalapú tisztogatást rendezni az államigazgatásban, hanem egy technokráciát képzel el, amiben mindegy a pártállásod, csak érts ahhoz, amit csinálnod kell. Ez nyilván nem tud kielégíteni egy bosszúvágyat.
Az sem tetszik benne, ahogy a fideszes vezetők vélt vagy valós homoszexualitását görbe tükörnek próbálja használni. Viszont azt jegyezzük meg, hogy az összes induló aláírt egy értéknyilatkozatot, hogy mik azok a minimumok, amiket kormányzás esetén be kell tartania és ide tartozik azoknak az alapvető emberi jogoknak a védelme, melyeket Orbán két lábbal tapos, ráadásul a kormányzást is közösen kell csinálniuk. Ha csak ennyi számít neked, ahhoz nem kell okvetlenül Dobrev Klárára szavazni.
Viszont MZP-ben látok egy olyan garanciát, hogy a kiábrándult jobboldaliakat is meg tudja szólítani, ezzel szavazókat elvéve a Fidesztől. Nincs olyan, hogy kiábrándult fideszes, csak kiábrándult jobboldali van, aki eddig nem tudott máshova elszivárogni. A baloldali, DK-által hergelt polgárháborús retorika gőgjében persze ennek a rétegnek a megszólítása felér egy főbűnnel.
2014 és 2018, csak ennyit mondok. Ez a gőg akkor is megmutatta mire elég a Fidesszel szemben.
MZP rés a pajzson
Hollik István az első forduló elején azt mondta, hogy Márki-Zay Péter nem lesz miniszterelnök jelölt, mert ő nem Gyurcsány embere. Lássuk be ez volt a realitás, MZP továbbjutásának kevesen adtak esélyt az elemzők között is, sokkal jobban teljesített, mint azt bárki várta volna, így a Fidesz is nagy mellénnyel mondhatta azt, hogy egy keresztény, mérsékelt jobboldali ember nem lehet Gyurcsány embere.
Ha MZP megnyeri az egészet, akkor azzal a Fidesz teljes narratívaépítése megy a kukába. Már az első napon ráfekszenek arra, hogy MZP-t is összegyurcsányozzák, de ez nem fog menni, azt még egy fideszes szavazó is érti, hogy ez bullshit, több nyulat nem lehet már elővenni a kalapból. Lehet az ő preferenciáján ez nem változtat, de egy billegő szavazó esetén már más a helyzet.
Ráadásul visszacsatolva Dobrevre, maga Vona Gábor a Jobbik korábbi elnöke mondta az első forduló eredményei kapcsán, hogy a Jobbik szavazók megbüntették Jakab Pétert, amiért paktumot kötött a DK-val. A Jobbik szavazók tudják a legkevésbé elfelejteni mi történt 2010 előtt és inkább átszavaztak MZP-re. Szerinem az éles 2022-es választáson sem szavaznának Dobrevre és ez a Jobbik mellett MZP most meglévő támogatóira is igaz, akiknek pont a Gyurcsány-Orbán harcból van már kurvára elegük.
De a többiek acsarkodva kampányoltak!
Mindegy, hogy kivel szimpatizálsz, biztos lehetsz benne, hogy a saját favoritod felé hajlik az elfogultságod, de mindegyik jelölt megkapta a magáét övön felül és alul egyaránt. Viszont ebben a kampányban semmi olyan nem történt, ami túllépett volna egy olyan határt, ami a pártpolitizálás természetéből fakadó horzsolásokat okoz, kesztyű azért volt a bokszolókon.
Tudom el vagyunk szokva attól, hogy lassan 12 év Orbán kormány után már nem tudjuk milyen egy kampányidőszak, ahol a jelöltek megbirkóznak egymással, érvelnek, világnézeteket ütközetnek és igen, néha odakönyökölnek. Orbán 12 éve nem kampányol mással, mint a Gyurcsányozással és az ellenzék 12 éve nem kampányol mással, mint az Orbánozással. Mostanáig.
Most kellett először egymás közötti vitákban megmutatniuk, hogy az O1G mantrán felül mit gondolnak a világról, most kellett először érdemi kampányt csinálniuk és az amit láttunk a képernyőkön a vitákban, attól nem beszarni kell, meg rögtön a széthúzást és az összefogás elgáncsolását látni.
Szomorú ha a demokráciáért aggódók kezdik nem érteni a demokráciát és egy olyan elvárást megfogalmazni, hogy miért nem megy le egy kampányidőszak szép nagy egyetértésben, kézen fogva, egyszerre lépkedve. A DK ezt szeretné már elérni egy évtizede, hogy sorakozzon fel mögé szépen mindenki, mert így kell csinálni.
A nagy lófaszt kell így csinálni! Így mentünk neki 2014-nek és 2018-nak is, láttuk már. Legyen vita! A vita a demokrácia egyik alapértéke. Ha pedig egy vagy több jelölt azt gondolja, hogy Dobrevnek nincs esélye Orbán ellen ezért és ezért, hát mondhassa el!
Megjegyzés
Ezt a posztot még azelőtt kezdtem írni, hogy Karácsony Gergely visszalépett volna Márki-Zay Péter javára. A kicsengés az lett volna, hogy bárki esélyesebb Dobrevnél arra, hogy Orbánnak nekimenjen, noha Karácsonytól én kifejezetten kiütéses leszek és MZP sem a szívem csücske. A poszt viszont ennek fényében megszabadult némi Karácsonyhoz köthető tartalomtól, amitől óhatatlanul olyan szájérzete lett, mintha egy MZP melletti kiállás lenne.
Szavazhatsz Dobrev Klárára, nem tiltom meg neked, szeretheted is őt, emberileg nekem semmi bajom vele, csak a politikai identitását képtelenség Gyurcsány Ferenctől függetleníteni (és a fenyegető, zsaroló attitűdje azt mutatja ő sem akar függetlenedni). Csupán igyekeztem egy polgári demokráciára emlékeztető módon a magam eszközeivel beszállni, hangomat hallatni, véleményt formálni. A döntés viszont a tiéd!
Képzelt beszélgetés egy Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! aláírásgyűjtővel
Egy szeptember elejébe belegázoló nyári napon nem történt meg az a beszélgetés, mely köztem és egy Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! petícióhoz aláírást vadászó aktivista között parázslott fel. Kockás rövidujjú ingjét pedánsan a farmernadrágjába tűrte és az évtizedek által deresre fakult körszakállát pödörgetve egy nyugdíjas tornatanár vagy TV szerelő benyomását keltve lépett hozzám.
Aláírásgyűjtő: Szép napot kívánok! Maga szerint is stop Gyurcsány?
Én: Jó napot! Persze, szerintem is!
A: Szeretne esetleg ezért tenni is a petíciónk aláírásával?
É: Ebben a kérdésben alighanem közös az akaratunk, de kérem magyarázza el nekem miről szól ez a petíció.
A: Olyan pontokat szedtünk össze, mint az, hogy nem szeretnénk újra fizetős egészségügyet, nem akarunk megint szemkilövetést, nem akarjuk azt sem, hogy Nokiás dobozokban hordják szét a nemzeti vagyont, nem aka...
É: Állj, állj, elnézést, hogy a szavába vágok, ezeket én is tudom és amúgy tök fontos kívánalmak, inkább arra vagyok kíváncsi, hogy mi következik a petíció lezárultával.
A: Tessék?
É: Minden petíciónak van egy kitűzött célja és egy konkrét követelése, valaminek következnie kell valamiből.
A: Így van, maga okos ember! A miénk az, hogy megállítsuk Gyurcsányt és mellette Karácsonyt is, aki az ő bábja.
É: Szuper, ugyanazt szeretnénk! De a kérdésem továbbra is megválaszolatlan, hogy ez a petíció miként fogja ezt elérni.
A: Pardon, nem értem!
É: Népszavazásért megy a petíció? Törvénymódosításért? Mi következik miből? Hány aláírástól számít majd sikeresnek? Ha lesz elég aláírás, akkor Gyurcsánynak és Karácsonynak el kell mennie kapálni?
A: Hát azt nem lenne rossz!
É: Szerintem sem, de nem hiszek a kényszermunkában, maguktól meg nem fognak menni. Akkor viszont továbbra sem értem mire jó ez a petíció, ha senkit nem kötelez semmire.
A: Így üzenjük nekik, hogy inkább el se induljanak!
É: Nekem ez egészen fenyegetőnek hangzott, szerintem elindulat bárki a választásokon.
A: Akkor maga mégis őket támogatja?
É: Nem, csak szerintem a legjobb mód arra, hogy Gyurcsány ne térjen vissza a hatalomba, hogy nem szavazunk rá vagy senki másra, aki nem szimpatikus a környezetéből. Megígérhetem itt önnek, hogy sem Gyurcsányra, sem a családtagjaira, sem pedig Karácsonyra épp úgy nem fogok szavazni, mint Orbánra.
A: Akkor kire szavaz?
É: Szerintem ez itt most lényegtelen, maguk nem valaki mellett kampányolnak, hanem valaki ellen ezzel a petícióval. Nem gondolom, hogy bárkit le kellene tiltani az indulásról, legfeljebb nem szavazok rá és mint mondtam, nem is fogok erre a két úriemberre. A Fidesz büszke rá, hogy állítólag mintademokráciát épített fel Európa szívcsakrájában, szerintem ebbe beletartozik, hogy bárki indulhat.
A: De mindenki Gyurcsány embere, aki benne van ebben az összefogásban.
É: Sőt, minden bizonnyal én is, hiszen az "aki nincs velünk, az ellenünk van" elvet követve nem nagyon van más opció, minthogy az ő kifizetési listáján vagyok. Egyébként meg az összefogáson kívül is van induló.
A: Orbán Viktor az egyetlen, aki megvédi a nemzeti vagyont, normalitást és a keresztény értékeket!
É: Akkor bizony ő fog nyerni megint és nem értem mitől fél ön, ha ennyire makulátlan kormányunk van jelenleg.
A: Úgy legyen, különben visszatér a szemkilövetés és magát sem kíméli majd, ha felemeli a hangját ellene!
É: Voltam "Gyurcsány takarodj" tüntetésen is. Orbán a mai napig tartozik egy ígérettel, hogy Gyurcsány el lesz számoltatva a lopások vagy éppen a szemkilövetés miatt, mégsem történt meg lassan 12 év alatt.
A: Hát azt én sem értem.
É: Gondolkozzon rajta, talán holnaptól a szemközti standnál fog aláírást gyűjteni, most viszont mennem kell, viszont látásra!
Á: Viszont látásra!
Kávémba belekortyolva távolodó lépteim felett hátra nézve csak azt láttam, hogy mellzsebéből elővette cigarettáját és a tarkóját vakargatva próbálta meg emészteni a társalgást. Talán számított ő sokféle reakcióra a megszólított járókelőktől, csak erre nem. Mindig meglepődnek, mikor valaki összezavarja azt a kétpólusú világképet, hogy Orbán vagy Gyurcsány között dől el minden. Mindig. Meglepődnek.
Hová lett a járványszakemberek szótárából, hogy nem tudjuk?
Heveny szereptévesztésbe került a járványok bármilyen szintű kezelésében résztvevő szakemberek celeb-szakosztálya, mely úgy viselkedik a másfél éve tartó pandémia alatt, ahogyan az a hírességektől elvárható: Nem azt mondják amit kell, hanem amit fel tud kapni a sajtó. Teszik ezt jó szándékból, mert úgy érzik minél több emberhez jutnak el, annál többeknek lesz meg az üzenet, de a kommunikáció egy nagyon más szakterület, mint az elektronmikroszkópot kémlelni.
Emlékszünk arra, amikor még nem tudtuk?
Amikor a SARS-Cov-2 vírus által okozott Covid-19 betegség Európában is felütötte a fejét, akkor ismertünk meg számos olyan biológust, virológust, epidemiológust, orvost, elemzőt, akik sok éves, esetleg több évtizedes tapasztalattal a hátuk mögött dolgoztak már eddig is járványok kezelésén.
Nem ez volt az első járvány, melynél az emberi élet mentésén, egészségkárosodások csökkentésén dolgoztak fáradhatatlanul, sokan nem tudják de még egy szezonális influenza elleni védekezés koordinálása is rengeteg erőfeszítésbe kerül, de az messze sokkal könnyebben kordában tartható, mint a 2019 végén felfedezett új koronavírus.
Ez viszont az első járvány, mely minden korábbinál komolyabb sajtófigyelem középpontjába állította ezeket a szakembereket, közülük is főleg azokat, akiknek nincs ellenére a médiaszereplés. Eleinte sokszor hallottunk a pandémia kapcsán egy kifejezést, ami mára kikopott: "Nem tudjuk!"
De a tudománynak tudnia kell!
A járvány első szakaszának lecsengésével rengeteg ember kezdett hőzöngeni, hogyan történhet olyan, hogy hetek-hónapok alatt nem tudunk még eleget a vírusról és az általa okozott betegségről, miért ilyen sok a feltételezés a kinyilatkoztatott válaszok helyett.
Az iskolai természettudományos oktatás nem hangsúlyozza eléggé (vagy talán semennyire), hogy a tudománynak mindig több a kérdése, mint a válasza és a tankönyvekbe már csak a többszörösen igazolt válaszok jutnak el, nem pedig a kérdések. Ezt erősítik a dokufilmes csatornák, melyek mindent pépesre megrágva, leegyszerűsítve, kész tényként tálalnak.
Nagyon hamar kibukott, hogy a tömegek (egyébként rossz) felfogása a tudományról az, hogy az mindenre kész válaszokkal szolgál.
Aki nem jut el a felsőoktatásba, nem találkozik tudományos vitákkal, tudományos módszertannal és az ezek alapjaira felhúzott kutatásokkal. Két szakember nem ért egyet valamiben? Ami a kívülálló számára úgy jön le, hogy csak feltételezésekkel csapkodják egymást, az valójában a tudományos munkának nem csak része, de eszköze is.
A folyamatos viták viszik előre az ismereteinket és ezek a viták most a szakfolyóiratok helyett a napi sajtóban üzengetés szintjére süllyedtek. Az egyet nem értés, érvelés-ellenérvelés, folyamatos megkérdőjelezés és felülvizsgálat visz el oda, ahol felvetések és elméletek végül igazolást nyernek.
Ez az amit egyetemi szint alatt nem adnak át az oktatásban és ez a fotelből kommentelők jelentős részén látszik is, mikor azon sopánkodnak, hogy "mindenki mást mond". Idővel egyre több kérdésben lesz egyetértés, ez a konszenzus, de ez nem várható el akkor, mikor szinte még csak nyitott kérdéseink vannak.
A celebek elkezdték kiszolgálni a tömeg igényeit
Valószínűleg a járványszakember-celebek is érezték, hogy tömegek kezdenek hátat fordítani a tudománynak és teszik ezt éppen azért, mert nem képesek bizonytalanságban élni, ezért a celebek elkezdtek kinyilatkoztatásaikban válasznak látszó feltételezéseket becsomagolni nekik.
Azt majd az utókor eldönti, hogy ez volt-e jobban hatással arra, hogy a tudománytól elfordulás ekkora méreteket öltött vagy mindenképpen megtörtént volna, de az biztos, hogy a bulvármédián keresztül a tömegeknek üzengetés olyan felelősség, amit nem biztos, hogy mindenki jól tudott használni, aki elsősorban járványszakértő és nem kommunikációs szakember.
Most az adja a legtöbb muníciót a járványszkeptikus réteg számára, hogy a valahanyadik hullám vagy az oltások kapcsán bejön-e egy kinyilatkoztató jóslat vagy sem és ha nem, akkor lehet ujjal mutogatni az ostoba és semmihez sem értő tudósokra.
Mindamellett, hogy minden nappal egyre szilárdabbak az ismeretek, elveszett a szótárból a "még nem tudjuk" kifejezés vagy a feltételes mód hangsúlyos használata, helyét pedig átvette annak a percepciónak a felépítése, hogy már tudunk mindent, lemodelleztük a kimeneteleket, úgy lesz, te csak tedd a dolgod. A gond akkor van, mikor a jóslat nem jön be és a tudományhoz nem konyító tömegek szemében ez felér a hiteltelenedéssel.
A sajtó felelősségét se felejtsük el
Szüksége van a napi sajtónak ismerős nevekre, arcokra és a közöttük felbugyogó drámára, mert ez kattintást generál. Nem hagyható ki annak a vizsgálata sem, hogyan mászott bele a bulvár azokba a tudományos vitákba, ahova előtte a szakfolyóiratoknak volt bejárása.
Ezeket a vitákat elkezdték a sajtómunkások a saját felfogásukban, egyfajta melldöngető versenyként ábrázolni, mintha ez is egy reality műsor lenne.
Ennek a szerzői/szerkesztői mentalitásnak megfelelően csak kontextusból kiragadott erős mondatokat adnak közre, melyhez ez a műfaj képtelen érdemi magyarázatot is mellékelni, mert az nyeri a hírversenyt, aki előbb posztolja a tartalmat, nem pedig az, aki körüljárja.
A járványkommunikáció legyen a jövő munkahelye
Szerintem szükség lesz arra a jövő járványai során, hogy a sajtó elé járulhassanak olyan szakemberek, akik nem csak értik és ismerik a saját területüket, de kommunikálni is tudnak róla. Itt jön képbe az, hogy a PR-kommunikációs tevékenységet nem csak több sportcipő vagy üdítőital eladására lehet használni.
Egy biológustól vagy orvostól nem várható el, hogy úgy tudjon kommunikálni a külvilág felé egy vészhelyzetben, ahogy egy válságkommunikációra kiképzett PR-os képes, ez egyszerűen nem a feladata. Ennek a fordítottja is igaz: Egy kommunikációs szakembertől sem várható el, hogy értse a vírusok viselkedését vagy a járványtant.
Ezért lenne nagyon fontos olyan interdiszciplináris képzéseket indítani, ahol ez a két terület összeérhet és ez nem csak a járványokra lehet igaz, hanem mondjuk a klímaváltozásra is, melynek kezelése szintén súlyos kommunikációs hibákkal küzd. Ha nem értik az emberek a veszélyt, annak a kimenetele pánik vagy bagatellizálás lehet és mindkettőt láttuk a járvány alatt.
De ha már tudományterületek összeborulásáról beszélünk, akkor a járványkezelésben nem feledkezhetünk meg a pszichológiáról sem. A járványszakértők azért rettegtetnek, hogy életet mentsenek, de ez nem veszi figyelembe azokat a pszichológiai tényezőket, melyek pont az ellentétes irányba hatnak és csak több lesz a védekezésbe belefáradt ember.
Az alapoktatás hiányosságai
Teljesen hiányzik a tudományos szemléletmód átadása az általános- és középiskolai szinten. Lehet hülyézni a tömeget, hogy baromságokat hápog, de ez egyszerűen önmagában nem megoldás Soha nem is volt lehetőségük tudományos módszertannal találkozni.
Hogyan várjuk el, hogy komplex tudományos problémákat megértsenek, ha még azt sem értik mi a különbség a bizonyítás és igazolás között? Irreálisak az elvárások akkor, ha az "összefüggésbe hozható" vagy a "korreláció" kifejezés sokak szemében az ok-okozat szinonimái.
Nem véletlenül a végső nagy megmérettetés egy diploma megszerzéséhez a szakdolgozat és annak megvédése. Kutatnod kell, analizálnod kell, összefüggéseket kell feltárnod, ezekből kell írnod egy értekezést, majd meg is kell védened olyanok előtt, akik tudományos alapossággal szét akarják szedni ízekre.
Az alapoktatásban pedig csak a már rég igazolt, konszenzusos alapvetések frontális átadása megy. Seggeld be, mert ez itt a tudományos álláspont és a jövő héten felelsz belőle Pistike! De közben teljesen hiányzik az, hogy milyen viták és konfliktusok sorozatán keresztül vezetett odáig az út, hogy tankönyvbe kerülhetett egy állítás.
A járványszakemberek rosszul tették, hogy inkább a hiányos tudással megszabott elvárásokba álltak bele és leálltak a "még nem tudjuk" kifejezés használatával, mert ez nem a tudományos munka megértését segítette (sőt éppen a lényeget söpörte szőnyeg alá), hanem olajat locsolt a járványszkeptikus hangadók által szított tűzre.
Felröppent egy kis vita a magyar twitteren, hogy lehet-e élni jogsi nélkül és ebben nagyon sokszor visszaköszön érvként, hogy ha nem muszáj, nem érdemes megcsinálni, hiszen a megszerzése egy rémálom, egy tortúra. Nekem nem volt az, sőt kifejezetten élveztem és megosztanám a receptem.
Tényleg kell a jogosítvány?
Úgy nőttem fel, hogy Jeremy Clarkson és a Top Gear ment a TV-ben és mindig olvastam autós magazinokat, mindig szerettem volna jogsit, de igazából racionális érvem nem volt mellette. Budapesttől 10 percnyire töltöttem a gyerekkorom és aránylag fiatalon beköltöztem A Városba, mindig jó volt a közlekedés ahány helyen csak laktam, cserébe szívás a parkolás, meg nem vagyok híve (most sem) a belvárosban furikázásnak. De van amikor egyik élethelyzetből másikba csöppen az ember és (akkor még) 28 évesen belevágtam.
Ha eddig megoldottad az életed autó nélkül, nem is vonz a dolog sőt ha egyenesen rettegsz a vezetés gondolatától (nagyon sokan vannak és a család, párjuk kényszerítése miatt vállalják be), akkor inkább hagyd a fenébe. Tényleg! Egy hatalmas baromság az a toposz, hogy csak jogsival lehetsz valaki az életben és a 350-400 ezres képzési díj egy filléres kis tétel egy autó birtoklásához képest. Vagy ahogy az oktatóm mondta: "Lehet szörnyülködni a képzési díjon, de rájöttök majd, hogy ez volt autós életetek legolcsóbb befektetése."
Na de lépjünk arra a részre, hogy mégis szeretnéd megcsinálni, mert ezt választottad.
Válassz úgy iskolát, mint éttermet
Kézenfekvő, hogy étterembe is járunk szájhagyomány útján, de ha ez nincs vagy már bezárt a sokat méltatott hely, akkor kell más megoldás után nézni. A közlekedési hatóság (NKH) weboldalán elérhető adatbázis elvben azzal a céllal jött létre, hogy minden autósiskola főbb statisztikája meglegyen egy helyen és ezt a saját weboldalukon is kötelező feltüntetni. A cél az volt, hogy ezzel segítsenek a választásban, de ez inkább lett egy torz tükör.
VSM elmélet - Köznyelven a "KRESZ vizsga" sikerességi átlaga első nekifutásra..
VSM forgalom - Ugyanaz, mint az előző, csak a forgalmi vizsgára értendő.
ÁKÓ - Átlagos Képzési Óraszámot jelöli.
Na szerintem ezeket a statisztikákat dobd ki a fenébe, én is görcsöltem felettük eleget és csak az időt húztam vele. Egy részüket az elhelyezkedés, mást pedig a kenőpénzek torzítanak. Sokan főleg az ÁKÓ-t nézik, hogy megtudják nagyjából mekkora pénzt gombolnak majd le róluk, de el kell fogadni, hogy Budapesten milyen a forgalom és emiatt sok pótórára kell felkészülni.
A sok NKH statisztika összehasonlításába belefáradva egyszer egy ebédszünetben véletlenül belebotlottam egy irodámhoz közeli autós iskolába, cuki tantermet láttam és nagyban könnyítette az életem a közelségük. Láttam van Facebook oldaluk (kinek nincs), amit ügyfélbarát felfogásban lehet értékelni is (na ez sokkal ritkább), ami közel 5 csillagos volt a néhai tanulók visszajelzése és a tengernyi lelkes, oktatókat különösen dicsérő szöveges értékelés súlya alatt. Másnap beiratkoztam.
Úgy voltam vele, hogy ha egy éttermet is túl lehet élni a Facebook értékelésekre támaszkodva, akkor talán egy autós iskolát is. Spoiler: Bejött, sőt nekem jó élményként maradt meg az egész!
Mennyi idő elejétől a végéig?
Na ez az ami teljesen megmondhatatlan, nagyon sok egyéni faktor van benne, de általánosságban elmondható, hogy rá fog menni pár hónapod. Igyekszem pontokba szedni mi-mennyi idő Budapesten és ebben nem csak a saját, de a környezetem tapasztalata és a fellelhető újságcikkek is benne vannak:
Tantermi elméleti ("KRESZ") oktatások nagyjából 3-5 hetente indulnak kisebb iskoláknál, nagyobbaknál lehet sűrűbb is, maga az oktatás 2-3 hét (de a Covid óta ezek sok helyen nem indulnak, csak e-learning van).
E-learning online elméleti képzés indítható már a beiratkozás napján is, nem kell várni a következő turnusra és csak rajtad múlik mennyi idő alatt végzel vele.
Az elméleti vizsgára az iskola jelent be, átfutási ideje 3-4 hét (fontos, hogy orvosi alkalmassági igazolás kell hozzá, legyen meg előre).
Tantermi tanfolyamnál megvan az a lehetőség, hogy előre bejelentenek vizsgára (ismétlem: orvosi papír legyen meg korán), e-learning esetén csak akkor jelentkezhetsz, ha végeztél az anyaggal (kikérdez minden fejezet végén).
Az elméleti vizsga az NKH központjaiban történik, már a sikeres vizsgád napján jelentkezhetsz vezetésoktatóhoz az iskoládon keresztül.
A vezetésoktatók legzsúfoltabb időszakai: Reggeli órák, késő délutáni és esti órák, hétvégék. Ha csak ekkor jó (és a legtöbb embernek csak ekkor jó), nem kizárt, hogy heteket, de akár 1-2 hónapot is várhatsz, mire beülhetsz a vezetőülésbe.
Ha tudsz nap közben menni, örömkönnyekkel ölelnek a keblükre, mert az sokszor üresjárattal telik az oktatóknak, gyorsan kapsz kocsit és tele leszel foglalható időpontokkal (saját tapasztalat).
Felelős oktató akkor vállal be, ha hetente legalább 2, de inkább 3 alkalmat tud neked biztosítani (ezért vársz az üresedésre). A heti 1 alkalmas vezetésnek nem sok értelme van, időben és óraszámban is végtelenégig nyújtod majd.
A forgalomban minimum 29 órát és 580 km-t kell vezetned, hogy vizsgára mehess, Budapesten esélytelen ennyi kilométert összeszedni csúcsidőben, számolj 50 órával inkább, de ha nehezebben megy a történet a 60 órás tartományba is belenyalhatsz (semmi gáz ezzel, inkább tanuld meg rendesen, csak a pénztárcád fog siratódalokat énekelni).
Egy vezetési alkalom 2 óra szokott lenni, számolj utána annak, hogy Budapesten 50 órával (25 alkalom) heti 2 vagy 3 találkozóval mennyi ideig fogsz járni az oktatásra. Sok bizony.
Szükséged lesz egy elsősegély tanfolyamra (1 nap) és vizsgára is (1 nap), Vöröskereszt szervezi és ezt bármikor megcsinálhatod a képzés előtt, alatt, után, csak a jogsi kiváltásához kell a tőlük kapott papír az okmányirodában.
Azért ne lepődj meg, hogy Budapesten simán bele lehet nézni fél éves képzési időkbe (de többe is) és ha buksz valamiből, az is időveszteség (na meg pénz). Bár te sok pénzt kifizetsz, de az oktató ebből veszi meg az autót, ebből szervizeli, ebből tankolja, adót fizet és a maradék az ő fizetése. Nem kőgazdagok, nem is vonzó életpálya, kevés az oktató, ez pedig növeli a képzési időket.
Mennyi az annyi? Pénzezzünk egy kicsit!
Én egy Excel táblázatban vezettem a költségeket és egyetlen bukást elkönyvelve, de a budapesti átlagnál sokkal gyorsabban haladva 312.090 Ft volt a B-kategóriás jogsi megszerzése. Az első vizsgára 36 levezetett órával mentem, de a másodikkal együtt is összesen 42 órám volt. Nagyon sokan nem férnek bele 42 órába még úgy sem, ha mindenből csont nélkül elsőre átmennek. Nekem a munkahelyem rugalmasan kezelte a dolgot, tudtam nap közben is vezetni, meg lecsaptam a visszamondott időpontokra is.
Ezek az akkori árak még a Covid előtti évből (2019 első fele), azóta nőttek a díjak (pl: KRESZ tanfolyam 49.990 Ft és a vezetés óradíja 6500 Ft). Mai árakra átszámolva már 400 ezer forint fölé nőnének a költségek ugyanilyen óraszámok mellett. A hirdetett ~240 ezer forintos képzési díjakban nincs benne pár egyéb kiadás és a pótórák sem, amit venni fogsz, akkor is ha a fejed tetejére állsz.
2019-es árak a sulimban:
KRESZ tanfolyam - 30 000 Ft (x1)
KRESZ könyv - 3 590 Ft (x1)
KRESZ tesztszoftver - 5 000 Ft (x1)
KRESZ vizsga - 4 600 Ft (x1)
Elsősegély tanfolyam - 12 000 Ft (x1)
Elsősegély vizsga - 7 900 Ft (x1)
Orvosi vizsgálat - 8 000 Ft (x1)
Forgalom óradíj - 5 000 Ft (x30)
Forgalom pótóra díj - 5 000 Ft (x12)
Forgalmi vizsga - 15 500 Ft (x2)
Volt-e akkor olyan iskola, mely ennél alacsonyabb díjakat ígért? Hát persze, nem is egy, sokat szórólapokról, Google hirdetésekből ismerek, na meg persze számos ismerősöm rémtörténeteiből, hogyan húzták le a bunkó oktatók. Elsőre csábító lehet az alacsonyabb óradíj, de a végén a rossz iskola lesz a drágább, mert sokáig a vendégük maradsz.
Kiemelném, hogy az alap óradíj és a pótóra azonos áron ment (mai napig így van náluk), így nem érdekeltek abban, hogy a pótórákra hajtsanak. Az oktatóknak várólistája van, hónap végén egy fillérrel sem visznek többet haza, ha téged minél tovább ott tartanak. Ha levizsgáztál, már másnap a helyedre ül egy várólistás tanuló.
Fogsz venni pótórát, ezt könyveld el halálbiztos ténynek. Tanulhatsz kertvárosban, agglomerációban, vidéken is a gyorsabb haladás érdekében, de szerintem többet ér a Budapestnek nevezett szanatóriumban tanulni ha tervezel itt (is) vezetni.
Mennyit kellett zsebbe csúsztatni?
Én már a legelején megfogadtam, hogy soha egyik ponton sem fogok kenőpénzeket adni. Az összes barátomtól végighallgattam az egymásra licitálós történeteket, hogy ki adott nagyobb borravalót, de mindig undorítónak gondoltam az egészet és nehéz megmondani, hogy ez kinél elvárás és ki az aki csak nem néz oda amíg a boríték a kabátzsebébe kerül. Nem akarom ezt a rendszert fenntartani, így én egészen kereken nulla forint kenőpénzt adtam és a kitartott marokba előbb köptem volna bele.
Egyszer buktam forgalomban. Az oktatóm szerint nem volt igazságos, én viszont nem dőltem kardomba, őt jobban megviselte, mint engem. A vizsgabiztos szétdícsérte az autó kezelését, de a vizsgadrukk (és egy magánéleti gikszer miatti 4 órányi alvás) miatt kissé mereven reagáltam a forgalomra. Nem vitattam ezt, igaza volt. Engedte levezetni az útvonalat és a vizsgaállomáson tett fel szóbeli kérdéseket, de olyan érthetetlen módon fogalmazott, hogy még az oktató sem értette mit akar válaszként hallani. Bukás.
Vettem két pót alkalmat, újabb nekifutásra vizsgadrukktól mentesen, kipihenten vezetve hibapont nélkül megvolt. Több ismerősöm szerint csak azért buktam elsőre (főleg ilyen körülmények között), mert nem fizettem, de az oktatóm ismeri az összes vizsgáztatót, nem csak lefizethetetlen hírben állt, de tanulókat is feljelent a próbálkozásért ha olyan lábbal kelt fel.
Automata? Manuális? Benzines? Dízel? Elektromos?
Mivel már egy ideje nincs kötelező rutinpálya, így hamar kell mindent egyszerre csinálni: Forgalommal megküzdeni és a váltót kezelni. Sokaknak ez egyszerre túl sok és nekik jó az automata váltó, de ha azon vizsgázol, bekerül a jogsidba és csak azt vezetheted (különbözeti vizsgát tehetsz később). Van iskola, ahol lehet az első pár órát automatán levezetni, majd a forgalmat megszokva áttérni manuálisra.
Ennek az idő és költség oldaláról azért van értelme, mert nekem 2 alkalom (4 óra) után mondta az oktató, hogy olyan szépen bánok a kocsival, hogy kimehetünk a Hajógyári szigetről az igazi őrültek házába. De mások meg nem ritkán 14-16 órát is eltöltenek csak a gépészkedés megtanulásával, mert az éles forgalomban nem akar összejönni nekik. Szerintem megéri manuális váltós autón vizsgázni, de ez a döntés a tiéd.
A benzin vagy dízel vitának pedig ma már nincs értelme. Régen volt, mert a benzines könnyebben lefullad kuplungoláskor és sokan mondják, hogy azon kell megtanulni, onnantól minden menni fog. A legtöbb oktató már olyan modernebb autóval tanít, ahol már elektronika szabályoz és külön gázadás nélkül, kuplung felengedésre indul az autó (gyakran ez kombinálva van visszagurulás gátlóval, így a kézifékes indulást sem tudod gyakorolni).
Lényeg a lényeg: Nem számít, hogy benzin vagy dízel, én is nagybátyám (jó szándékú) intése miatt ragaszkodtam a benzineshez, de felesleges volt.
Szexisták és bunkók az oktatók?
A szexizmust férfiként én nehezen tudom saját perspektívából elmesélni, az én oktatóm nagyon jó arc volt és a női tanulóira sem tett degradáló megjegyzéseket, ha valakit a történeteiben dicsért vagy elrettentő példaként hozott, ott nem volt lényeges a neme. De neki a felesége is oktat (ugyanannál a sulinál akkoriban). Lehet női oktatókat is keresni, sok iskola hirdeti is ezt.
Sok baráti történetben visszaköszön az a motívum, hogy az oktatók a tanulót kérték meg, hogy vigye el a postára, hivatalba, bevásárolni és addig a tanuló ülhet a kocsiban (neki pörög az óradíja, de a kilométer nem igazán). Ez rohadt nagy szemétség és normális iskola ilyen seggfejeket nem fog alkalmazni. Egyszer volt, hogy az oktatóm a fejéhez csapott, hogy az asszony megkérte vegyen epret, amit elfelejtett és már csak 15 perc volt zárásig (Aldi parkolóban volt a standja). Odamentünk, gyakoroltam egy parkolást és pár perc alatt lerendezte a dolgot, sűrűn bocsánatot kért és hozott nekem is egy maréknyit cserébe.
Olyan is volt, hogy én voltam az utolsó tanulója aznap, Flórián térre visszatérve ért véget az óra, nekem Újpest felé volt dolgom és ő arra lakott, megkérdezte megyünk-e együtt, vezethetek én. Nem kért érte semmit, elvégre ugyanabba az irányba tartottunk, de a többlet kilométereket beírta a normál órámhoz.
A forgalmi vizsgáim előtt mindkétszer mondta, hogy van szabad 30-40 perce, ha gondolom vezethetünk addig, hogy bemelegített lábbal érkezzek a megmérettetésre. Kérdeztem mi pénzzel tartozom ezért és nem fogadta el, ajándék volt. Így inkább feldobtam, hogy elvezetek a McDrive-hoz és veszek neki reggelit vagy sütit, azt elfogadta.
Mindezt csak ellenpéldaként akarom hozni a sok horrortörténetre, hogy vannak normális, lelkiismeretes és nagyon rendes oktatók, őket érdemes felkutatni iskola keresésnél, hogy a kóklerek kipontozódjanak a piacról. Amit mások a vizsgabiztos lefizetésére tesznek félre, én abból a sikeres vizsga után vettem neki egy különlegesebb bort, hogy igyák meg a feleségével a verandán, megköszönve a munkájukat.
Miért nem ég rá az Orbán-rendszerre a leghíresebb magyar pedofil megmentése?
Kínosan keveset beszél a magyar közvélemény Kaleta Gáborról, néha felbukkan a neve tüntetéseken magasba emelt táblákon, néha kiszűrődik egy kis kaletázás a médiazajból, de ennyi. Az ellenzék dolga és kötelessége lenne, hogy Kaleta Gábor letépett faszával addig üsse az Orbán-rendszert, amíg mozog. Mégsem ez történik, mert úgy tűnik Gyurcsánynak sem használ az ügy.
Gyurcsánytól Orbánig
A magyar közélet szempontjából Kaleta Gábor jelentéktelen figura, először Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt került külügyminisztériumi munkára 2007-ben, kormányváltás után pedig Orbán alatt dolgozott sajtófőnökként a Külügyminisztériumnak és az Igazságügyi Minisztériumnak, majd 2017-től lett nagykövet Dél-Amerikában. A karrierjét leginkább már a Fidesz kormány alatt csinálta meg.
Mikor 2019-ben perui magyar nagykövetként lebukott 19 ezer gyermekpornó fájl birtoklásával, akkor Gyurcsány és Orbán egyaránt a másikra mutogatott ordítozva kinek a felelőssége ez. Már Gyurcsány alatt is át kellett esnie nemzetbiztonsági átvilágításon, aminek része minden olyan sötét magánéleti folt feltérképezése, mely lehetőséget adhat arra, hogy idegen ország kémszervezetei vagy terroristák zsarolhassanak egy magyar köztisztviselőt vagy diplomatát.
Dugja a titkárnőt? Tudniuk kell.
Illegális drogokat fogyaszt? Tudniuk kell.
Meleg orgiákba jár Brüsszelben? Tudniuk kell.
Szexuálisan vonzódik a gyerekekhez? Tudniuk kell.
A botrányt egyébként az akkor még független Index robbantotta ki, mivel a magyar hatóságok titokban hozták haza Magyarországra a nemzetközi nyomozás során lebukott díszpedofilt és próbálták a magyar büntetőügyet is a radar alatt tartani, csak nem sikerült. A Fidesz rögtön gyurcsányozni kezdett, míg az ellenzék rögtön orbánozni.
Az igazán súlyos része a történetnek viszont maga a vádemelés és a bírósági ügy volt, de úgy néz ki addigra a felek letették a fegyvert, mert senki nem akar összekaletázódni. A frontok megmerevedtek, néha hallani egy kis gépfegyver ropogást a távolban, de jól látható, hogy mind Gyurcsány, mind pedig Orbán tartózkodik attól, hogy széltől-szélig letámadja a másikat, nehogy a saját arcukba robbanjon a repeszgránát. Így viszont csak villongásokra futja és a Kaleta ügy szépen lassan elsüllyed a médiazajban.
Orbán elvitette a balhét a bíróságokkal
Szaladjunk előre egy kicsit: Kaleta Gábor 1 év felfüggesztett börtönt és 540 ezer forint pénzbírságot kapott. Lényegében szabad emberként eltávozott, hazament és hacsak nem tesz megint rossz fát a tűzre egy kis ideig, akkor nem kell börtönbe vonulnia. A magyarok igazságérzetét joggal piszkálja az enyhe ítélet.
Nem csak azért dühítő, mert a gyerekekről készült pornóanyagokkal támogat egy gyerekek elrablásával, megkínzásával és megerőszakolásával fenntartott illegális ipart, de azért is fáj az igazságérzetünknek, mert ezt egy magyar diplomata csinálta, akinek a dolga lenne Magyarország külföldi kapcsolatainak építése, nem pedig a lejáratás.
De miért kapott ennyire enyhe ítéletet? Na itt jön a jó kérdés 540 ezer forintért! A Fidesz rögtön az ítélet után nekiesett a bíróságoknak és elkezdte az egész ügyet úgy tematizálni, hogy a bíróságok pedofilokat hagynak futni, a bíróságok túlságosan gyengekezűek és a Btk. is túl enyhe (megjegyzés: Ebben az időszakban ment nagyon a kormány részéről a bíróságok függetlenségének csorbítási kísérlete).
Na de azért lássuk azt is, hogy a Btk. már eddig is úgy rendelkezett, hogy Kaleta Gáborra fél évtől 3 évig terjedő letöltendő szabható ki. Csakhogy az Ügyészség (melyet Orbán Viktor házőrzője, Polt Péter vezet és kizárt, hogy egy magyar diplomata büntetőügye ne jusson el az ő szintjére is) úgy állította össze a vádiratot, hogy amennyiben Kaleta Gábor beismeri bűnösségét, akkor elég neki a felfüggesztett is. A bíróság nem adhat szigorúbb ítéletet, mint ami a vádiratban szerepel, akkor sem ha a bíró egyébként a saját értékítélete szerint szeretne. Kaleta Gábor belement a játékba, beismerte tettét és megúszta felfüggesztettel. Pont ahogyan a fideszes vezetésű Ügyészség a vádiratban rögzítette.
Apró mellékszál a történetben, hogy a díszpedofilt az a dr. Mester Csaba ügyvéd védte a perben, aki celebek és válogatott NER figurák mellett tűnik fel, ő az ügyvédje Hajdú Péternek és rendszeresen bukkan fel NER-es televíziók beszélgetős műsoraiban. De ennél betegebb, hogy tagja volt a Fehér Liliom Egyesületnek, mely szexuálisan bántalmazott gyerekekkel foglalkozik. Az egyesülettől végül el kellett jönnie az ügy miatt. Bizonyára megérte feladni a tevékenységét egy ilyen egyesületben Kaleta Gáborért.
Nem csak a Fidesz engedte el, de az ellenzék is
Az ellenzék meglehetősen megszeppent az egész ügy kapcsán, mivel képtelen volt a feladott labdát visszaütni a Fidesz térfelére. Mivel Orbán ekkor már egy ideje hergelte a közvéleményt a bíróságok függetlensége kapcsán, így az ellenzék nem mert ebben harcos álláspontot képviselni, nehogy adják alá adják a lovat és talán nem is bíztak abban, hogy az emberek megértik majd az Ügyészség szerepét a történetben.
Ráadásul a Gyurcsány szál miatt is főhetett a fejük, nem akarták azt, hogy a Nagy Összefogás egyik vezéralakjának kínos legyen ez az egész, hogyan került a külképviseleti munka környékére már az ő idején egy pedofil. Pedig amúgy a konkrét ügy kapcsán messze sokkal kisebb felelőssége van neki ebben, mint a Kaleta Gábor karrierjét igazán megcsináló, majd a lebukás után titokban hazahozó és enyhe ítéletet elintéző Orbán-rendszernek.
Annak az Orbán-rendszernek, melynek az arcára kéne égetni izzó vassal, hogy egy világhírűvé tett magyar pedofilt hagytak elfutni az igazságszolgáltatás elől. Annak az Orbán-rendszernek, mely az egész Kaleta ügyből úgy mosdatta ki saját magát, hogy szigorított a pedofiltörvényen, hogy a tetszelegjenek egy olyan hamis képben, ami teljesen ellentéte a Kaleta balhénak.
Ők mossák kezeiket, azt kommunikálják, hogy Gyurcsány alatt került a külügy területére, a bíróság hagyta futni és ők a gyermekvédelem nevében szigorítottak a jogszabályokon, feladat letudva. Aztán ezzel érkezett csomagban a végtelenül cinikus homofób kiegészítés is, mely kvázi betiltja a "homoszexuális propagandát", hogy ezzel még a homoszexualitást is összemossa a pedofíliával.
Nem segít a szivárványos zászló, nem ezzel kell ütni Orbánt
Mikor látom a parttalan vitákat a homofóbok és az LMBTQ szabadságjogokat támogatók között, akkor általában én vagyok az édesanyámba elküldve, mikor felvetem a liberális hangadóknak, hogy meg kéne érteni a másikat az asztal túloldalán. Az ő gondolatmenetének megértése nem egyenlő annak elfogadásával vagy az egyetértéssel, de kulcs ahhoz, hogy hatékonyan lehessen érvelni.
Nem toleránsnak kell lenni az intoleranciával szemben, de a szivárványos zászló lobogtatása senkit nem tesz toleránssá, aki egyébként az Orbán-rendszer hergelésének hullámaira felülve buzizik vagy hiszi el azt a narratívát, hogy a melegek egyenlők a pedofilokkal. Hiába kéred számon a liberális elvek hiányát olyanon, aki pontosan azokkal szemben határozza meg magát. Nem ezt kell számon kérni, hanem a saját elveit Orbánon.
Ott kell ütni az orbáni világképet, ahol egyébként véleményazonosság van a felek között, ez pedig a gyermekvédelem. Szélsőbaltól a szélsőjobbig mindenki egyetért abban, hogy a gyermekek védelme kiemelten fontos és a kárukra elkövetett bűncselekmények a legsúlyosabbak közé tartoznak. Ezzel kell ütni az Orbán-rendszert, hogy a hangzatos jelmondatai és propagandahúzásai ellenére segédkezett egy pedofil társuknak megúszni a börtönt. Akkor is ha ez Gyurcsánynak is kényelmetlen téma, pont leszarom.
Ki kell csorbítani annak a narratívának az élét, hogy Orbánt tényleg érdekli a gyerekvédelem és ráégetni a rendszerre, hogy hagyott futni egy díszpedofilt csak azért, mert közülük való. Ezzel kell keretezni azt, hogy az Orbán-rendszer három kétharmados ciklus alatt végig elutasító volt a gyermekvédelmi rendszer reformjával szemben csak azért, mert az ő világképében ez egyenlő lenne a tolerancia terjedésével és inkább szenvedjenek a gyerekek válogatott bántalmazásoktól, csak toleráns felnőtt ne legyen belőlük.
El kell magyarázni azt is, hogy ha a gyerekek nem hallanak 18 éves korukig LMBTQ témákról az nem csak azt jelenti, hogy magabiztos homoszexuális nem lesz belőlük egyhamar, de magabiztos heteroszexuális sem. Ennek hiányában az önmagukat bármilyen értelemben különcnek érző gyerekek elszigetelődnek a saját közösségüktől (ebbe pedig a ciszheteró gyerekek is beleeshetnek) és ők vannak leginkább kitéve annak a veszélynek, hogy az online térben megértő füleket keresve majd megkörnyékezi őket egy pedofil felnőtt. Ebbe a veszélybe sodorja bele gyerekek tömegeit az Orbán-rendszer.
De ez az üzenet csak azon a kommunikációs hídon keresztül tud eljutni a lövészárok túloldalára, melyet a Kaleta-üggyel lehet(ne) megnyitni. Erre a hídra pedig elképesztően nagy szükség van. A szivárványos zászló lobogtatása önmagában nem fog megoldani semmit.
A járvány már nagyon korai szakaszban rámutatott arra, hogy az Európai Unió tagállamai katasztrófák idején annyi irányba húzzák a csónakot, ahányan ülnek benne. A keleti vakcinákkal kapcsolatos utazási korlátozások pedig csak még látványosabbá teszik a problémát. Ha az európai közösséget bomlasztó magyar különutas politikát elítéljük, akkor ezt sem úszhatjuk meg.
Menjünk vissza pár hónapot az időben
Mikor 2020 elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a vírus már kijutott Kínából, sőt az már itt van Európában, akkor erre az EU tagállamok azzal reagáltak, hogy lezárták a belső határokat, miközben ezt a járványszakemberek és a WHO kifejezetten nem javasolták, mert a járvány hatékonyabban kezelhető közös fellépéssel.
Nem arról volt szó a szakma részéről, hogy nem indokolt gócpontokat lehatárolni és csak ott ki-beutazási korlátozásokat bevezetni, de teljes országokat leválasztani a belső EU-s térképről túlzó. A belső határokon való átkelés menet közben sokat lazult (köszönhetően a gyorstesztek elterjedésének), de az EU válasza az volt a járványra, hogy mindenki oldja meg magának.
Próbálkoztak ezt helyrehozni a közös vakcina beszerzési programmal, de annyira sok volt a bürokratikus szarrágás és az árak lealkudozása, hogy közben eltelt rengeteg idő, elkéstek a szerződések megkötésével és a fejlett nyugati régiók között az EU tagállamokban kezdődhetett meg legkésőbb a tömeges oltás. A magyar vezetés nem véletlenül döntött a keleti vakcinák önálló beszerzése mellett.
Szuverenitással agyonvert szolidaritás
Amikor szóba került az, hogy valamilyen védettségi igazolvány létrehozásával megnyitják újra a szabad mozgást az EU-s tagállamok között, akkor nagyon sokáig ment azon a vita, hogy milyen vakcinákat fogadjanak el. Erre éppen a magyar példa szolgáltatott alapot, ha senki nem tér el a központi vakcinabeszerzéstől, akkor eleve nincs mit rágni ezen.
Sokféle forgatókönyv felmerült:
Csak azt fogadják el, amit az EMA jóvá hagy
Csak azt fogadják el, amit a WHO jóvá hagy
Mindent elfogadnak, amit az EU-ban egy tagállam jóvá hagyott
Végül azt az opciót fogadták el, amit már a belső határok kapcsán is alkalmazott ez a közösség: Oldja meg mindenki magának, inkább eltoljuk magunkról a felelősséget. Az EMA által jóváhagyott vakcinákat mindenkinek el kell fogadnia, míg a többi vakcináról a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek. Remek példája ez annak, hogy az EU-ban működik még a népszuverenitás elve! Vagy inkább annak, hogy csődöt mond a szolidaritás a szuverenitásra hivatkozva.
Minket leginkább a Szputnyik V és a Sinopharm-féle kínai vakcina érint, mindkettőt hatásosnak és biztonságosnak mondta ki a WHO (bár a kínai kapcsán felmerültek aggályok, hogy az időseknél kevésbé lehet hatékony, de ez még igazolásra vár, nem kész kijelentés). Nincs olyan orvosszakmai érv, hogy a WHO által jónak mondott vakcinákkal beoltott EU-s állampolgárok mozgását továbbra is korlátozzák. A Sinopharm körüli aggályok jogosak voltak és ha a WHO is azt mondja rá, hogy mindenképpen hatástalan, akkor valóban ne jogosítson szabad utazásra. Csakhogy a WHO nem ezt mondja.
Vártál volna a Pfizerre, most te is utazhatnál!
Nem kellett sok hozzá, hogy megjelenjenek a nyugati "sztárvakcinákkal" beoltott trollok, hogy önelégülten dörgöljék a keleti oltóanyagot elfogadók orra alá a választásukat. A csapból is a harmadik hullám rettenetesen számai folytak és nem mindenki volt abban az élethelyzetben, hogy a bizonytalan ideig várjon a Pfizerre. Ráadásul az emberek egymást is hergelték, hogy aki nem fogadja el a kínait vagy az oroszt, az nagymama gyilkos.
Én egyébként nyugati (Moderna) "sztárvakcinával" vagyok beoltva, utazhatok majd anélkül, hogy pálcikát kelljen dugni az orromba. Mégsem érzem helyesnek ezt a fajta kárörömöt a trollok részéről, mert az életvédelmi célok sokkal fontosabbak, minthogy a következő pár hónapban lehet-e külföldre utazni. Akik most keleti vakcinát kaptak, még kaphatnak majd ősszel Pfizert, Modernát, Janssent. Nekem egyedül a kínaival voltak fenntartásaim, mert azt már lehetett tudni, hogy a hatásosságával valami nem stimmel, de mire a WHO tisztázta, hogy ez leginkább a 60 év felettieket érinti, már mindegy volt.
A Szputnyik V valószínűleg hamarosan megkapja az EMA engedélyét, így utazásra épp úgy alkalmas lesz majd, mint a nyugati vakcinák. De az látszik, hogy az EU nagyon szeretné ha előbb a berendelt nyugati vakcinák fogynának, mert nem akarja, hogy Oroszország otthon propagandát csinálhasson belőle, hogy megint ők mentik meg a világot, de legalábbis Európát. Nem gondoltam, hogy ezt fogom mondani, de ez egy sokkal dilettánsabb és ostobább hozzáállás egy katasztrófahelyzethez, mint ahogy Orbán Viktor vélekedik: A vakcinának nincs szaga, hanem életet ment és minél előbb el kell érni a lakosság nagy arányú átoltását. Az EU pedig le van maradva és értékes hónapokat veszteget el.
Mindenkinek szabad döntése, hogy elfogadja-e a keleti vakcinát és nem hibáztatom azt, aki pont azért nem fogadta el, mert nem volt róluk elég adat (és írtam is már róla érintőlegesen). De most 2021 májusát írjuk és a jelenlegi tudásunk mellett nem igazolható már az EU hozzáállása a keleti vakcinákhoz kapcsolódó utazási szabályokhoz.
Mennyire is vannak lemaradva?
Egy Csehországban élő magyar, harmincas, fiatal ismerősömmel beszélgetve kiderült, hogy mennyire kétségbe van esve. Náluk kilátása sincs arra, hogy egyhamar oltást kap, mert a vakcinák lassan érkeznek, az idősek élveznek prioritást és fentről lefelé haladnak a korfán. Ezért örült annak, hogy Magyarország már a külföldön élő magyaroknak is megnyitotta a lehetőséget, hogy itteni TAJ-szám nélkül is regisztrálhassanak oltásra.
Ő a Sinopharmot is simán elfogadná, WHO szerint neki pont ideális és mivel eddig is úgy utazgatott a két ország között, hogy rendszeresen tesztelt, majd legfeljebb ezután is így tesz, ráadásul ez az oltóanyag fosásig van felhalmozva a raktárakban, mert ahogy az utóbbi pár hétben beindultak a hatalmas Pfizer szállítmányok, már nem olyan vonzó az itt élő magyaroknak. Azoknak viszont igen, akik más EU-s tagállamban élve beláthatatlan ideig kell még várakozzanak. Magyarországon a lakosság közel 50%-át már legalább egy dózissal beoltották, Csehországban ez a szám jelenleg 28%, de az EU-s átlag is valahol 30-35% körül mozog a New York Times folyamatosan frissülő térképe szerint.
Erről is Orbán tehet!
Tudom, tisztában vagyok vele, hogy a fejezetcím már megint a szokásos orbánfóbiás pattogás, de az EU viselkedése nem független attól, hogy Orbán Viktor már 11 éve bomlasztja az uniót. Ha nem Magyarország, hanem mondjuk Ausztria kezdett volna különutas vakcinabeszerzésbe keletről, akkor alighanem az EU megfontolja, hogy ezeket is bevegyük az utazásra jogosító oltóanyagok közé.
Ja de álljunk meg egy pillanatra: Ausztria pont ezt teszi! Utánunk ők kezdtek először tárgyalni az oroszokkal a Szputnyik V beszerzésekről és ennek hatására került az EMA elé ennek az oltóanyagnak a vizsgálata. Ez már úgy fest, hogy a célegyenesben van és a nyári főszezonra megkaphatja az EMA jóváhagyását, ezzel pedig Ausztria is elkezdhet Szputnyikkal oltani.
A magyar érdekek azért lettek lesöpörve mert Orbán. Ismerős valahonnan? Mert Soros.
EU-párti vagyok
Én kifejezetten pártolom az Európai Uniót és a tagságot, de ez nem jelenti, hogy nem érheti kritika a működését. A járványt ostobán, de leginkább sehogyan sem kezeli (oldja meg mindenki magának), ami lehet nyugaton nem okoz olyan brutális halálozási statisztikákat, mint nálunk, de gazdasági következményei igenis vannak és lesznek, hogy ők később nyithatnak.
Magyarország katasztrofálisan rosszul kezeli a lezárások és szabályok rendszerét, ami nagyon sok kórházba került és elhunyt magyart eredményez, viszont az oltási programunk valóban az EU-s élmezőnybe emel minket, de világviszonylatban sem állunk rosszul. Sőt Európában csak Anglia van előttünk, amely már nem is EU tagállam.
Hatalmas mértékű a düh, frusztráció és harag azzal kapcsolatban, hogy az állam már különbséget tesz állampolgárok között aszerint, hogy rendelkezik-e "védettségi" kártyával, így egyes állampolgárokra lazább szabályok vonatkoznak, mint bárki másra. A "diszkrimináció" a leggyakrabban elhangzó hívószó, de az "erős az immunrendszerem" és a "nem félek semmitől" is gyakran belekeveredik a vitákba.
Fordított szerepben
A járvány első szakaszában, mikor még nem voltak védőoltások akkor a járványszkeptikusok kedvenc érve az volt, hogy aki fél az maradjon otthon és hagyják a többieket élni. Most egy fordított felállást látunk: Aki fél felvenni az oltást, annak kell otthon maradnia és hagynia a többieket élni.
Ez a fordulat minden bizonnyal hatalmas frusztrációt szül, miközben hónapok óta tudjuk, hogy az újranyitás feltétele az oltás. Nem érhetett senkit újdonságként, hogy utazni, mozizni, múzeumba járni a járvány legyőzéséig annak lesz lehetősége, aki igazolhatóan védett, mert beoltatta magát vagy nemrég átesett természetes úton a betegségen.
Mellesleg akiket az elmúlt 14 hónapban rettegő birkának neveztek, mert odafigyelt a maszkhordásra, nem járt moziba és rendszeresen mosta a kezét, attól most ne várjanak egy csepp megértést sem a diszkriminálás kapcsán a járványszkeptikusok. Hiába mutogatnak az emberi alapjogokra, köztük ott van az egészséghez fűződő jog is.
De az én immunrendszerem erős!
Mindannyian örülünk, hogy erős immunrendszerrel rendelkezel, csak éppen ez rajtad kívül senkit nem kell érdekeljen. Élnek még mások is körülötted, akik esetleg nem ennyire szuperhősök, így a vírus benyelése csak részedről önként felvállalt kockázat, akik körülötted vannak nem biztos, hogy ugyanennyire önként vállalják, márpedig őket megfertőzheted.
Mellesleg amit te erős immunrendszernek nevezel a diabétesz kapuját jelentő étrendeddel, elhízással, vérnyomás problémákkal, mozgásszegény életmódoddal, alkoholhoz fűződő viszonyoddal, dohányzással, asztmáddal és egyéb nyűgjeiddel, az inkább vicc kategória. Akinek nem inge, ne vegye magára, de ezek népbetegségek, gyerekektől az idős felnőttekig mindenkinél előfordul egyik-másik és a kiugróan rossz magyar halálozási statisztikák fő felelősét itt kell keresni. Így kár túlértékelni az immunrendszeredbe vetett hitet csak azért, mert a SARS-Cov2-nél sokkal veszélytelenebb és a szervezeted által már jól ismert vírusokon két tüsszentéssel túl tudsz jutni.
Már csak azért is, mert az erős immunrendszer ugyanúgy az ellenséged lehet, mint a gyenge ha a tested nem úgy reagál rá, mint 2 éve egy szokásos náthára. Ez számos új vírusnál van így (tankönyvi példa a spanyolnátha), hogy az immunrendszered lehet a gyilkosod, mert az ismeretlen betolakodóval még nem tud mit kezdeni és olyan mértékű ellentámadásba lendülhet, ami a gazdatestet is megöli vagy megnyomorítja. Az oltás amúgy pont azon segít, hogy a szervezetet már ne érhesse idegenként a vírus, nem fogja túlreagálni a védelmet.
Nyájban az immunitás
A koronavírus járvány kitörése óta rengetegszer hallottuk a nyájimmunitás kifejezést és a lezárásellenes, oltásellenes tábor érvel azzal, hogy hagyni kell a járványt menni a maga útján, így érjük el a nyájimmunitást. Csak a valóság nem igazolja ezt: Olyan hamar újra lehet fertőződni, hogy mire a vírus végigmegy a lakosságon, már kezdheti elölről. Természetes úton nem érhető el a nyájimmunitás, erre a koncepció mellett eleinte kiálló országok is rájöttek már.
A nyájimmunitás viszont elérhető oltással, ami egyfelől gyorsabb ütemben is beadható, mint ahogy a lakosság átfertőzné magát természetes úton, másfelől pedig hosszabb távú védelmet ad. Hiába érvel azzal bárki, hogy az oltás sem ad 100%-os védelmet, ha kellően nagy arányban vannak beoltva az emberek, akkor az egész járvány tokkal-vonóval tűnik el, szelídül meg és kerül oda, ahol most az influenza van. Ezt akarjuk, nem?
A nyájimmunitás nem csak országnyi ember léptékében értelmezhető, hanem munkahelyi, családi, baráti közösségek tekintetében is. Ezért van az, hogy aki "igazoltan" védett, annak megengedhető, hogy egy étterem zárt, belső terében is összegyűlhessen, mert az a társaság odabent egy olyan kis közösséget alkot, melyen belül már megvan a nyájimmunitás, jelentősen alacsonyabb a fertőzésveszély. De ha vegyesen ülnek védettek és nem védettek, akkor az növeli a fertőzés esélyét és mivel mint említettük a vakcina sem 100%-os védőpajzs, azok is nagyobb eséllyel vannak kitéve a megbetegedésnek, akiket már beoltottak.
Szükségünk van a nyájimmunitásra, oltással elérhető és aki felveszi, az előbb mehet be olyan helyekre, ahova mások nem. Van ennek egészségvédelmi oldala, másfelől pedig a közösség így hálálja meg a tagjainak, hogy aktívan tesznek a járvány felszámolása érdekében. Ha nem akarod felvenni az oltást, az a te szabad döntésed, de cserébe a védettek nem óhajtanak veled egy helyen mulatni, nem azért mert utálnak téged, hanem mert ezzel borulna a nyájimmunitás.
Áteshetsz természetes úton a betegségen (elvégre nem félsz tőle és erős az immunrendszered), utána neked is lesz kártyád arról, hogy nem kell megállnod a kocsma teraszán, hanem bent is ihatsz. Ha sem így, sem úgy nem járulsz hozzá a nyájimmunitáshoz, akkor sajnos ki kell várnod míg véget ér a járvány, ami az oltási hajlandóság függvényében lehet rövid vagy hosszú idő.
Nem véd a továbbadástól, hülyeség az egész!
Ez a kijelentés ebben a formában csak a szövegkörnyezetéből kiragadott, Gődény-félék által fegyverként használt baromság (amiről amúgy klinikai szakgyógyszerész diplomával rendelkező embernek illene tudnia). Tény és való, hogy az oltás elsősorban nem arra van kifejlesztve, hogy a továbbadástól védjen, de indirekt módon ilyen hatása is van.
Amikor valaki megbetegszik a vírustól, az nem okvetlenül azt jelenti, hogy találkozott egyetlen, levegőben keringő páracseppen megtapadt magányos víruskával, hanem azt, hogy a szervezete akkora vírusterhelésnek volt kitéve, mely megbetegítette. Ha kevesebb ilyen vírusos partikulumnak vagy kitéve, kisebb eséllyel fertőződsz meg és/vagy leszel beteg. Ehhez az kell, hogy az emberek kevesebb vírusos partikulumot eresszenek ki a környezetükbe.
A fertőzött nem feltétlenül jelent beteget (ezt a PCR-teszt tagadók már nagyon jól tudják), ahogy a beteg sem jelent feltétlenül köhögő-prüszkölő takonypermetezőt. A betegség nélkül fertőzött, tünetmentesen beteg és a tünetes beteg más-más mértékben ürít vissza a környezetébe vírusokkal terhelt partikulumokat. Ha az oltás megvéd attól, hogy minél kevésbé legyél beteg, akkor a továbbadás esélyét is csökkenti. Nem nullára, ez igaz. Kérdés, hogy kell-e ezen az általános iskolai biológia tananyag szintű dolgon ennyit rugózni.
Nem tudjuk mi van az oltásban!
Nyilván ez a kijelentés nem az oltóanyag összetevőire vonatkozik, hanem abból az egyébként jogos ellenérzésből táplálkozik, hogy ezek az oltóanyagok nem normális, békeidős engedélyezési procedúrán mennek át, hanem gyorsított, vészhelyzeti eljárásban kapnak átmeneti engedélyt.
Ez azonban nem jelenti, hogy nem tudjuk mi van bennük, de tény, hogy az igazán hosszútávú klinikai tesztek még nem zajlottak le (hiszen azok most zajlanak akkora mintavételen, amelyre ritkán van példa a történelemben). Viszont az oltásokról és esetleges mellékhatásairól még így is messze többet tudunk, mint magáról a vírusról, mely ráadásul folyton mutációkon esik át. Amilyen oltóanyag eljut a harmadik klinikai fázishoz, az már nem egy hátsó szertárban összekotyvasztott történet, amit "puding próbája az evés" alapon próbálgatnak, hogy megtudják, hogyan működik (azt már pontosan tudják ebben a fázisban) és nem is kísérleti egér a benne résztvevő több tízezer önkéntes.
Aki inkább a természetes megbetegedésre esküszik, az egy nagyobb ismeretlent enged be a szervezetébe. Felvállalhatod, ez a te dolgod, csak nem árt ezzel tisztában lenni. De a post-covid ambulanciák már így is tele vannak olyanokkal, akik hosszútávú mellékhatásoktól szenvednek a betegségük után hónapokkal is, pedig a klasszikus tüneteik (láz, köhögés, izomfájdalom) enyhék voltak. Számomra logikusabb a nagyobb ismeretlentől és a nagyobb rizikót jelentő dolgoktól jobban tartani, de ahány ház, annyi szokás.
Diszkriminál a kártya? Igen, de...
Nem fogom a kérdést alkotmányjogi szempontból vizsgálni, megtették helyettem mások. A TASZ diszkriminatívnak nevezte a védettségi igazolványt, erre pedig sokan ráharaptak, pedig fontos lenne érteni, hogy mi mellett vagy ellen álltak ki.
A TASZ állásfoglalása is az, hogy a védőoltást elutasítók vagy védettségüket egyéb módon igazolni nem tudók átmeneti kizárása a szolgáltatások egy meghatározott részéből önmagában nem alkotmányellenes, hiszen az életvédelmi célok fontosabbak, mint az, hogy Gipsz Jakab oltáselutasító bemehet-e a kocsmába vagy csak a teraszán ülhet.
Éppen ezért nem is a szabályozást nevezte diszkriminatívnak, hanem azt a kártyát, amivel mentesülni lehet a korlátozások egy része alól, mivel a védettségi igazolvány nem is a védettséget igazolja. Sokan 1-2 héttel az első oltásuk után megkapták, pedig a védettséghez (a legtöbb vakcina esetén) eleve két dózis és ennél sokkal több idő eltelte szükséges. Ezzel a szabályozás célhoz kötöttsége sérül. Ilyen értelemben valóban diszkriminatív, de nem a célja, hanem a rossz megvalósítás miatt.
Hülyék a szabályok, csak rákényszerítenek az oltásra!
Valóban van rengeteg hülye szabály, mind tudjuk, hogy az állatkertbe nem lehet bemenni a védettségi igazolvány nélkül, bezzeg a teraszokon lehet egymás szájában lenni. Teljesen jogos ezen fennakadni, de ennek nem kell szükségszerűen az oltáson csattannia.
Ahogy a témához sem kell okvetlenül úgy hozzáállni, mint ahogy a végletekig polarizált, szélsőségekben gondolkozó és egymást szarral dobáló magyar közéletben már megszoktuk. Ausztriában élő barátok például mesélik, hogy naponta teszteltethetik magukat teljesen ingyenesen és a kapott igazolással az oltottakhoz hasonló mentességet élveznek. Emiatt aki várni szeretne még egy kicsit az oltással, hogy lássa nem okoz problémákat és hatásos, az is megteheti, de cserébe elvárás tőle, hogy igazolja nem fertőzött.
Lehetne arról vitázni, hogy nálunk ezt miért nem teszik lehetővé? Lehetne, mégsem ezt tesszük, hanem birkának nevezzük az oltottat, birkának nevezzük az oltást nem kérőt és így az egész kérdés polgárháborúvá válik épp úgy, mint ahogy a politikai hovatartozás is, csak ebben máshol vannak a törésvonalak.
Én nem bántom azt, aki oltást nem kér, de cserébe mindent megtesz azért, hogy a járvány terjesztésében ne vegyen részt: Hordja helyesen a maszkot, elfogadja azt, hogy étteremnek vagy kocsmának csak a teraszát használhatja, netalántán tesztelteti magát sűrűn, tünetek mellett pedig végképp otthon marad a fenekén.
De sajnos ez a réteg egy nagyon szűk kisebbség, inkább az látszik, hogy az oltástagadáshoz rendszerint az a mentalitás társul, hogy szarjunk a járványra, nincs járvány, nem is halálos, kitaláció, gyíklények világuralma és haljon meg aki túl gyenge túlélni mert ez a természet rendje. Hát veletek akkor sem szívnék szívesen egy levegőt, ha járvány sem lenne.
Könnyen okoskodsz beoltva!
Nem vagyok (még) beoltva. Így én is kimaradok egyelőre nagyon sok olyan szolgáltatásból, melyekre igényem lenne. Elfogadom, hogy most ez van. Ültem viszont már néhányszor teraszon meginni egy-két jó sört, süt a nap, meleg van és a sajtóban keringő fotók ellenére igenis megtalálhatók az olyan teraszok, ahol nincs brutális tömeg. Ha lenne kártyám sem akarnám a négy fal között tölteni a szabadidőm. Voltam már eleget az elmúlt 14 hónapban.
---
Update: Megkaptam az első oltásom 05.13-án és a másodikat 06.11-én, nem sokkal ezután a belföldi korlátozásokban megszűnt a különbségtétel az oltott és oltatlanok között, de 2021. 08. 21-én a kormányinfóból kiderült, hogy amint a negyedik hullám megérkezik, visszavezetik a korlátozásokat, amik alól az oltottak ismét mentesülni fognak.
Április utolsó napja péntekre esett, hétvégére az újranyitás újabb nagyszabású lépése volt belengetve, na meg egy közönség előtt lejátszani kívánt Fradi meccs, amire már napok óta árulták a jegyeket. Orbán Viktor ezt a nyitást 4 millió (első) oltást kapott emberhez kötötte, csak a számok még nem tartottak ott és félő volt, hogy elúszna a hétvége. A játékmester megnyitotta a Pfizerre-éhezők Viadalát.
Beindult a politikailag motivált marketing
Mi az összes Glamour Napok és Black Friday mozgatórugója? Hergeld fel az embereket valamilyen nagyon vágyott dolog leárazásával, ajándékozásával, kettőt fizet-hármat vihet bónuszokkal és tedd mellé a fenyegetést, hogy ha lemaradsz, akkor kimaradsz. Ami pénteken történt a százezer adag Pfizer oltással, az ennek a tökéletes adaptációja volt, mert sürgetett az idő és valamit tenni kellett, hogy estére meglegyen a négymilliós szám, így kivették a krónikus betegek kezéből, nehogy halasztani kelljen a lelátón szurkolást.
Sokan várnak erre az oltásra sokféle okból: Ezt kaphatják egészségügyi állapotuk, koruk, élethelyzetük miatt vagy csak nem bíznak az EU által nem jóváhagyott oltóanyagokban, na meg sokan egyszerűen nem is tudják miért ezt akarják, egyszerűen csak akkora a hype körülötte, hogy kritika nélkül hiszik, hogy ez minden aspektusban jobb a többinél. A recept remekül működött, Pfizerre nem kell kétszer rákérdezni kéri-e az oltásra váró.
A tömegjelenet borítékolható volt
Orbán Viktor nem csak azt jelentette be, hogy szabad a gazda és már mindenki kaphat Pfizert aki kér, hanem azt is, hogy véges a mennyiség és mivel most a 16-18 éves korosztály beoltására teszik félre a soron következő szállítmányokat, hetekig nem lesz ilyen oltóanyag a kiemelt korosztályon kívülieknek. Ezzel sikerült elintéznie, hogy az is fenyegetve érezze a közelgő beoltását, aki remélte, hogy a májusra ígért 1,3 milliós Pfizer szállítmányból már normál úton is hozzá fog jutni.
Hivatalosan péntek reggel 8 órától nyílt meg a lehetőség az aznapi (!) Pfizer regisztrációra, de az erre szolgáló EESZT portál már 7 órakor teljesen megadta magát és estig magához sem tért. Az emberek töredékének jutott regisztráció, így sokan inkább odamentek az oltópontokra abban a reményben, hogy bőséggel marad majd olyan oltóanyag ami regisztráció nélkül vár gazdára. Aki ezt gondolta, annak a számításai bejöttek, de így sem volt elég arra, hogy Orbán ígéretével szemben mindenkinek jusson, aki csak kér.
Nem gondolom egyébként, hogy a terv pontosan ez volt: Orbán azt gondolta, hogy majd mindenki leregisztrál az EESZT rendszerén keresztül, odamegy rendezetten a saját időpontjára az oltópontra és estére megvan a 4 millió. Ehhez mondjuk nem ártott volna felkészíteni az EESZT informatikai hátterét a rohamra, nem először roskadt össze és minden alkalommal túlterheléses (DDoS) hacker támadásra hivatkoztak. Támadás a faszom, az.
Miért akar mindenki Pfizer klubtag lenni?
Szerintem nagyon változatos, hogy emberek miért válogatnak az oltóanyagok között, de van egy kissé túltolt pörgés a Pfizer kapcsán. Kétségtelen, hogy sokkal jobb a sajtója, mint bármi másnak: Izraelt már végigoltották vele és jól bevált, komolyabb balhé nem volt vele és az EU is áldását adta rá vészhelyzeti engedély formájában. Ez már önmagában is elég ahhoz, hogy mindenki ilyet akarjon kapni, pedig a különböző technológiával készült vakcinák nem is összehasonlíthatók, egyik ilyen, másik olyan aspektusban jobb. Nincs egy vakcina mind felett.
Azt se hagynám ki, hogy ez egy kicsit az Orbán-rendszerrel való szembenállás szimbóluma is lett. Mikor jöttek a hírek arról, hogy a kínai Sinopharm vakcina hatékonysága talán elmarad a remélttől és harmadik dózisra is szükség lehet, akkor Gulyás Gergely a kormány nevében rögtön Pfizer-fikázásba kezdett és kategorikusan kijelentette, hogy márpedig nem adnak harmadik adag kínait és ez az oltóanyag egyébként is szétrúgja a Pfizer seggét, amit kontextusból kiragadott, félrevezető statisztikákkal akartak alátámasztani, ez pedig csak olaj volt a tűzre, amiben a bizalom válik hamuvá.
Ezzel párhuzamosan mindent elkövetnek azért, hogy a kínait lenyomják az emberek torkán, miközben a cél inkább az oltóanyagokkal kapcsolatos információáramlás elősegítése és az általános bizalom növelése lenne. Az sem tesz jót a kínai vakcina megítélésének, hogy Pécsett kutatás indult, hogy kiderítsék tényleg gyenge-e a Sinopharm készítménye kettő beadott dózissal, de ezt is szerették volna csak úgy fű alatt intézni. Pedig elég lett volna annyit kommunikálni, hogy megnézzük szükséges-e és ha igen, legfeljebb adunk egy harmadik dózist is, hogy mindenki megfelelően védett legyen. Ezzel szemben a hivatalos álláspont a mai napig az, hogy elég a kettő, nincs harmadik dózis és a Pfizer csicska a Sinopharmhoz képest, holott már a vakcina hazájában sem ez az álláspont.
Ebben a cinizmussal teli csatazajban, látva a katasztrofálisan félrekezelt harmadik hullámot és a valódi közösségi immunitást megelőző nyitást már sokan elveszítik a hitüket és bizalmukat abban, hogy a kormány tényleg életeket akar menteni, nem pedig csak egy számháborút megnyerni. Így vándorol a bizalom olyan készítményekhez, amelyek (még) nem nagyon szerepeltek rossz hírekben és így válik egyúttal politikai véleménnyé is, hogy minél erősebben akarja Orbán a kínait lenyomni a torkokon, annál jobban akarják helyette a Pfizert. Ehhez képest a Pfizerre várók csak egy kis része olyan, aki egészségügyi okokból vagy a készítmény egyes tulajdonságai miatt, háziorvossal is konzultálva pontosan tudja is, hogy miért indokolt (ha egyáltalán) számára ezt beadatni. Nem felmenteni akarom őket, hanem értelmezni a jelenséget.
Kitől és ki vette el az oltóanyagot?
Most az oltópontokon kígyózó sorokba beállók váltak nagymama gyilkossá, akik elvették a krónikus beteg Julika nénitől a Pfizer oltást. Most a sorba beállók a felelőtlen közellenség, mert hiszen azoktól rabolták el az életmentő oltást, akiknek nagyobb szüksége lett volna rá. Csakhogy ez csúsztatás és a helyzet félremagyarázása.
Julika nénit a háziorvosa irányítja az oltópontra Pfizer oltásért és a kiválasztás szempontjai (jó esetben) szakmai alapon nyugszanak, de ugye mindenki ismer olyat, aki a háziorvos nyakára járt telefonon és lerázásból kapott egy Pfizer szurit (de legyen ez jó esetben egy visszamondott időpontra beugró). A pénteken szabadon szétosztott 100 ezer vakcinát Orbán Viktor vette ki ebből a keretből és adta oda “aki kapja, marja” alapon bárkinek, aki igényt tartott rá.
Nem értek egyet azzal, hogy ezt így kellett volna intézni. Ha ez nem egy utolsó pillanatban a 4 milliós szám elérését szolgáló ad-hoc akció lett volna, akkor már a hét elején kimehetett volna a háziorvosokhoz, hogy ennyivel több embert küldhetnek oltópontokra. Ennek ez lett volna a rendje, de nem így alakult és most a szabadon elvihető Pfizer vakcináért a feneküket felemelőkön csattan az ostor a helyzet valódi felelőse helyett. Aki a szabadon felhasználható mennyiségre ment rá, az előlépett felelőtlen nagymama-gyilkossá.
Ott voltam, elmondom miért
Én abba a körbe tartozom, aki a háziorvossal konzultálva már tudja, hogy Pfizert fog kapni, de az orvosom őszinte volt: Attól mert ebbe a körbe tartozom, van bőven a praxisában olyan, aki előrébb van a fontossági sorrendben (leginkább életkora miatt). Én ezt elfogadtam és rendben lévőnek találom, hogy a Pfizerre “jogosultak” között is van felépített fontossági sorrend.
Most viszont azt láttam, hogy Orbán Viktor “kiszórt az utcára” százezer dózist, hogy másnap lehessen meccset tartani nézők előtt és még azt is bejelentette, hogy a 16-18 éves korosztály kiemelt csoporttá lett nyilvánítva és előre veszik őket a Pfizer listán, így hetekig nem jut majd másoknak. Orbán azt mondta, ha nem élsz vele most azonnal, akkor így jártál és a 16-18 évesek mögé kerülsz a várólistán. Hát akkor baszd meg te törpenapóleon, elérted amit akartál: Felemeltem a seggem és odamentem. A Kútvölgyiből kaptam az infót, hogy ott délutánig csak a regisztráltakat oltották, de mivel bőven maradt annyi adag, amire az EESZT összeomlása miatt nem tudtak regisztrációt felvenni, azokat is elkezdik beadni.
Mire odaértem már 1,5 háztömb hosszú volt a sor. A hangulat nyugis volt, senki nem pampogott, senki nem puffogott, senki nem vicsorgott, mindenki várt türelemmel. Aztán egy idő után elkezdtek sorszámokat osztani érkezési sorrendben. Mikor közeledett a rendőrnő és a biztonsági őr, már csak alig volt pár darab, végül az előttem álló nő kapta a legutolsót. Nekem ennyin múlt. Várom tovább a háziorvos jelentkezését, miután beoltották a 16-18 éves regisztráltakat.
Haragszom-e azokra, akik előlem elhappolták? Nem. Haragszom-e Orbánra amiért a Fradi meccs fontosabb volt, minthogy haladjunk azok oltásával, akik még nálam is jobban megérdemelnék a Pfizert? Igen.
Twitteren volt egy találó megjegyzés, ami méltatlannak nevezte, hogy emberekkel így bánjon bárki (nem idézem szó szerint, mert lakat mögül ír). Egyetértek vele, hogy megalázó dolog emberek félelmeire, frusztrációira, mentális szenvedésére, magányára, bezártság érzetére ráönteni százezer “sztárvakcinát”, hogy rendezzék le egymás között a Pfizerre-éhezők Viadalát. Mindezt kétes célok érdekében, hiszen amúgy is csak pár tízezerrel maradtunk volna el szombatra a 4 millió oltott embertől, nem ezen múlt volna a nyitás, de a számháború az számháború.
A Twitter sosem tudott igazán mainstream közösségi térré válni Magyarországon, ami egyszerre áldás és átok. Olyan mint egy kisváros, ami egyszerre ötvözi a nagyvárosi és a falusi élet előnyös és hátrányos vonásait, ami tud kellemesen fogyasztható koktélként működni, de a feed algoritmus néha szikrát vet és akkor belobban.
Na most kurvára nem leszek píszí, inkább csak anekdotikus, de a nagyvárosi, urbanizált ember szereti hallatni a hangját és beleüvölteni magáét a világba, absztrakciókban gondolkozik és alapvetően szarik arra, hogy ki-mit csinál önmagával, az emberek számára húsmassza, nem pedig egyének halmaza. A falusi ember viszont sokkal közelebbi, intimebb viszonyt ápol a környezetével, mindenki magánéletéről megvan a sarkos véleménye, beleszólni valója, de ezt elintézik kapát támasztva a szőlőben egymás között pletykálva.
A huntwitter ezt a két világot egyesíti és mára mesteri szintre emelte, hogy mindent bele akar üvölteni a világba, de ezt egyre inkább a többi twitterezőt kipécézve és a személyüket támadva teszi. Ez aztán remek flame háborúkhoz vezet, amikből a feed algoritmus miatt nehéz kimaradni és mivel mindenki úgy érzi, hogy ez a tér egy nagy család, még ha éppen valami távoli, nagyon távoli rokon is kerül bele a csetepatéba, kötelességének érzi, hogy beszálljon, akár csak egy like formájában (ami tovább gerjeszti az algoritmust).
Vitakultúra helyett anyádpicsája
Én imádok vitázni, imádom a vitapaneleket és azokat a fórumokat, ahol moderált körülmények között lehet szakmai, politikai, társadalmi kérdésekben konstruktív vitákat lefolytatni és az sem baj, ha ez nem mindig emlékeztet úri kardpárbajra, de legalább egy alapszintű tisztelet adott legyen. Nem várom el a Twittertől, hogy ez is egy ilyen közeg legyen, de elkeserítő látni azt a mentális állapotot, amikor az emberek mondhatnák azt is, hogy “nem értek egyet”, de ehelyett inkább egymás szájába lépkednek, hogy valamilyen frusztrációjukat végre kiélhessék valakin, akin “szabad”, mert végre helytelennek tartott dolgot mondott, tett vagy villantott.
Mindegy az, hogy valaki a szélsőjobbos tüntetők lámpavasra húzásáról ábrándozik, legyökereznek valakit, mert nem hisz a Holdra szállásban vagy éppen lekurvázzák, mert dekoltázst villantott, mindegyikben az a közös, hogy a támadó feljogosítást érez arra, hogy megszégyenítse azokat, akik az ő értékrendjében az embernek sem számító püfölőzsákot jelentik. A dehumanizálás kisebb-nagyobb kísérletei ezek, ahol egy dekoltázstól gyorsan eljutunk érvelési hibák egész sorozatán keresztül oda, hogy ez a nő nem több ócska kurvánál, aki pénzért maszturbál a kamera előtt. Persze ezt is selyemkesztyűben kell intézni, csupán sejtetve, nehogy piszkos legyen a kezünk.
Nem tudom ezen a szanatóriumi állapoton meg kell-e lepődni, hiszen az ilyen flame háborúk kirobbantói legtöbbször pont azok a felhasználók, akik már abban szocializálódtak, hogy ilyen az általános közbeszéd színvonala és egymást érik a karaktergyilkosságok. A fideszes sem ember, hanem birka. A libsi sem ember, csak egy deviáns felforgató. Párbeszéd nincs, mert nem-emberekkel nem is kell vitázni. A Trump-kitiltás apropóján már írtam az egyik véleménytábor orgazmikus kárörvendéséről, ami ugyanebből táplálkozik, de ez egyáltalán nem csak erre a csapatra jellemző attitűd.
Megszakértettem?
A nagy lószart, de ha a savas köpködést összekeverjük a vitával és a mások életébe beleszólást a magánvéleménnyel, az mérgesgázokat képez. Toxikus, ahogy azt manapság divatos mondani. Nem az a legnagyobb baj, ha néha valaki elveszti az önkontrollt, hanem ha ez válik normává és egymás gyepálása nem a ritka kivétel, hanem a szabály lesz. Kár lenne emiatt olyanokat elveszíteni a közösségből, akik még emlékeznek a “régi” huntwitter egymást inspiráló, támogató, nyitott világára. Ez nem azt jelenti, hogy ne legyenek viták, mert legyenek, csak a legnagyobb baj az, hogy nincsenek. Ezek nem viták, hanem vihar a biliben.
Egy éve ért ide a járvány és egy éve epekedve várom már a napot, mikor a családom és én végre be leszünk oltva Covid-19 ellen. Az elmúlt egy évem maga volt a mentális pokol és nagyon szeretnék már legalább a lockdown majomketrecből kiszállni. A minap pedig ez a lehetőség felbukkant, csak éppen több kétséget szül, mint “vágjunk bele” érzést.
Bár ez az írás alapvetően a személyes megélésemről szól vakcina kérdésben, úgy gondolom sokan ismerhetnek magukra benne. Valami egészen más témában kellett telefonon beszélnem a háziorvossal és ilyenkor azért rá szoktam kérdezni, tud-e valamit a vakcinák érkezési üteméről, első körben a családom veszélyeztetett tagjainak, másodsorban pedig a magam részére. A válasz ezúttal így hangzott:
“Magát akár már ma be tudom oltani a kínaival.”
Lepergett a szemem előtt, hogy sörös korsók csattannak össze, barátokkal egymás vállára borulva ünneplünk, beülhetek moziba, felülhetek repülőre, mehetek pizsamabuliba és ha nem is 100%-ig, de nagyjából visszanyerhetem az életem. Ehhez csak annyit kell tennem, hogy veszem a kabátom és odamegyek, megdöfnek egy aprócska tűvel és szabad vagyok mához egy hónapra, mikor a második dózist is megkaptam.
Mindig van egy de!
Engem sajnos nem abból a fából faragtak, hogy megragadjam az első adandó lehetőséget levágni a célhoz vezető utat csak azért, mert nagyon vágyom már rá. Ennyi erővel pénzérme feldobásával is dönthetnék az életemről, egészségemről és a jövőmről. Ennél egy kicsivel hűvösebb fejjel gondolkozom.
Az összes nálunk engedélyezett vakcina közül erről, pontosabban a kínai Sinopharm oltóanyagáról lehet a legkevesebbet tudni. Az orosz Szputnyik V esetén is számos kritika él, hogy a nyugatról érkező Pfizer-Biontech, Moderna vagy AstraZeneca vakcinákkal szemben a klinikai vizsgálatok végrehajtása vagy az engedélyezési eljárás finoman szólva sem felelt meg a nyugati normáknak. Ez nem azt jelenti, hogy az orosz vakcina rossz, hanem azt, hogy nem tudjuk, mert nincs hozzá elég adat vagy nem összevethető a nyugati oltóanyagokéval. De ez változni fog, mivel az AstraZeneca és a Szputnyik V kombinált oltóanyagként való tesztelése már zajlik.
Kínában többféle vakcinát is kifejlesztettek, ebből a Sinopharm jutott el hozzánk, viszont ennek teljesen hiányzott a dokumentációja, mely alapján a magyar hatóságok az Európai Uniót megkerülve engedélyezhetnék (mint az oroszt), így a kormány rendeletben lépett át a hatóságon és vakon készítette elő a terepet a beszerzéshez. Itt is él az a megállapítás, hogy ez nem azt jelenti, hogy a kínai Sinopharm vakcina rossz, hanem egyszerűen nem tudjuk. Nem csak én, de a háziorvos sem, aki egy ideje minden kérdésemet azzal hárítja, hogy ha olvasok sajtót, akkor pont annyit tudok bármiről, mint ő.
Miközben a fellelhető összehasonlító táblázatokban az összes nyugati és az orosz vakcina adatai szépen híznak, frissülnek és egyre több dolog derül ki a védettség várható idejéről, mellékhatásokról vagy a mutációknak való ellenállóképességről, addig a kínairól nincsenek ilyen infók vagy olyan országokból érkeznek, amelyek szavára pont annyit lehet adni, mint a NER propagandájára. Amikor pedig a lakosság egy nagyon intim kérdésben próbál mankókat találni, akkor nem működik az erőpolitika, amit a kormány végez a virológusok közreműködésével, akik azt mondják, hogy bármilyen vakcina jön szembe veled, azonnal szúrd magadba, mert bármi jobb a fulladásos kínhalálnál.
Intim kérdésre erőszakos válasz
Egy tűvel valamit bejuttatnak a húsodba és meg kell bíznod benne, hogy nem fog bántani. Erről szól a vakcinázás úgy általában véve és ez egy nagyon személyes, nagyon intim kérdés. Nem hiszek amúgy abban, hogy a Covid-19 oltóanyagát kötelezővé kéne tenni, abban viszont igen, hogy a kormány ne letömni akarja az állampolgárok torkán a kérdést, hanem partnert játszva, nyílt és egyenes kommunikációval építse fel a bizalmat az oltóanyagok iránt.
Ebben a kérdésben most nincsenek pártpolitikai törésvonalak: Egy fideszes épp úgy aggódva figyeli milyen vakcina jut neki, mint a nemfideszes és csak azt szeretné, hogy ha már le kellett így élni egy évet, ne a nagy hajrában kelljen már elbaszni, mikor eleve tavaszra ígérik, hogy a nyugati oltóanyagok gyártási kapacitását is fel tudják futtatni és milliószám fog ömleni ránk. A kormány viszont megint az erőpolitikához nyúlt, ezzel viszont pont az ellentétes hatást fogja elérni, ez pedig az oltóanyagokba vetett bizalom csökkenése. A jó, bevizsgált, hatásos és biztonságos oltóanyagok is megsínylik.
Mire gondolok erőpolitika alatt? Például hónapok óta megy a kampány arról, hogy mindenki fogadja el azt a vakcinát, ami éppen jut, vagy különben visszakerül a várólista végére, ahol százezrek-milliók is állhatnak előtted. Ezzel párhuzamosan persze megy a kommunikáció arról, hogy szabad vakcinaválasztás van (azokból amiket a háziorvos is javasol a kórelőzmények ismeretében), de az kicsit sem világos, hogy ha én ma elutasítom a kínai vakcinát, de a jövő héten jutna nyugati, akkor a várólista végére kerüléssel csak a jövő hétig napoltam el a beoltásom vagy inkább hónapokkal? Utóbbi lehetőség pedig egyfajta zsarolásként is felfogható, főleg ha mellé tesszük azt is, hogy a következő időszakban aki nincs beoltva, az kimarad majd mindenből, ami az oltottaknak megengedett.
A kormány nem igyekszik tisztázni ezeket a kérdéseket és a háziorvosok sem tudnak többet mondani annál, amit már ismerek: Ha olvasok sajtót, akkor pont annyit tudok bármiről, mint ő. Amikor pedig a telefonban azt hallod, hogy mehetsz az oltásodért ha van kedved, akkor egyszerre zúdul rád a kiszabadulás lehetőségének eufórikus érzése, az orbáni erőpolitika játszmázása és az attól való félelem, hogy ha nemet mondasz, még az is lehet, hogy annyira a lista végére kerülsz, hogy lőttek még a 2021-es évednek is. Ebben dönts nagyjából 5 másodperc alatt, mert az orvos sem ér rá, mert egy egész hosszú listát kell még végigtelefonálnia a válaszod után.
Nekem jöhet bármi, de!
Így a végére valami konklúziót elő akarok ásni, amiből az is kiderül, hogy végül éltem-e a felajánlott lehetőséggel és bennem van-e már a kínai vakcina. Egyetértek azzal, hogy ne az állampolgár válogasson, hogy mit kér, mert ez nem az Aliexpress piactere, hanem bízza az orvosára a kiválasztást.
Ugyanakkor azt is valid érvnek tartom, hogy az állampolgár joggal várja el a hivataloktól, hogy csak alapos meggyőződés után engedélyezzenek egy oltóanyagot. Engem bármelyik vakcinával beolthatnak, amelyet a gyorsított eljárás ellenére is szabályosan engedélyeztek az Európai Unióban és felőlem ez lehet kínai, orosz, ugandai vagy pirézföldi oltóanyag is.
Sem az orosz, sem pedig a kínai vakcináról nem állítok olyat, hogy biztosan rossz, csak azért, mert olyan országokból jönnek, melyek politikai vezetésével nem rokonszenvezek. De az engedélyezést végezze szakhatóság, ne pedig Orbán Viktor egy rendelet bal alsó sarkába tett aláírásával, hogy így gyakoroljon nyomást az OGYÉI-re.
Beoltva továbbra sem vagyok és a lista végére sem kerültem, mert nem is direkt megkeresés útján jött a felajánlás. Az orvosom azért ajánlotta fel, mert szóba hoztam és nem volt még elég jelentkezője a szétosztható kínai vakcinákra.
Ördög Nóra és Nánási Pál kisboltjának kálváriája és eredeti helyéről üldöztetés általi elköltözése annyira groteszk és egyben naturalista módon mutatja meg, hogy milyen feszültségek húzódnak a magyar társadalom kasztosodása mögött, hogy mindenképpen megér egy bepillantást a paraván mögé. Csak egy kisbolt, mondod te, pedig sokkal inkább túlmutat önmagán a jelenség.
Nóra és férje vérprofi médiaszereplők, influenszerek és együtt három brandet jelentenek: Nóra a televíziós műsorvezető, Pál az ünnepelt fotós és ketten együtt pedig az álmaikat megvalósító influenszer házaspár, akik egy jól menő Youtube csatornát is felépítettek. Gondoltak egy merészet és Balatonakarattyán, egy csendes pihenőövezetben léptek szintet a Nekem a Balaton nevű kisboltjuk megnyitásával.
Fúrták a pozdorja lapokat, csavarozták a polcokat és mindezt a közönség felé közvetítették az összes létező social media felületükön, ami nyilván része volt egy nagyon jól felépített marketing kampánynak, hogy már azelőtt híressé válhasson a kisbolt, amikor az még lapra szerelve állt egy teherautó platóján. Én sem csinálnám másképpen, én is szeretnék egyszer egy kávézó-galériát nyitni, igaz nem egy lakó-pihenő övezetben.
Csakhogy Nóráék már elég korán lefektették azokat az alapokat, hogy ez nem az a kisbolt lesz, ahova a strandra menet beugrasz egy kóláért, hanem inkább az, ahol mézes-pisztáciás füstölt lazacot lehet venni, ráadásul a kereskedelemre és vendéglátásra vonatkozó szabályok laza értelmezésével a betérők etetése-itatása is megoldott lett a belpesti sztárséfek bevonásával és ez sem a sajtos-tejfölös lángost jelentette. A nulladik kilométernél kijelölték világosan a célközönséget. Ezt az egészet nyakon öntötték a médiaértékük gravitációs erejével és rárántották a fél Rózsadombot erre a csendes pihenőövezetre.
Így jelent meg hirtelen Balatonakarattyán a budai, felkapaszkodott pénzes proli réteg, melynek már futja egy csillogó lízingelt SUV-ra és ettől az élet császárának képzeli magát. Tudjátok, aki a saját városában is leszarja magasról a parkolási szabályokat és miattuk áll le fél Budapest villamosközlekedése. Ők a világ összes pénzéért sem maradnának ki semmiből, ami éppen trendi az Instagramon és a proli habitusát viszi magával mindenhova. A kisbolt környékét ellepték a kerékpárútra, kapubeállókra vagy az út közepére parkoló seggfejek, akik epekedve remegtek egy falatnyi szarvasgombás borjúpástétomért, amit egyenesen Ördög Nóra kezéből vehetnek át.
Így kerültek nagyon gyorsan összetűzésbe a szomszédsággal, akiknek a “kisbolt” egészen más fogalomként él a fejükben, mint a zajterhelés, egymással szelfizgető influenszer hordák vagy az, hogy nem tudnak kijönni a garázsaikból, mert egy Audi Q7 állja el az utat. Nóráék rögtön az önsajnáltató ellentámadásba lendültek és most a fél ország fejében az él, hogy ezt a szorgos, jóravaló párost kiegyenesített kaszákkal üldözték el a rájuk irigy és féltékeny szomszédok.
Mivel mostanra már talán leszűrted mennyire utálom a sznob dolgokat és biztosan konzerv babon élek, tegyük rendbe egy kicsit: Imádom a mézes-pisztáciás füstölt lazacot és a szarvasgombás borjúpástétomot, szerintem a kisbolt koncepciójával önmagában az égvilágon semmi baj nincs. A Balaton a Kádár korszak óta hatalmas minőségi deficitben van és örömteli azoknak a helyeknek a megjelenése, amelyek a nívót igyekeznek emelni, de nem mindegy a lokáció és Nóráék is csupán ebben hibáztak.
Az látszik az elmúlt években, hogy a NER egy székfoglaló játékot játszik a Balatonnal, hogy a budai bunkóparasztokrácia számára teremtsenek exkluzív játszóteret belőle. Sorra bújnak elő a nádasokból a yacht kikötők, zárnak be a szabadstrandok és megy az alacsonyabb társadalmi osztályok pihenési lehetőségeinek kiszorítása. Ördög Nóra és Nánási Pál pedig (bár szerintem nem szándékosan) ebbe a gépezetbe tagozódott be fogaskerék formájában. Ne felejtsük azt sem, hogy Nóra a NER televíziós állócsillagának számító TV2 egyik legismertebb arca is egyben.
Ugyanezt a székfoglaló játékot látjuk Budapesten is, ahonnan folyamatosan tűnnek el a csendes, természetes környékek, hogy bulldózerek túrjanak elő a földből félillegálisan felhúzott lakóparkokat. Ennek leglátványosabbja a Római-part leigázása, aminek dzsentrifikációja évtizedek óta tart, noha a kerület polgármesteri hivatalának honlapján is szerepel, hogy a területre tilos lakóépületek beépítése. Mégis gombamód szaporodnak ezek a hatalmas lakóparkok a parton vagy egy kicsivel beljebb onnan. A polgármester nem lát, nem hall semmit. Az oda építkező nem lát, nem hall semmit. Az oda költöző nem lát, nem hall semmit. Csak úgy ott teremnek ezek a világűrből is látható épületek, aminek a vége a Római-part teljes pusztulása és áturbanizálódása lesz, ebben pedig mindenki cinkos a hallgatásával és az a mondás járja, hogy a partot csak a faölelgető csöves hippik akarják megmenteni, de azok úgyis elkotródnak, mikor végre eltűnnek a fák a bulldózerek lánctalpai alatt.
A Balaton körül ez a folyamat csak most kezdődött, miközben egyfelől valóban szükség lenne arra, hogy a Kádár romantikán túljussunk és ez a tó többet tudjon nyújtani az olajban megfürdetett lángosnál és a mirelit sültkrumplinál, de másfelől nem szabad szem elől téveszteni, hogy ez nem mehet azok kárára, akiktől könnyű elvenni az életteret vagy éppen a minőségi pihenést. Nórának pedig azt javaslom nyissa újra a kisboltját inkább egy yachtkikötő mellett, nagyon sok fejfájástól és magyarázkodástól megkímélné magát és talán üldöztetésnek sem lesz kitéve vele.
Liberális, libsi, libernyák, liberó, nagyon sokféle jelzővel próbáltak már arcon csapkodni és bármelyiket fel is vállalom, éppen ezért nézem elszörnyedve azt, hogy Donald Trump jelenlegi, napokon belül már csak ex-elnök fiókját sósavba mártotta a Twitter. Ami viszont ennél is félelmetesebb, az a vele szembehelyezkedő politikai tábor extatikus élvezkedése az eseményeken.
A fogd be pofád libsizmus
Egy kicsit messzebbről indítanám a sztorit, mert szerintem a Trump jelenség sem érthető meg, ha nem dolgozzuk fel azt, hogy ez is csak egy tünet, egy következmény. Az USA-ban bár nem létezik európai értelemben vett bal-jobb felosztottság, mindkét nagy párt a jobboldalon belül foglal helyet, de a Demokraták valamint a Republikánusok is alapvetően liberálisak, csak más és más értékeket állítanak ezen belül a középpontba vagy más megközelítéssel vezetik le az egyéni szabadság definícióját.
A jobboldalon belül kissé balosabb irányzatot követők érzékenyebbek az LMBTQ, rasszizmus, nemek közötti egyenlőtlenségek vagy a gender témákra és ennek a tömegnek a harcosabb, csőlátóbb képviselői elkezdték kisajátítani az elmúlt évtizedekben a liberális jelzőt, ráadásul az értékek védelmében képesek feláldozni a szólásszabadságot is, így szülték meg azt a Frankenstein-szörnyet, mely alapvetően az elhallgattatásban, betiltásban, szalonképtelenné nyilvánításban és a cancel culture lincselésekben hisz és eközben büszkén nevezi magát a szabadság védelmezőjének.
Európa már jóval az USA előtt kitermelte a végletekig populista politikusokat a társadalom immunválaszaként, olyanokat emelve a kormánykerékhez, mint Orbán Viktor. Ebből a folyamatból az USA sem maradt ki, mikor egy dúsgazdag, nőgyűlölő, kissé rasszista, xenofób, ex-valóságshow szereplő, dollármilliárdokat mozgató üzletember bejelentkezett az elnöki székért. Trump négy éve és a legutóbbi választásokon is azokat tudta nagy tömegben mozgósítani, akik leginkább károsultjai a társadalmi olló szétnyílásának, nem is lett jobb az egzisztenciális helyzetük, de őket a továbbra is romló vagyoni egyenlőtlenségeknél még az is jobban zavarja, hogy le vannak tiltva a nem-PC dolgok kimondásáról.
Hillary kipipáltnak tekinti
Most, hogy a Twitter örökre kitiltotta Donald Trumpot a felületéről, nem feledkezett meg róla a liberalizmust inkvizíciós harcnak tekintő szárny, hogy örömét fejezze ki.
“Na végre!”
“Ideje volt már!”
Hangzanak el a vélemények, amik annak örülnek, hogy végre valakit megakadályozott egy közösségi oldal abban, hogy a szólásszabadsághoz fűződő jogával élhessen, holott ennek fekete napnak kellene lennie, mert a társadalmi párbeszéd állapota idáig romlott. Hillary Clinton még 2016-ban írt egy tweetet, amelyben Trumpot arra kérte, inkább törölje magát Twitterről és bár most a Twitter dobta ki őt, nem késlekedett arrogánsan megemlékezni erről:
Én Donald Trumpot egy kártékony közéleti jelenségnek tartom, de éppen most sikerül belőle mártírt csinálni a saját szavazóinak a körében. Nincs rosszabb, mint amikor egy progresszív véleményelit képtelen a belátásra, hogy Trumpból most formáznak egy olyan népi hőst, akit többé nem köt a demokratikus és liberális elvek betartásának még a látszata sem, hiszen ezek az elvek vele szemben sem érvényesültek.
A szavazói joggal mondhatják majd ezentúl, hogy minek nekik demokrácia, ha annak fő szószólói látványos győzelmi pardét rendeznek a szólás jogának megvonásából. Mikor Trump (vagy szellemi utódja) esetleg visszatér a hatalomba, akkor pedig az lesz a legkevesebb, hogy ellenzékbe került vezető politikusok lesznek elhallgattatva. A Capitolium ostroma jó ízelítő erre.
Nem megalkudni kell a hülyékkel
Számomra nem kérdés, hogy Donald Trump személyes felelőssége a Capitolium elleni ostromban elvitathatatlan. Hónapok óta tartó és az ostrom napján a helyszínen is előadott hergelő beszéde megtette a hatását. Sikerült egy olyan narratívát felépítenie, ami aztán ebbe az eseménybe torkollott és saját alelnökének kellett utána rendet tennie a Nemzeti Gárda mozgósításával. Trump szélsőségesen impulzív személyisége miatt az időszakos letiltást (legalább a hatalom átadásáig hátrelévő pár napra) még jogosnak is lehet tekinteni.
Viszont a végleges kitiltás, már posztolt tartalmak eltüntetése mögötti zavaros érvek és az egésznek az időzítése talán nem annyira véletlen. A Twitter számos alkalommal kitilthatta volna korábban az elnököt, de ehhez addig nem volt merszük, amíg a hivatali idejének a végére nem ért, amíg nem jelentették be hivatalosan is Joe Biden győzelmét, ezzel pedig azt is, hogy Trump már nem léphet olyat, amivel árthat a cégnek. A Twitter igazából végig megalkuvó volt és kivételezett státuszt élvezett Trump és már csak akkor kapott egy végleges kitiltást, mikor az elnökségtől egyébként is vissza kell vonulnia és újra csak egy civil ember lesz.
Pedig a Twitter által bevezetett tényellenőrző funkciók és az álhírek megjelölése egy kifejezetten jó lépés volt abba az irányba, hogy a Trump-féle ámokfutások élét csorbítsa, miközben nem veszi el a szólás jogát. A hülyét hagyni kell, hogy hülyét csinálhasson magából és ahol a szólásszabadság csorbítása válik eszközzé a liberális vagy demokratikus értékek vélt védelme érdekében, az valójában csak egy véleménybuborék körbebástyázása és remek indikátora a silány minőségű közbeszédnek, melyben a felek nem párbeszédre, hanem egymás intellektuális ellehetetlenítésére törekszenek.
Most azok nyertek egy kicsit, akik a vállalhatatlanul ostoba gondolatok kimondhatatlanságán alapuló liberalizmusban hisznek, hosszabb távon viszont mindenki veszít ezen az attitűdön.
