Úgy érzem írnom kell mert teljesen befogok csavarodni és újra a pánikroham kerülget. Hetek óta nem tudok aludni, fáj a hátam, kattog az agyam, rosszakat álmodok... jó, egyedül Bongyi mellett tudok jól aludni, de az ő nyakára sem akaszkodhatok folyton. Rettegek attól, hogy elhagynak a számomra fontos személyek mert jelenleg nem vagyok önmagam, az iskolával elcsúsztam, a munkahelyemen aláztak és felkellett mondanom, nem mellesleg a családom romokban. Nem tudom mi történik... menekülni szeretnék de nem tudok sehova... egy ember tartja bennem a lelket de egyszerűen ő is tele van problémákkal és nem szeretném leterhelni még ‘magammal’ is...ha ezt most olvasná milyen kis durci lenne rám :c
Drága szívem neked is bárcsak azt adhatnám amire vágysz...sokat aggódok miattunk de igyekszem leszokni róla mert mindig őszinte, egyenes vagy velem és tudom, hogy nagyon szeretsz csak most szükséged van kicsit a magányra neked is... tudd, én mindig ott csücsülök a válladon, őszíntén szeretlek és melletted állok. Mindennél jobban szeretlek...értékes vagy a világnak!
Anya...sajnálom, hogy elhanyagollak és keveset kommunikálok veled...begubóztam és nem akarlak terhelni a problémáimmal téged sem mert neked is rengeteg van és ha tehetném magamra vállalnám az összeset.
Apa... sajnálom, hogy szétesik a céged és félsz, hogy nem állsz biztos lábakon...és sajnálom, hogy most én sem lehetek a példamutató lányod aki jól tanul, aki dolgozik.. ígérem nem okozok csalódást csak adj egy kis időt...
Mami és Papi... sajnálom, hogy nem vagyok példamutató unoka...és elvagyok tűnve...nagyon nehéz elfogadni, hogy telik az idő és öregszetek ti is...a lehető legszebb gyermekkort adtátok nekem és ezt nagyon igyekszem meghálálni...ígérem visszatér az igazi unokátok!
Noni, Zsófi, Betti, Regi, Vivi...nagyon szeretlek titeket...köszönöm, hogy tartjátok bennem a lelket!
Szabi...köszönöm, hogy sosem hagysz magamra, bármennyire megbízhatatlan vagyok...hálás vagyok érted!
Bár elmondhatnám ezt nektek, de olyan nehezen beszélek bármiről is, az érzelmeimet mindig takarom. Érzem, hogy nem vagyok rendben, de haladok az úton. Évek óta elrejtett szenny, fájdalom van bennem amit mostmár igazán nem tudtam a szőnyeg alá söpörni... előjött minden, mindenhol kevésnek érzem magam és feleslegesnek, egy zavaró tényezőnek.
De nem adom fel Miattatok és Magam miatt sem!
A kibaszott háború elkezdődött!
kianamaiart
tangentwithtanner
germansingergirl
discoholicmusic
stormborns
2087
yousharknotpass
areudirty
origamiaround
blakekathryn
gamechangershow
