Végül a túlgondolt gondolatok valósággá válnak.

tannertan36
Game of Thrones Daily
occasionally subtle
★
Not today Justin

Origami Around
🩵 avery cochrane 🩵
let's talk about Bridgerton tea, my ask is open

PR's Tumblrdome

Discoholic 🪩
noise dept.
2025 on Tumblr: Trends That Defined the Year
The Bowery Presents
Jules of Nature
Interview Vampire Daily

if i look back, i am lost
macklin celebrini has autism
No title available

roma★

pixel skylines
seen from Algeria
seen from Belgium
seen from Argentina

seen from Brazil
seen from India

seen from France

seen from United States
seen from United States
seen from Bangladesh
seen from Indonesia
seen from Jordan
seen from Germany

seen from Türkiye

seen from United Kingdom
seen from United Kingdom
seen from Kazakhstan

seen from Netherlands
seen from Iraq

seen from Bangladesh

seen from Belarus
@hopelesslydevoted-2-u
Végül a túlgondolt gondolatok valósággá válnak.
104
—- A rózsa a tüskéivel
együtt gyönyörű.
Hiába akarsz segíteni valakin, ha az:
- nem akarja, hogy segítsenek rajta,
- nem akarja, hogy TE segíts rajta,
- vagy azt se tudja/nem gondolja úgy, hogy segítségre szorulna...
bármennyire is szeretnéd, bármennyire is vezérel a jó szándék...
/ S van az az eset is, amikor sehogy sem lehet segíteni... /
Fura érzés újra szerelmesnek lenni,
Olyan mint egy hét koplalás után újra enni,
S közben remélni, hogy ezután ne kelljen fájdalomcsillapítót bevenni.
Ahova nem illik a vessző,
Oda pontot kell tenni,
El kell hát most engedni,
Megéri még szenvedni?
Amikor a lelkedre telepszik az éjszaka magánya, és a négy fal rádszűkül a szobádban,
akkor mondd,
mitől lesz könnyes a szemed,
és mi fojtogatja a torkod?
Ti miert tumblr-eztek egyáltalán/még mindig?
(Sajat magamnak keptelen vagyok ezt megvalaszolni,capaznek valami nyomos ervet)
Mert nyomorult vagyok, és nincs életem. :')
magam sem tudtam volna szebben írni.
Nekem van életem, de itt jók a pogramok...
Amig vannak itt emberek akiket kedvelek addig maradok
Ide ki tudom írni a gondolataim, safe place, itt nem árulják el a titkaim, és nem ítélnek el
Szerettem a mosolyodat,
A szép fogaidat…
De nem is gondoltam volna,
Hogy egyszer arra használod
Majd őket
Hogy darabokra tépd a szívem, a lelkem, s bőrömet.
Minél tovább maradsz a rossz vonaton
Annák drágább lesz haza jutni
Csókjaid ízét már a gyógyszerek váltották fel, de egy közös van bennük.
Valahol mindkettő mérgező.
Mikor minden mindegy már,
Mikor a mindegyért is kár,
Amikor az sem baj hogy bánt,
Csak szokás kérdésévé vált.
Minek sapka sál,
Az eső hullhat, én nem bánom
Az ilyen helyzet már nem múlik egy nagykabáton
Minek gombolnám be állig, ha én belül fázom?
Ha benn szakad, csak úgy is bőrig ázom.
Nehéz lemondani valakiről, amikor azt hitted ő lesz a mindened, hogy mindig ott lesztek egymásnak bármi legyen is. De még nehezebb amikor, csak te érzel így…
Majd a csend meg fogja veled értetni az összes dolgot, amiről beszéltem, miközben te nem figyeltél.
Az első traumáim a családom okozták. Azok az emberek, akiktől biztonságot, szeretetet, megértést vársz.
Mondom amit mondok,
Látom amit látsz,
Érzem amit érzel,
Fejemben kiabálsz.
-Szilárd: Fejemben kiabálsz