Már nem úgy csókolsz engem, ahogy én téged.

Janaina Medeiros
ojovivo
wallacepolsom
Mike Driver

roma★
Keni
RMH
let's talk about Bridgerton tea, my ask is open

No title available
Jules of Nature

PR's Tumblrdome
$LAYYYTER

pixel skylines
Sweet Seals For You, Always
Today's Document
occasionally subtle
Aqua Utopia|海の底で記憶を紡ぐ
Sade Olutola
Show & Tell
d e v o n

seen from Hungary
seen from United States
seen from United Kingdom

seen from Malaysia
seen from Chile
seen from Venezuela

seen from United States

seen from United States
seen from United Kingdom

seen from Malaysia
seen from Vietnam

seen from Türkiye
seen from United States
seen from Canada
seen from United States

seen from China
seen from Peru
seen from Saudi Arabia
seen from Brazil
seen from Brazil
@i-laught-when-i-cry
Már nem úgy csókolsz engem, ahogy én téged.
Lehettünk volna “MI” de végül csak te és én lettünk.
-egy másik világban talán-
Eljutottam arra a pontra, hogy hiába fáj, már nem tudok sírni miatta
Nem veszíthetek semmit ha nincs veszteni valóm
Nincs mindig happy end…
Bulizás. Haverok. Kaja. Pia. Őszintén nevetni. Szerelem. Tánc. Össze nézések. Megtalálni a te embereid. Közös baromságok. Alkohollal a kezében beszélget mindenki egymással boldogan. Koccintások. Viccelődések. Jó zenék. Részegség. Vízpart. Egyre szorosabb kötelék a társaságban. Ittasan cigizni. Szeretet. Mosoly. Szex. (Részeg) ölelkezések. Esti séták egy szar bor társaságában, de a hangulat a társaságban annál jobb. Kiélvezni a fiatalságotokat. Csókok. Te. Én. Idei nyarunk.♡
Kis emberként is lehetnek nagy álmaid!
Talán most a legnehezebb erősnek maradni.
Egy férfi nem dobja el könnyen azt a nőt, akit szeret. Csak azt a nőt, akit használt.
A minden mindegy akkor áll be, amikor a négy fal szorítása a torkodon akad és rájössz, nincs mit veszítened.
-psychosocial69
Szeretnék adni a világnak!
Az alvás már nem a pihenésről szól.
Sokkal inkább a valóság elől való menekülésről.
@mindigvankiut
A művészet gyógyír minden fájdalmamra!
Maradok!
Vannak időszakok az ember életében amikor csak elvonulna. Talan inkább egy új életet kezdene. De ez lehetetlen, szóval maradunk és robotolunk. Maradok! Tükörbe nézek, azt mondom erős vagyok. Mert az vagyok! Erős! Büszke Nő. Felveszem a legszebb ruhám és elindulok hogy valami jót tegyek a világban, de a világ nem akar engem, úgy érzem senki nem akarja a jót amit én adok. Pedig tudom jól, ÉN JÓ VAGYOK. De még harcolok mert ERŐS NŐ VAGYOK! Erős és határozott! Aki bár szétesett de egy mosoly mindig van az arcán. Igen! Kicsit kicsúszott a talaj alólam. Úgy érzem szaladok de nem haladok. Szaladok egy olyan élet után amit nem akarok. Versenyt futok az idővel, ami nincs és úgysem én nyerek. Futok és futok, menekülök! Menekülök minden érzés, kétely, szabály, kötelesség, bizonytalanság elől. De nem tudok, hiszen az érzések túltengnek bennem. Ha egy pohar volnék, érzésekkel benne, már csurig lennek.
-Hiszen ez igazából nem is én vagyok-
Keep me close or let me go!
És végül ott állunk majd. Ketten. Csak én és jómagam.
Meleg időben is csak a hideget érzem.