Elbújsz, amikor sírsz, mert azt akarod, hogy erős embernek lássanak, de ugyanakkor utálod, hogy senki sem veszi észre, hogy mennyire összetört vagy.
h
art blog(derogatory)
No title available
Interview Vampire Daily
RMH
No title available
$LAYYYTER
Noah Kahan
The Stonewall Inn
KIROKAZE

❣ Chile in a Photography ❣

ellievsbear
The Bowery Presents

No title available

blake kathryn
untitled
Doug Jones
occasionally subtle

gracie abrams

bliss lane
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from Italy
seen from Philippines
seen from United States
seen from Japan
seen from United Kingdom

seen from Malaysia

seen from United States
seen from United Kingdom

seen from Türkiye
seen from Canada
seen from Italy

seen from United States
seen from United States
seen from Uzbekistan
seen from United Kingdom

seen from United States
@ihatepeoplebecausejust
Elbújsz, amikor sírsz, mert azt akarod, hogy erős embernek lássanak, de ugyanakkor utálod, hogy senki sem veszi észre, hogy mennyire összetört vagy.
Nem fogok kevesebbet gondolni magamról csak azért, mert nem tudod, hogyan szeress.
I disappear sometimes. It’s my thing.
i got a masters degree in overthinking
people look so different once they mean nothing to you
If I drop a tear while explaining shit really hurt me
I just want a healthy mind before sleep, please.
Ha megkérdeznék milyen tárgyhoz hasonlítanám magam azt mondanám egy boxzsák vagyok, egy üveg whisky esetleg vodka (kinek hogy tetszik), vagy épp egy szál cigaretta.
Miért pont boxzsák? Mert én vagyok az, akin levezetik a körülöttem lévő emberek a feszültséget. Engem "püfölnek" mintha tényleg egy boxzsák lennék mondván azért vagyok, hogy elviseljem a sok pofont, ütést, hogy ők levezessék a mások által okozott stresszt, vagy épp rajtam készülnek fel a következő harcra, gyakorolják a gyilkos ütéseket, amiket majd másokon bevethetnek.
Whisky? Bennem keresik a felejtés által okozott megkönnyebbülést vagy a röpke pillanatokig tartó indokolatlan boldogságot. Én csak egy pár óráig tartó figyelemelterelés vagyok, egy kis szórakozás, unalomból fakadó időtöltés számukra. Majd másnap reggel szidnak a másnaposság miatt, a pokolra kívánnak, megfogadják, soha többet. Majd nem telik el egy újabb hét és ismét felkeresnek.
Cigaretta? A dohányosok jól tudják mennyi mindent tud jelenteni akár csak egy szál cigaretta is. Hogy sokszor egy szál választja el az embert az összeomlástól, az ordibálástól. Egy jó erős marlboro vagyok aki megnyugtatja őket, egy 5 percig tartó nyugalomsziget vagy épp a megszokásból eredő tevékenység, vagy csak simán egy kis unaloműzés. Igen unalom cigi. Hányszor, de hányszor gyújtanak rá az emberek unalomból vagy megszokásból még akkor is ha nem kívánják a cigit. De mégis, elszívják, bár fintorogva, rossz ízzel a szájukban.
Ez vagyok én számukra semmi más. Majd amikor végeznek, otthagynak agyonverve, üresen, hamuvá égve.
me drinking iced coffee: this is going to fix everything
Netflix and c….
….uddle on the sofa cause it’s been a hard day and your arms feel like home.
“You might be the sweetest peach on the tree, but some people just don’t like peaches.”
- and that’s okay
kezd kurvára sok lenni már hogy mindig nekem kell engednem, alkalmazkodnom, nyelnem, és ezzel mindig valami elbaszódik és nem olyan lesz mint ahogy elterveztem előre...
- Fyodor Dostoyevsky, 'Notes' from The Underground