Egy üveg bor és máris filozófusnak érzem magam. 😭

[libaboroslettem]

Amikor megtette azt amire sosem számitottam, valahogy már nem tudtam rá úgy nézni mint azelőtt. Szemeimből eltűnt a csillogás s felváltotta az üresség. Most ha valaki belenéz egykoron szerelemtől csillogó szemeimbe nem lát mást, csak a magányt.

[libaboroslettem]

Szerettem volna, ha mi sosem válunk egy emlékké.

[libaboroslettem]

Attól mert nem látszik kívülről, belül nagyon fáj. A lelkem szinte ordibál, de csak némán bámulom a plafont hajnalokig.

[libaboroslettem]

A legnagyobb redflagem, hogy akármi rossz történik az életemben, automatikusan kikapcsolom az érzéseimet, mert nem bírom elviselni a fájdalmat.

[libaboroslettem]

Szeretlek szívem minden szeretetével

De kezdek betelni a mesével

Sokat adtál, de annál többet elvettél

Könnyebb lenne, ha elmennél

És már megint magam hibáztatom

Ez kegyetlen szívfájdalom

Pedig csak szeretni akartalak

De nem értette az agyam

Hogy sokat vártam egy rossz embertől

S túl sokat vett el a lelkemből

[libaboroslettem]

Talán tőled azért fájt jobban a csalódás, mert többet vártam. Másnak hittelek. Különlegesnek. Egyedinek. Érdekesnek. Az egekig magasztaltalak. Szerettelek.

[libaboroslettem]

még visszavárlak, de már nem engednélek be

[libaboroslettem]

amikor megérintesz az olyan érzés, aminek nem szabadott volna emlékké válnia

[ejfelikivansag]

Lehet tényleg velem van a baj.

Sokszor túl sok vagyok,

sokszor pedig túl kevés.

Sose pont elég.

Sose pont annyi,

mint amennyit a másik

akar

(belőlem).

[csakszavak]

Nem amiatt fogsz elveszíteni, ha hibázol, hanem amiatt, ha nem próbálod rendbehozni. Ha te nem küzdesz értem, én sem fogok értünk.

[takemetochurch13]

Szeretet van a szavaiban, fájdalom a mosolyában

[szar-erzes-potolhatonak-lenni]

✨Ez lennek en✨🧏🏽‍♀️

[talpigfeketebe]

sajnálom, hogy nem az vagyok aki mellett

boldog lehetsz

[libaboroslettem]

Rettegek, hogy soha nem leszek elég

Mert mindenki akit szeretek lelép

A sok fájdalom az elmémet megölte

Lelkemet bezártam egy börtönbe

Mindennap küzdök magammal

Szívemet lezártam egy lakattal

Már nem szabad éreznem

Mert túl sok a félelmem

Hisz mindig ugyanaz a vége

Úgy érzem nem lelek békére

Sosem lesz egy társam

Aki miatt a másnapot várjam

[libaboroslettem]

Tudom, hogy túl kéne lépnem

De nem tudom hogyan csináljam

Hogy felejtselek el

Mikor veled minden pillanatot imádtam

[libaboroslettem]

Tőlem neked

Bíztam benned

Hittem neked

Annyit elértünk

Egymásról mindig lekéstünk

Szeretni akartalak

Mégis becsaptalak

Magamtól nem védtelek

Voltak álmatlan éjjelek

A csatát elvesztettem

És a vereséget elszenvedtem

[libaboroslettem]

Mindennapok

Érzések nélkül smárolni

Más érzésein táncolni

Alkoholt kortyolgatva

Üres szavakat lobogtatva

Jövök rá hogy az egyetlen baj

Csak velem van

Mert én nem tudok szeretni

Ezért könnyebb feledni

A szívem apró darabokban

Még lüktet a mellkasomban

Megmutattad milyen szívtelennek lenni

Milyen érzés csupán létezni

Miattad mindennap más kísér haza

Mert szívem jegesre van fagyva

[libaboroslettem]

Megbíztam benned.Te más voltál.Olyan dolgokat osztottam meg Veled, amiket idaig senki mással.Volt hogy egész álló nap beszélgettünk.Volt hogy csak vitatkoztunk.Egy dolgot azonban sosem felejtek el, mégpedig hogy, mennyiszer nevetettél meg és mennyi örömet okoztál a hónapok alatt.Soha senkivel nem tudtam ilyen nyíltan beszélni.Senki társaságában nem leltem ennyire otthonra.Elmentél és igen most sírhatnék a hiányod miatt, de inkább boldogan gondolok vissza.Mindenre.Mikor dolgoztam és inkább 2 órát aludtam, minthogy letegyem a hívást és ne halljam a hangod.Mikor veszekedtünk és azzal végződött, hogy szeretlek.Mikor Rólad posztoltam először tumblra.Mikor iskolába voltam és izgatottan vártam, hogy visszaírj.Emlékszem mennyi tervem volt Veled, amit sajnos nem tudtam véghez vinni, de sajnos el kell fogadni hogy nem lehet minden történetnek boldog vége.A miénk pedig pont ezzel a viharos lezárással lett tökéletesen tökéletlen, a maga módján.