Lehet fáj, lehet rossz döntést hozok,
de hiszem, hogy a sors minket összehoz.
Aztmondod, hogy nekem fáj,
mint egy nyitott könyv, úgy olvasol ha látsz.
tudván, hogy egymáshoz tartozunk.
de én veled akarok lenni e ladikon.
Szeretném hinni, hogy a végén együtt leszünk
és félek, hogy nem teljesül.
Miért ne lehetnénk? Mi akadálya?
Tán hogy két fiatal az útját járja?
E két fiatal tévedhet közös útra,
mely vagy előny, vagy hátrány lesz majd,
mely tele van szivárvánnyal majd viharral,
s melynek háborúját együtt vívják majd.
Semmi kétség, max néhol viszály,
mely mögött a félelem bújkál.
minden zajt elhallgattatsz.
Csak a “süllyedő” hajónak
halk sodrása kíséri utunkat.
Belül tudjuk, de a reményt mutatjuk,
hogy a hajó jó irányba barangol.
Egyet kérek, egyetlen ígéretet:
ne hagyj elveszni, maradj velem!
Együttes erővel, megoldjuk…