Utolsó utáni, halott remény
Elnyűtt füzetem, szerelmem tanúja,
Hadd fogjam utoljára tollam dologra,
S mondjam el neked, mit már százszor,
Szívem szüntelenül, szenvedve táncol,
Ha láthatom fényes mennybéli orcád.
Majd húsz év múlva,
Elveszett szerelmünk Párizsban botorkál,
Lassan feléd úszva,
A szajnán téged keresve, egy gondolán,
Meglátlak csodálva sétálni a folyó partján,
Majd ott...akkor....lelkem újra haza talál.

















