Tegyétek az ×-et!!!
Today is the day of election in Hungary.
Cosmic Funnies

No title available
Game of Thrones Daily
Aqua Utopia|海の底で記憶を紡ぐ
Jules of Nature
$LAYYYTER

Discoholic 🪩

⁂
occasionally subtle
Three Goblin Art

Kiana Khansmith
Claire Keane
Alisa U Zemlji Chuda
wallacepolsom
dirt enthusiast

shark vs the universe
No title available

roma★
Acquired Stardust
trying on a metaphor
seen from Germany
seen from Nepal
seen from United States
seen from United States

seen from Malaysia
seen from United States

seen from United States
seen from United States

seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States

seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from Italy

seen from United States

seen from Malaysia

seen from Germany
@probesz
Tegyétek az ×-et!!!
Today is the day of election in Hungary.
Read writing from Robert Pinter on Medium. . Every day, Robert Pinter and thousands of other voices read, write, and share important stories on Medium.
Elköltöztem a Mediumra: jó ez a tumbli, de az én tartalmam nem igazán ide való. Úgyhogy ismét veszem a motyóm. Aki 2004 óta olvas, az tudja, hogy volt már céges oldalon blogom, blogter, blog.hu, blogspot, postr. Nagy követő vagyok, na, mindig sodródok a tömeggel. Úgyhogy mostantól a mediumon találtok meg, a magvas gondolatok oldalán.
Végre kisütött a nap! #budapest #parlament (helyszín: Országház)
A Trump stáb korábban nem látott hatékonysággal kombinálta a digitális marketing eszközeit (retargeting, big data, emailek, cookiek, FB ads) és ezzel nyerte meg a 2016-os USA választásokat.
Egy tök érdekes és alapos elemzés a Trump választási győzelme mögötti speciális marketing eszközökről és profilozásról. Bárz bazi hosszú, érdemes elolvasni.
Több dolog is eszembe jutott, miközben olvastam, csak néhányat írok ide: - nem hiszem, hogy Trump csak emiatt nyerte volna meg a választást – az előválasztásokon pl. nem volt meg ez az eszköze, mégis az esélytelenek közül a republikánus párt ellenszele mellett a párt hivatalos jelöltje lett. Trump profi spin doctor, aki nagyon ismeri a médiát – a teljes kampánya során annyi ingyen médiamegjelenést generált, ami csak dollárszázmilliókban mérhető. Erről hamarosan megjelenik egy cikk a Médiakutatóban (Trump hogyan nyerte meg a választást a médiával), aki kéri, annak szívesen elküldöm a kéziratot… Szóval Trump több dolog miatt nyerte meg a választást, ebben szerepet játszott ez a finomhangolt kampány is a megfordítható államokban – viszont ahhoz el kellett jutni, hogy ilyen finomhangolt kampányra legyen szüksége a végén - ami zavar, hogy a cikk mögött – és a hasonló elemzések mögött is szinte kivétel nélkül – az a leegyszerűsítő logika van, hogy a viselkedésed alapján megismerlek (profilt alkotok rólad) = ez után üzenetekkel tudlak irányítani akár az akaratod ellenére. Ez nem így működik. Az embereket nem olyan könnyű befolyásolni, meggyőzni. Pont ugyanazt látom, amit a tévé kapcsán korábban gondoltak, amikor megjelent. Egész sokáig azt gondolták, hogy a tévé mindenkit meggyőz, elég csak a sok reklámot lejátszani és azt fogod csinálni, amit azok sugallnak. A meggyőzés nem ennyire egyszerű. - egyetértek a cikk azon (részben ki nem mondott) állításával, hogy a hagyományos kutatásoknak bealkonyult, nem elég szociodemó adatok alapján csoportokat képezni, mert azok kevésbé koherensek, mint a viselkedés vagy attitűd alapú klasszifikációk. Ugyanakkor sokkal egyszerűbb és olcsóbb egyelőre piacot kutatni a hagyományos módon, mint bonyolult modelleket építeni és megfelelő mennyiségű adattal ellátni. A big data rákfenéje szemben egy repi kutatással, hogy egyrészt nincs benne „mindenki”, másrészt nekik sincs benne sokféle témával kapcsolatban a véleményük. (Most abba nem mennék bele, hogy a repi kutatás sem reprezentál mindenkit, röviden: a reprezentativitás halott, sőt, valószínűleg soha nem is létezett, csak egy mítosz). A Facebook-ot sem használja mindenki, nem posztol mindenki, nem lájkol mindenki és nem mondja el olyan dolgokról a véleményét, ami mérvadó lenne a cégeket / politikusokat stb. érintő kérdésekben. - kíváncsi vagyok, hogy melyik pár fogja először megkeresni idehaza a The Pitchet, hogy segítséget kérjen ennek a módszernek a lemásolásához – illetve melyik párt fog ilyen rendszert üzemeltetni (külföldi kampányguruk segítségével). Nálunk a Kubatov-lista szintjén állt nem régen még a politika, vajon meg tudják ugrani ezt a pár évtizednyi különbséget a jövő évi választás előtt? Remélem nem ;-) Ugyanakkor az eltérő adatvédelmi szabályozás és a másféle (európai, azon belül is inkább a szigorúbb vonalat követő) magyar adatvédelmi kultúra miatt itt nem lehet nagy cégektől politikai célokra adatbázisokat vásárolni, ahogy a poszt említi. Így viszont mivel lehet a modellt megetetni és kívülről validálni? Persze saját adat gyűjthető megfelelő korlátok között, de az önmagában még kevés.
Szerinted milyen nyelven kell beleírni ebbe az Apple formba? A helyes megoldás 11 féle lehet, de nincs közte a magyar.
A megfejtés: English, French, German, Italian, Japanese, Korean, Simplified Chinese, Spanish, Traditional Chinese, Dutch, Portuguese (Brazil)
Érdekes - és hosszú - gondolatkísérlet, hogy hogyan lehetne értelmesen együtt élni a gépekkel és algoritmusokkal: mindenki csinálja azt, amihez a legjobban ért. A gépek tökéletesen működjenek egy szűk területen, az emberek pedig szeretettel kommunikáljanak egymással, miközben igénybe veszik a gépek szolgáltatásait és arra épülő munkát végeznek. Utópikus, de legalább nem disztópikus: https://www.wired.com/story/a-blueprint-for-coexistence-with-artificial-intelligence?mbid=nl_71417_p6&CNDID=
Meeker 2017-es globális internet trendjei magyar köntösben
Múlt hónapban szó nélkül hagytuk Mary Meeker híres, az internet trendjeit bemutató anyagát. Az idén már 355 diára hízó riportot érdemes átpörgetni, mi a legfontosabb trendekből szemezgetünk a Recode beszámolója alapján – kiegészítve azokat magyar vonatkozású adalékokkal:
· Tovább lassul az okostelefonok terjedése. Már tavaly is egy számjegyű volt a globális növekedés, 2016-ban éves viszonylatban már csak 3%. Ma már nem az eszközök számának növekedése hajtja előre az iparágat, hanem az azon nyújtott szolgáltatások és egyéb megoldások. Az eNET 2013 óta folyó okostelefonos kutatása alapján ugyanakkor idehaza továbbra is dinamikusnak tekinthető a bővülés: a 18 évnél idősebb netezők körében 2015 áprilisában mért 3,9 millió okostelefon használó tábor mérete 2017 áprilisára elérte a 4,5 milliót, ami 15%-os éves bővülés. Idehaza is látható azonban a növekedés lassulása némi fáziskéséssel. Ezzel párhuzamosan a csoporton belüli különbségek fontossága erősödik fel– már nem az lesz érdekes, hogy kinek van és nincs okostelefonja, mert szinte mindenkinek lesz – hanem, hogy kinek milyen készüléke van, és mire használja azt.
· A hang elkezdte átvenni a gépelés szerepét a keresésekben. A mobilos keresések 20%-át adta a hang, miközben a pontosság elérte a 95%-ot. Ez a trend még várat magára idehaza: egyelőre még nem tudunk egyetlen mesterséges intelligenciát használó digitális asszisztenssel sem magyarul csevegni. Sőt, a Hunglish-sal is küzdenek ezek a szerkezetek. Kevéssé vigasztalhat minket, hogy sokszor az angol anyanyelvűek sem feltétlenül boldogulnak velük.
· 10 év alatt a Netflix a semmiből 30%-os részesedést szerzett az otthoni szórakoztatóipari bevételekből az amerikai piacon. Mindeközben a TV nézettség tovább is csökken. Az eNET tavalyi kutatása szerint idehaza azonban nem eszik ilyen forrón a kását: körülbelül 100 ezer olyan magyar internetező lehet, aki hajlandó az eredendően angol nyelven elérhető szolgáltatásért kifizetni a havi előfizetési díjat. Az Amerikában olcsónak tekinthető Netflix díja itthon nem számít alacsonynak (hasonló összegért nálunk 50-60 csatornát kínáló tévés csomagot is lehet venni, ami magyarul érhető el, van benne hírek, sport és helyi tartalom is).
· Meeker szerint az egyik következő nagy világtrend a gaming, a globális interaktív játék rövid időn belül mainstream kikapcsolódássá válik. Míg 1995-ben körülbelül 100 millió játékos lehetett a világon, addig 2017-ben becslések szerint számuk elérte a 2,6 milliárd főt. A videojátékok idehaza is növekedés előtt állnak, az alkalmi játék (casual gaming) és azon belül a mobil játék idehaza is milliók kedvelt időtöltése lett és érzékelhető, hogy a hardcore gaming, valamint az e-sport is áttörés előtt áll idehaza. Elfogadottságuk a közeljövőben nőni fog az eNET kutatásai szerint (videojáték kutatás és e-sport kutatás).
· Egészségügy: a viselhető eszközök terjedése egyre fontosabb, míg 2016-ban még csak az amerikaiak 12%-nak volt ilyen kütyüje, addig 2016-re ez elérte a 25%-ot. Meeker szerinte az emberek nagyobb része (60%) szeretné megosztani az ilyen eszközök segítségével megszerzett adatait az ezzel foglalkozó cégekkel. Az eNET 2016 novemberi online kutatása szerint a 18 évnél idősebb netezők 7%-ának volt okosórája, ugyanakkor további 11% mondta, hogy szívesen vásárolna ilyen eszközt, 39% kipróbálná és 43% utasítja csak el azt teljesen.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy a Meeker által azonosított nemzetközi trendek egy része idehaza is tetten érhető, ugyanakkor több-kevesebb fáziskéséssel követjük a trend diktáló országokat. Illetve nem minden trendet lehet egy az egyben átültetni hazai környezetre, ahol a hazai nyelvi és kulturális közegnek megfelelő adaptációra volna szükség (pl. hangvezérelt keresés, Netflix terjedése), ott jóval lassabb a terjedés, valamint nem is válik mainstreammé az adott innováció.
Elveszik a gépek a munkánkat? Hamarosan kezdődik a beszélgetés a Kaptárban HR-esekkel meg két kakukktojással: Rab Árpival meg velem :-) (helyszín: KAPTÁR)
Fiatalok és internet: egy kis olvasnivaló
A héten voltam először a Trefortban szülői értekezleten, miután Maját felvették és ősszel kezdi a 7. osztályt. Az értekezlet nem az általános iskolában megszokott volt, először az igazgató tartott egy stand up comedy színvonalát megütő, de ugyanakkor nagyon komoly üzeneteket megfogalmazó köszöntőt. Aztán az újdonsült osztályfőnökökkel felvonultak az adott osztályba tartozó szülők. Itt merült fel egy ponton, hogy legyen-e olyan FB csoportja az osztálynak, amit az osztályfőnök szervez meg. A szülők fele ellene, fele mellette volt. Persze a kérdés nem az volt, hogy legyen-e FB csoport, mert azt a gyerekek így is, úgy is létrehozzák majd, ahogy Viber csoport is lesz, talán még nyáron az iskolakezdés előtt, mielőtt megismernék személyesen is egymást a fiúk-lányok. Miután exponáltam magam a beszélgetésben (elvégre a Corvinuson nekem is van mindig FB csoportom a hallgatókkal és a témát is kutatom), felmerült, hogy vajon mit lehet tudni ennek a korosztálynak az internet használati és egyéb szokásairól. Úgyhogy utólag összeraktam egy „reader-t”, ha valakit érdekelne a fiatalok és internet téma. Ez persze csak az én listám, de kiindulópontnak megteszi.
A mai fiatalokra egyszerre igaz, hogy sokkal ügyesebben használják az új digitális technológiákat, illetve, hogy nagyon keveset tudnak mégis erről a témáról. Kb. ahogy ez az Origo cikk megfogja (nyugi, még 2012-es cikkről van szó, nem mostani).
Ami a szakirodalmat illeti, aki olvas angolul, annak érdemes ezzel folytatnia: danah boyd: It's complicated. Én kétszer írtam róla, az első egy klasszikusabb könyvajánló blogposzt, a második egy fontos részét, a kontextus ütközés fogalmát tárgyalja a könyvnek.
De persze Magyarország nem Amerika, úgyhogy érdemes megnézni és elolvasni a tavalyi Ifjúságkutatás 2016 eredményét, ami egy komplex kutatás, a mai magyar fiatalokat kutatja. Nem csak közösségi média (de az is van benne), hanem mindenféle téma és nem a legfiatalabb korosztály, hanem az „idősebbek” (15-29 évesek), de érdemes megnézni. Itt olvasható a gyorsjelentés. De készül külön tanulmánykötet is, amit Székely Levente, egykori kollégám fog szerkeszteni, érdemes lesz azt is megnézni, ha kijött.
Ezen kívül érdemes lehet még Ollé János (ELTE, EKF rektorhelyettes) oktatáskutató, digitális pedagógiát kutató szakember cikkeivel megismerkedni, mondjuk ő inkább neveléstudományi, pedagógiai oldalról fogja meg a virtuális világot.
Ezen túl számos, szerintem részben fenntartással kezelendő anyag van a Z-generációról (azért a fenntartás, mert ez egy vulgártudományos megközelítés, ami a tényleges generációs, kultúrák közötti különbségeket nem igazán reflektálja). A Z-generációs téma egyik legjobb hazai szakembere Bernschütz Mária, évek óta kutatja a témát, többet írt is róla, itt van pár rövid írása.
Végül időről-időre érdekes írásokat szokott közölni mind a Médiakutató folyóirat, mind az Információs Társadalom folyóirat a fiatalokról, érdemes rákeresni. Egy cikk indulásnak a Médiakutatóból. Az Információs Társadalom pedig egy tematikus számot is szentelt a kérdésnek 2015-ben.
Indulásnak ennyi, jó olvasást!
Videó mobilon: vége a csipegetős korszaknak!
Pár éve még az volt a jellemző az okostelefon használatra, hogy leginkább csak pár perces időszakokat ölelt fel. Amikor volt egy kis időnk, akkor előkaptuk a készüléket, elolvastunk, megnéztünk valamit gyorsan, majd eltettük. De hosszabb tartalmakat jellemzően már nem a telefonon fogyasztottunk. Az adatok viszont azt mutatják, hogy a csipegetős korszaknak egyre inkább vége: a mobil egyszerre a rövid és a hosszabb ideig tartó tartalomfogyasztás terepe lett. A kis képernyő már nem gátja annak, hogy akár egész estés filmeket is megnézzünk rajta. Mindez valószínűleg a videó mellett hatással lehet a mobilos alkalmazások tipikus használati eseteire (use case-ek) is. El kell gondolkodni azon, hogy mire való a mobiltelefon és hogyan használják azt az átlag júzerek.
Múlt héten a Média Hungary-n adtam elő, ahol a kisképernyős, elsősorban a mobilos tartalomfogyasztás volt az előadásom fókuszában. Négy, a korábbi években készült eNET-es kutatást tekintettünk át, hogy kiderüljön hogyan nézünk tévét, videót (nem csak) mobilon. Az adatok egyik fontos tanulsága, hogy a felnőtt netezők már hosszabb sorozat-epizódokat és egész filmeket is szívesen néznek mobilon.
Egyébként 2,9 millió felnőtt magyar netező néz rendszeresen filmet, videót idehaza. A legtöbben (74%) ingyenes platformokon, elsősorban a YouTube-on. De 47% - tehát közel 1,5 millió ember - tölt le / rá a telefonra videókat (ez feltehetően csökkenni fog a jövőben ahogy az átlag fogyasztó számára elérhető áron korlátlan mobilinternet csomagokhoz lehet majd hozzájutni).
A videók hossza kapcsán kiderült az is, hogy 18% néz pár másodperces videókat, 59% pár perces videókat (zenei klipeket, vicces szkeccseket). Utóbbiak így a legnépszerűbb méretű formátumok. De, ami meglepő lehet, hogy 29% akár egy óránál hosszabb videókat is megnéz a telefonján – ami már nem egy elhanyagolható kisebbség. Ha műfajokat – és csak nem a hosszt nézzük – akkor az említett humoros videó (58%) és a zenei klipek (szintén 58%) és a közösségi oldalakon megosztott videók (52%) férnek bele a top 3-ba. De a negyedik helyen már a filmeket találjuk (32%), hatodik helyen pedig a sorozatok epizódjait (25%).
Mindent összevetve idehaza is teret hódít tehát a mobilos videó fogyasztás, bár egyelőre inkább WiFi-n, mint on-the-go (menet közbeni) mobilinternettel. Mindez azt is jelenti, hogy feltehetően egyre intenzívebben és egyre hosszabb ideig használjuk az okostelefonunkat más területeken is.
15 perc és körbenézünk a televíziós piacon friss kutatási adatok alapján a Média Hungary-n. Vajon merre megy a mobilos tartalomfogyasztás?
Nem a méret számít. Előadás-beharangozó
Érdekel a mobilos tartalomfogyasztás és az erről szóló adatok? Akkor nyugodtan olvass tovább.
Május 9-én előadok Siófokon a Média Hungary-n. Most kellett leadni az előadás kedvcsinálóját. Ha már elkészült, megosztom itt is:
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a televízió. Amit mindenki nézett. Aminek az esti műsoráról másnap mindenki beszélt. Amiért még Máris szomszédhoz is átmentünk, ha elromlott. Na, ez a televízió boldogan élt, míg meg nem halt. Illetve dehogy halt meg, csak már leáldozott az arany korszakának. Akarom mondani most van igazán a csúcson – csak már nem tévének hívják, hanem „mozgóképes tartalomfogyasztásnak” (randa egy név). Mert egyszerre van a jó öreg tévé, a videómegosztás és youtubeozás, a torrentezés és letöltés, a streaming (leánykori nevén video-on-demand) és OTT. És miközben még mindig több millió magyar ember átlag napi 4,5 órát bámulja a tévékészülékét, már nem csak azt bámulják, hanem az okostelefonjukat, tabletjüket és számítógépüket is. Bár a kanapé és a bútorok továbbra is a nappali ékét jelentő tévé felé néznek, már nem csak azt nézik a fogyasztók, amit adnak, és amikor adják, hanem egyre többen azt (is), amit szeretnének és akkor, amikor kedvük tartja… Így hát már nem néz mindenki tévét és az „esti műsor” oly sokféle meg egyedi, hogy nem beszélnek másnap ugyanarról a zemberek. De a tévé közben köszöni, nagyon jól van, (úgy tesz, mint, aki) észre sem vette, hogy minden megváltozott körülötte, hiszen még mindig napi átlag 4,5 órát nézik a derék magyarok, úgyhogy nagy baj nem lehet… Ugye.
Na, ebben a mesében további hangulatkeltés nélkül fogjuk a következőket megnézni sok-sok adattal tarkítva:
· milyen a videónézés és tv-nézés mobilon?
· inkább mobilon vagy számítógépen?
· a mobilon túl milyen képernyőkön fogyaszt még mozgóképes tartalmat (hagyományos és smart TV, számítógép és laptop, tablet)?
· hogyan változott mindez időben?
· hogyan és milyen gyakran (naponta, hetente, havonta, ritkábban) szokott mobilon műsort nézni (élőt, ingyenes videót, pl. YouTube, előfizetéses online streaminget, pl. Netflix, tévéműsort online visszanézve, letöltöttet)?
· melyik streaming szolgáltatást szokta nézni (Netflixtől az HBO Go-n át az RTL Mostig)?
· szokott-e fizetni a mobilon való filmek / videók / műsorok nézéséért?
· milyen neten néz műsort mobilon (mobil net vs. WiFi)?
· milyen hosszú videókat néz meg mobilon?
· milyen típusú videókat néz (zenei klipektől a vicces videókon át a sorozat epizódokig)?
· egy kis kitekintés a reklámra: mit kezdenek a reklámokkal, megnézik, milyen reklámot néznek meg szívesen mobilon?
Végül: csattanó és tanulság nincs – nincs mese, a valóság folytatódik, a tévé él(t) és virul(t).
Tegnap este a DTM Live YouTube műsora a játékról, e-sportról, gamifikációról szólt, ahol jómagam is szerepeltem. A gamer kutatásaink legfontosabb eredményeit mutattam be. Ha van pár perced és érdekelnek a videojátékok, akkor érdemes belenézned (a képen nem én, hanem Fromann Ricsi van, aki a gamifikációról beszélt utánam, a belinkelt videó az én blokkommal indul).
Az okostelefon a legnépszerűbb videojáték platform idehaza
Pontosítsunk is rögtön a címen, a casual (alkalmi) játékosokat is figyelembe véve. De mivel ők három millióval többen vannak, mint a hardcore gamerek (kb. 200 ezer fő), ezért nyugodtan mondható, hogy idehaza már nem a PC az elsődleges videojáték platform.
Az eNET Internetkutatóban 2016 augusztusában készítettünk átfogó felmérést a hazai felnőtt internetezők körében a videojátékozási szokásokról és 2016 novemberében kutattuk az esportolókat (hardcore gamereket) az Esportmilla és az Esport1.hu szakmai támogatásával.
A videojátékozás 62%-át érinti a 18 évnél idősebb magyar netezőknek, közel kétharmaduk viszont mindössze csak heti 1-2 órát játszik. A videojátékozók körében az okostelefon a legnépszerűbb játékplatform, 56% játszik rendszeresen az okostelefonján valamilyen játékot (a második helyezett a PC 44%-kal, majd a laptop a harmadik 41%-kal, a negyedik a tablet 18%-kal és az utolsó a konzol 7%-kal).
A legnépszerűbb játékok 2016 augusztusában okostelefonon a szókereső, a Candy Crush és a passziánsz voltak, a negyedik helyre pedig az akkor éppen igen népszerű Pokemon Go került. Az összes platformot tekintve is csak kicsit más a sorrend: a passziánsz az első, a Mahjong a második és a Candy Crush a harmadik, a szókereső itt a negyedik helyre szorult.
Ehhez képest a hardcore gaming-nél az okostelefon már csak a harmadik legnépszerűbb platform (12% játszik vele a komoly gamerek közül), messze megelőzi a PC (90%), a laptop (23%), de a konzolokat (8%) és a tableteket (3%) már megelőzi. Persze mindez a komoly játékok hardverigényét tekintve nem véletlen, illetve érthető amiatt is, mert a legtöbben nem a telefonjuk kis képernyőjével töltik el azt a napi több órát, amit játékokra szánnak.
Okostelefonon a legnépszerűbb hardcore játékokhoz köthető címek a Hearthstone: Heroes of Warcraft, a Mobile Legends és a World of Tanks.
Előadás a New Tech Meetup 2017. február 15-i 10. születésnapi meetupján az A38-as hajón.
Tegnap az A38 színpadán mutattam az okostelefónia utolsó 10 évéről néhány mozaikot a kb. 100-200 fős tömegnek. Nem lett kerek sztori, de nem is egyetlen sztori ez a 10 év, úgyhogy önkényesen kiragadtam néhány, szerintem geek-ek számára fontos jellemzőt, mint amilyen például az app lottery vagy az okostelefon hozzánk kötődése (“drágaszág”).
#Budapest #reflection #ice #danube #marriott #chainbridge #castle (helyszín: Budapest Marriott Hotel)
Mobil fizetés: friss magyar adatok és trendek
Az gondolhatnánk, hogy a mobil fizetés a terjedés kezdetén áll. Valójában egy több évtizedes jelenségről van szó, amely folyamatosan megújul és újra kitalálja önmagát, így egyszerre igaz, hogy érett megoldásokról van szó és olyan innovációkról, amelyek elterjedése még csak a jövőben várható. De vajon mi a helyzet idehaza, mik a friss számok és trendek?
2016 december közepén tartott az IIR Magyarország mobil fizetéssel foglalkozó workshopot, ahol a terület kapcsán mutattam be a friss trendeket és számokat, illetve az üzleti kontextust. Egy közel egy órás előadást persze nem lehet belesűríteni egyetlen blogposztba, így csak néhány mozaik a leglényegesebb dolgokból:
A mobil fizetés nem most kezdődik, egyszerre van múltja, jelene és jövője, ahol egybecsúszik az SMS-sel való fizetés, a mobil bankolás és az appal való fizetés valamint a fintech cégek által bemutatott futurisztikus koncepciók.
A mobil fizetés emiatt (is) egyszerre több dolgot jelent, egy összetett, sokszereplős történet, ahol sokszor a szakemberek is éppen csak tanulják az egyes részterületek működését. Ezért irreális azt várni a fogyasztóktól, hogy mindezt átlássák és megértsék. Számukra a kényelem, az egyszerűség és a hasznosság a fő hívószavak, amelyek egy fizetési élményben ötvöződhetnek sikeresen.
Mobil fizetéssel kapcsolatos publikus adat viszonylag kevés van, bár mérések készülnek, a nagy érdeklődés ellenére ezekhez ritkán lehet hozzáférni, mert többnyire megrendelésre készülnek. (Minden lentebb bemutatott adat az eNET Internetkutató Kft. saját, online paneles kutatásából származik és 2016-os eredményeket mutat be. De egyedi igény alapján további elemzésekre is van lehetőség például célcsoport bontásban.)
Az egyik legfontosabb általános adat: okostelefonnal rendelkezik a hazai felnőtt netezők közel háromnegyede, akiknek szintén háromnegyede androidos készüléket használ, ezek kb. 40%-a Samsung készülék. Tehát, ha nagy tömeget akarunk megszólítani és csak „egy lövésünk van”, akkor érdemes androidban és egy esetleg Samsung partnerségen elgondolkodni.
Ami konkrétan a fizetést illeti: az internetező felnőtt okostelefon használók 41%-a fizetett már valaha a mobiltelefonjával, 23% banki alkalmazásban (banki átutalással), 19% SMS-ben. Kifejezetten mobilos fizetési alkalmazást mindössze 5% használt 2016-ig. Utóbbi dinamikusan nő, de alacsony bázisról egyelőre ez nem nehéz. Ugyanakkor a trendek azt mutatják, hogy a múltidéző technológiák (SMS) helyett már egyre inkább a fejlettebb technológiák dominálnak, bár a mobil fizetés áttörése még várat magára idehaza.
Az okostelefonnal fizetők elsősorban a 18-29 és 30-39 évesek köréből kerülnek ki (a két korcsoportban a felnőtt internetező okostelefon tulajdonosoknak közel fele fizetett már mobillal).
Mit vesznek elsősorban mobillal (a magyar felnőtt internetező okostelefon felhasználóknak több mint 10%-a vásárolt már a következő termékekből/szolgáltatásokból): parkolójegy, webáruházban új termék vagy szolgáltatás, lottó-totószelvény vagy egyéb sorsjegy és autópálya matrica. Ennél ritkábban vesznek használt cikket apróhirdetési oldalon, ételt vagy italt, jegyet (színház, koncert, egyéb eseményre), szolgáltatásra előfizetést, bónuszt - kupont, belépőjegyet (állatkert, múzeum, stb.), menetjegyet (utazáshoz), zenét, utasbiztosítást.
Ahhoz, hogy a terület tovább fejlődjön nem csak technológiai fejlődésre van szükség, hanem az ismertség és a bizalom növelésére, a készpénz központú gondolkodás megváltoztatására. Általában is kijelenthető, hogy a verseny továbbra sem az egyes mobil fizetési megoldások között, hanem az elektronikus fizetés és a készpénz között zajlik, ahol előbbinek egyelőre pici, de egyre növekvő része a mobil fizetés.