sYystem

sYstem

[syystem-blog]

Valami nagy, mély szerelem hiányzik, Valami sírás, valami öröm, Valami harc, valami csönd, Valami nagy, mély szerelem hiányzik! És így marad ez mindig, mindhalálig?

Juhász Gyula

[syystem-blog]

Egész szerelmem annyi volt csak: Hogy láttalak, szemedbe néztem, Egy mosolygásod volt csak minden, De nekem elég volt egészen.

Juhász Gyula

[kedvenc-versek]

József Attila - Reménytelenül (részlet)

A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok.

[syystem-blog]

Lombtalan lomb a mi lombunk, Virágölő a virágunk, Árnyéktalan az árnyékunk.

Ady Endre- Vihar a tölgyek közt

[syystem-blog]

Meg akarlak tartani téged, Ezért választom őrödül A megszépítő messzeséget.

Ady Endre- Meg akarlak tartani

[syystem-blog]

Két karodban gyermek vagyok, hallgatag. Két karomban gyermek vagy te, hallgatlak. Két karoddal átölelsz te, ha félek. Két karommal átölellek s nem félek.

Radnóti Miklós- Két karodban

[kedvenc-versek]

Magasba ülsz, lábad keresztbe ejtve arcátlan elhagyod magad, alkalmat adsz, és mintha rendjén lenne, a lámpa fénye majd beléd tapad. A levegő meg hosszu-hosszu szálon a fogaid közt ki-beszáll. Messze sodor és kicserél az álom. Tükröd előtt fésülködöl tunyán. Vagy olvasol, vagy kényesen...

[kedvenc-versek]

Hogy miért vagyok többször szomorú, Mint víg, ó, kedves, kár úgy számbavenni, Jól van ez így, Lásd, kell szomorú embernek is lenni.

Kell lenni szívnek, amelyben kihajt S dússá érik az élet szenvedése, Vak, ferde mag, Mely mégis, mégis, istenek vetése....

[syystem-blog]

Minap óvatlanul kinyitottam a tévét. Azóta is kamillás vattával borogatom az agyam.

Petri György

[syystem-blog]

Az a fontos, hogy a sör legyen elég hideg, legyen az embernek tiszta inge, a bécsi szelet mellé legyen citrom, a felesége örüljön az új blúzának, a nap süssön, de módjával, járjon a szellő… néha egy futó zápor permetezzen be minket… A többi? A többi? Elintéződik magától.

Petri György

[syystem-blog]

Hogy elérjek a napsütötte sávig, hol drapp ruhám, fehér ingem világít, csorba lépcsőkön föl a tisztaságig, oda, hol szél zúg, fehér tajték sistereg, komoran feloldoz, közömbösen fenyeget, émelygés lépcsei, fogyni nem akaró mínusz-emeletek, nyári hajnal, kilencszázhatvanegy.

Petri György

[syystem-blog]

De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét, és néha meg olyan, oly biztos és örök, mint kőben a megkövesült csigaház.

Radnóti Miklós

[syystem-blog]

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál emlékeimből lassan, elfakult arcképed a szívemben, elmosódott a vállaidnak íve, elsuhant a hangod és én nem mentem utánad az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, ma már nem reszketek tekintetedre, ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, hogy ifjúság bolondság, ó de mégis ne hidd szivem, hogy ez hiába volt és hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott nyakkendőmben és elvétett szavamban és minden eltévesztett köszönésben és minden összetépett levelemben és egész elhibázott életemben élsz és uralkodol örökkön. Amen.

Juhász Gyula

[syystem-blog]

Azt hiszed, a mámor nem az én karomba fog dobni?... Nem fogsz feledni, csak ha én akarom. Sorsod hozzám van kötve.

Ady Endre

[syystem-blog]

Ideje volna felnőtté válnom. Jobb későn, mint soha. Habár? Lehet, hogy jobb soha, mint későn.

Petri György

[syystem-blog]

Bûn és szenny az élet, Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek.

Ady Endre