semmit rólunk nélkülünk

[szemelyesfirkak]

élnek a szüleim, de ennél árvább még sosem voltam.

"állj a saját lábadra" bedagadtak a bokáim.

ájulásig menni, mindent felkavarni.

ha erdőtűznek születtél nem lehet parázsként élned.

[szemelyesfirkak]

mit mondhatnék ha hányingerem van tőled?

[szemelyesfirkak]

fáradt

szép lassan kikészülsz.

csak azt veszed észre,hogy ma sincs kedved zuhanyozni,

mindig azt érzed rajtad nevetnek és valaki követ,

esténként nem bírsz aludni,

holnap jobb lesz de nem tudod mikor lesz az a holnap.

Szakembert már nem keresel,

amúgy sincs pénzed rá.

munkát keresel de tapasztaltabbat keresnek,de köszönik szépen a jelentkezést.

megoldjuk-megbeszéltük, sosem oldottuk meg de már ponttá váltak a kérdőjelek bennem.

záróra, hajnali 2,

most hová menjek?

most én sűrű vagyok vagy híg,ha ennyit oldódtam magamban?

és a remény? akad,naponta pár perc,amibe kapaszkodok, csak csúszós ez a kapaszkodó,

zuhanni meg lassan nem lehet.

[szemelyesfirkak]

nem szeretném,hogy így emlékezz rám,

hogy azt az oldalamat lásd ami a legrosszabb,

de már késő,

becsuktad az ajtóm miközben mosolyogva köszöntem el.

ezután annyit sírtam,hogy már felismerhetetlenné vált az arcom,

utcára is csak azért nem mentem,mert túl sok az ismerős és én nem akartam emlékezni.

beragadtam egy olyan testbe,ami felett elvesztettem a kontrollt.

[szemelyesfirkak]

Vasárnap óta beszélgetek a kislánnyal

akit megsértettél annyiszor,hogy már a számát sem tudom.

Én meggyógyultam,de ő előjött és sír,

mert megint elhitte,hogy fontos valakinek.

Megölelem és vigasztalom őt.

Ez a lány bennem él,

de már nem én vagyok.

[szemelyesfirkak]

világító torony vagy,

amit eddig raktárként használtak.

[szemelyesfirkak]

tudod, már próbálok magamból táplálkozni, próbálom irányítani azt,hogy már ne a külső tényezők irányítsák a hangulatomat.

folyton azt mondtad,hogy ne törődjek másokkal túlzottan.

minden jobban megérint,mint ahogy kéne. gyengeség ez vagy erő?

én nem várom el, hogy megmentsetek,mert ez az én szerepem.

viszont ma újra láttalak és azóta mindent szebben látok,

megmentettél és nem is tudsz róla.

próbálok magamból táplálkozni, próbálok.

[szemelyesfirkak]

novemberben lesz egy éve.

azóta öleltem másokat,

mindegyik te voltál,

de közben egyikőjük sem.

pótlékot már nem keresek,

többé már nem várlak,

mert morzsákat ejtettél le elém

és én próbáltam jóllakni.

[szemelyesfirkak]

összevarrtam a sebeimet,

beforrtak,szétnyíltak, segítettél újra összevarrni.

megszerettem őket mert részeim,

te okoztad, én okoztam, mi okoztuk.

jólérezném magam így is,de még gyógyulnak,

meddig tart még?

az egyetlen fájdalom amit el tudok viselni a harapásod.

[szemelyesfirkak]

valahogy úgy vagyok összerakva,

hogy jobban tudok gyűlölni,mint szeretni.

de ha valakit nem szeretek azt gyűlölni sem tudom,

én sem értem,ne kérdezd

[szemelyesfirkak]

a fejemben még augusztus van,

az öledben ülök és citromos sört iszunk.

[szemelyesfirkak]

üres minden nélküled

[szemelyesfirkak]

még mielőtt azt hinném,hogy számítok neked megcsókolsz párszor,

aztán azt mondod ezt nem szabadna,mert barátnőd van,

napokkal később kiderült,hogy nincs és ebben is hazudtál. csak féltékennyé akartál tenni amiért két hónapja megbántottalak.

még mielőtt azt hinném,hogy fontos vagyok neked

hazakísérsz,de azt mondod,hogy ne menjek gyorsan,mert nem akarod,hogy ennek az útnak vége legyen,

rámkiabálsz,hogy öleljelek már meg a kurva életbe, mert hiányoztam neked.

még mielőtt azt hinném,hogy számítok neked,

elhitetsz mindent,

én meg mint egy éve,

ugyanúgy vakon követlek.

[szemelyesfirkak]

Csörgött a telefonom, újra kerestél,

ekkor én már nem vártam rád,

persze mindig akkor térsz vissza,

amikor már kezdek túllépni rajtad.

Kérdezted itthon vagyok-e,mert nálunk vagy és épp a testvéremmel beszélgetsz,

és hogy majdnem bementél ösztönösen a szobámba,mert azt a szobát ismerted a legjobban a házunkból,

meg akartad mutatni az új cuccaidat amiket még nem láttam,azt mondtam még láthatom.

Mondtad,hogy este fellépsz és ott kell lennem mindenképpen,mert nekem fogsz játszani minden dalt.

Nem tudtam mire vélni ezt a beszélgetést,mert legutoljára amikor beszéltünk haragudtál és én is rád.

Mire hazaértem már hajnal volt és te sehol sem voltál,

mintha csak álmodtam volna azt a telefonbeszélgetést,

de a szobámban újra éreztem a jelenlétedet.

és még érzem.

Én nem felejtettelek el,

Te elfelejtettél?

[szemelyesfirkak]

azt mondta most boldog,

de csak az ital szólt belőle

meg persze azt akarta mutatni,

de láttam rajta,hogy hazudik.

mindig látom rajta ha hazudik

[szemelyesfirkak]

mondhatjátok,hogy ne fájjon de még fáj.

mondhattok bármit,a szó nem hat már rég,

csak Ő hat rám és ahogy itt alszik mellettem.

[szemelyesfirkak]

mostmár csend van, itt vagy és minden jobb,

kitisztult az ég.