Diszkrét hangulat
Volt a napokban egy beszélgetés a exekről. Valaki érvelt, hogy senki se jön össze újra az exével, ergo miért kéne az új csajnak utálnia a régit. Valamiket beszélgettünk erről a témáról, de nekem ez akadt be, a senki se jön össze az exével újra. Egyrészt persze, a "senki" az túlzás mert sokan össze is házasodnak újra az exükkel. És nem csak a jó szex lehet az oka. Az emberek egoisták, tapintatlanok és tele vannak rejtett indítékokkal. Ez ugyanúgy igaz az exekre is mint ahogy arra az emberre aki az exeit beviszi az aktuális kapcsolatba, hiszen csak barátok. Halmozás. "Valamire még jó lesz" dolgok. És néha jó is valamire, ha a másik ember is használhatja arra a valamire. (:D) Nade akkor nem szabad megbántódni rajta, megvédeni az exet és kisajátírani! (:D)
Nade a hangulat. Azon gondolkodtam, hogy ez az ismerősöm, ez nem nagyon volt szerelmes, olyan nagyon igazán belebolondulósan meg aztán tényleg ritkán. Szóval neki az érzelmi dolgokat nehéz plasztikusan átadni, nem is sikerült, de most megpróbálom leírni, mit kellett volna mondanom. Képzeld el, hogy van egy gyönyörű barátnőd, a körme hegyétől a hajszála végéig csodásnak tartod, hacsak rágondolsz feláll a faszod, és imádod ezt az érzést, és bármire képes lennél, hogy ne veszítsd el, mert annyira férfi vagy általa ahogy még sose életedben. De mivel okos is vagy, tudod, hogy a szex nem minden, úgyhogy mindent megteszel, hogy lenyűgözve tartsd őt, ezért gondoskodsz róla és elhalmozod szereteted minden jelével, és rettenetesen boldog vagy, mert úgy érzed, hogy ezt ő viszonozza. De ugye szerelmes vagy vagyis egy nem normális állapot van rajtad, ezért félsz is, hogy elveszíted, hiszen olyan gyönyörű meg (... még remélhetőleg más is és nem vagy egy felszínes fasz) is, biztos vagy benne, hogy ezer másik férfi is akarná őt, hiszen milyen csodálatos. És akkor ennek a tündércicának az exe megjelenik. És bár tündércica elég távolságtartó, de az exeivel a szokásától eltérően dorombolós és odagömbölyödős. Az ex pedig (vakargatja a cica fejét és közben) folyamatosan utalgat a régi közös életükre (aminek te nem voltál része) és láthatóan a cicának ez tetszik, hiszen tényleg milyen jó volt... és nagyokat nevet és ő is felidéz csodás emlékeket a múltból (de nagyszerű, hogy már mindenhol jártak!) az exfaszi a cica elé tolja a tálacskáját (amit amúgy te szoktál, de ő gyorsabb és csak nem fogsz leállni versengeni egy exszel, hát milyen nevetséges lenne) vakargatja a hátát is (te is tudod, hogy erre gerjed és gyomorgörccsel nézed ahogy hagyja magát), de ennek semmi jelentősége, hát barát, azért is enged meg neki többet, meg csak lehúztak együtt 10 évet, most mondja azt, hogy mostantól nem csinálhatod az ezt meg azt, hát milyen rém kellemetlen lenne, meg hülyén jönne ki. Hallod ahogy megbeszélik, hogy mikor hol hogyan találkoztak beszéltek mostanában (amiől te nem tudtál) és természetesen fognak is. Ami ugyanúgy nem lesz az orrodra kötve, de miért lenne, ez a kellemes extra juttatás az élettől, ez a maradványörökség a múltból amihez neked semmi közöd, ez a csodás barátság az exszel. Ha egy szót szólsz, ha megnyikkansz, akkor összezárnak, ezt te is tudod, érzed, hogy fogalmad nincs mi folyik köztük. Ez az ő több évtizedes barátságuk. Ha ezerszer mondja el dorombolva a barátnőd, hogy az exe csak a barátja, semmi köze hozzá már, nem érdekli, és főleg ne csinálj féltékenységi drámát, az egyre rosszabb, mert nem akarnál drámát csinálni, de ugyan az extől miért tűrd, hogy belecsókoljon a barátnőd nyakába, ha mástól nem tűrnéd, csak azért tedd mert azt mondják, hogy "ők így szoktak köszönni egymásnak"? Ha kiderül számodra, hogy ők barátilag hajnalig szoktak beszélgetni, és te is nyugodtan beszélgess az exeddel, senki nem tiltja, és amúgyis az ex (exek) rengeteg szívességet tesznek a cicusnak, megoldják olyan problémáit amiről te nem is tudsz, hiszen lehetett tudni, hogy nekik ez a szakmájuk, hobbijuk, az apjuk, testvérük szakmája hobbija, hát minek mondta volna neked, amikor te NEM ÉRTESZ HOZZÁ. Ha neked nem szabad ezt meg azt, de az exeknek igen, mert "mindegy, nem számít". Vagy éppen "dehát azért lettek exek, mostmeg már mindegy, csinálják csak, ki nem szaja le!". Hát te, te nem szarod le a korlátozást, a zavarodottságot, a csalódást, az elhallgatás hazugságát (Mert tudtam, hogy úgysem értenéd).
Jó hosszú lett. Vannak ilyen szarságok amiket nehéz megmagyarázni, mert aki nem érintett az csak annyit lát bele, hogy ne akard birtokolni a másikat meg mindenkinek van múltja, meg miért kéne utálni azokat akiket valaha szerettünk. Én azt látom, hogy az emberek lezáratlan érzelmi problémákat hurcolnak magukkal amikre új cédulát tesznek, bízva abban, hogy az idő megoldja. Azt látom, hogy az emberek hazudnak maguknak és bármire képesek azért, hogy a hazugságukat ne bolygassák. Azt látom, hogy az emberek direkt módon is hazudnak, azt mondják, hogy örülnek, hogy van végre valakid, de közben nem tartják tiszteletben, ha van valakid, mert azzal az ő személyes kényelmük/érdekük sérülne.
Ahogy írom, közben is érzem ennek az abszurditását. Hiszen csak barátok. Miért, de tényleg miért ne lehetnének azok? A legjobb barátnőmnek is van egy férfi barátja a pasija mellett, akihez szoros szálak fűzik és régebb óta a barátja mint amióta ez a pasija van. Lehet, hogy az a barát tud kulturáltan, nem birtoklóan viselkedni? Lehet, hogy nem tesz ki olyan fotót, ahol a lány pasijának ki van kaparva a feje a fotóról, mint egy mániákus gyilkos pincefalán? Lehet, hogy ez a barát hajlandó lemondani a korábbi előjogairól, időről és kiemelkedő fontosságról, mert van benne empátia és felméri, hogy az úgy neki sem igazán tetszene? Merthogy ugyanezek az emberek ennél kevesebbtől is falnak mennének. Csak nem érzik. Lelki vakságuk van. Cicusnak is, nyilván.
Azt hiszem, nagy szerencse, hogy nincs pasim ragaszkodó exekkel, mert rosszul viselném. Ez a konklúzió. Amúgy szórakoztató volt. Tényleg!
