#11.09.

[kinlodok]

bárcsak a karjai között lehetnék...

[feladom-vegleg]

Gyerekkori barátok, akik már a nevedre sem emlékeznek.

Régi osztálytársak, akik nem köszönnek vissza.

A kedvenc tanárod általánosba, aki nem is emlékszik rád.

Az óvó nénid, aki fel sem ismer.

Egy rokonod,aki azt sem tudja kicsoda vagy.

A bolti eladó, aki megvetően végigmér.

A pénztáros, aki rád sem néz miközben fizetsz.

Egy helyes srác, aki egy lesajnáló pillantással elintéz.

A pénztáros, aki rád sem néz miközben fizetsz.

Osztalytársak, akiknek csak suliba vagy jó.

Egy járókelő, aki kiröhög amikor elesel.

Egy tanár, aki megaláz az osztályod előtt.

Egy fiú,aki csak kihasznált.

Kamu barátok, akinek csak akkor vagy jó ha kell valami.

[kinlodok]

leírtam neki, hogy: "hagyjuk egymást", majd letiltottam, és abban a pillanatban összeomlottam. nem látok a könnyeimtől azóta sem. sajnálom.

[kinlodok]

bárcsak a kapuban várnál rám reggel... milyen szép is lenne...

[kinlodok]

sajnálom, hogy elbasztam ezt az egészet.

[kinlodok]

remélem, hogy a Karácsonyt már az új barátnőddel töltöd. sajnálom, hogy ilyen vagyok. arra kérlek, engedj el, keress mást.

[kinlodok]

vele akarok lenni, de nem lehet. 211 km.

[kinlodok]

ezer millió darabra törtem, amikor rányomtam a tiltás gombra. te is tudod, hogy nem akartam, nem akartam, hogy így legyen, de ez a legjobb, amit tehetek. szeretlek. kérlek, vigyázz magadra.