BioMedia The Age of Media with Life-like Behavior
ZKM | Center for Art and Media Karlsruhe Sat, 04.12.2021 – Sun, 28.08.2022
Who or what defines on what is alive and what is intelligent? Can artificial forms of life be empathetic? How does cooperation of human beings and artificial agents look like? What ethical questions arise? The exhibition »BioMedia« invites visitors to learn about and discuss possible forms of cohabitation between organic and artificial forms of life.
For centuries humans have attempted to create machines that simulate life — from 16th century animatronics to pre-cinematic moving image devices. The 19th century was dawning of the age of wheel-based motion machines, for example, bicycles, cars, and trains. This wheel-based technology gave way to the moving image, cinematography, the illusion of motion in the 20th century. An image that could actually imitate movement was a radical step towards the simulation of life, because hitherto, from painting to photography, images characteristically had been of a static nature.
With the development of color and sound cinema, we have come close to an imitation of life: people, animals, and objects can be captured or animated by camera technology with »high fidelity« to their locomotive action, their moves, conversations, and expressions. The transition from moving machine to moving image is visually evident.
In the 21st century, the idea of media simulating life becomes even more realistic: real motion and an input–output relation, which we call »participatory interactivity«, are very like a living organism which responds and adjusts to actions by living beings or the environment. Beginning with the simulation of motion and progressing to kinetic art and cybernetic theory, the simulation of life and life systems through artificial intelligence and generative technologies have led 21st century humanity to reckon with machines on an existential level.
This became possible in three steps: virtuality, variability, and viability. Building on each new development, the virtuality of photographic images set the stage for virtual electronic systems to produce, process, and store digital images. The virtuality of media storage in electronic systems enables the variability and versatility of images’ content, which in turn introduces viability of behavior of the images.
Media systems transgress the simulation of motion and simulate many aspects of living organisms, of life, from intelligence to empathy. It is this behavior, namely media, that exhibit life-like actions, that we call BioMedia or biomimetic media.
The exhibition investigates different forms of artificial agents and environments, as well as their behavior and interactions with other entities within hybrid contemporary ecosystems. Some of these agents are digital computer-generated and computer-simulated systems that evolve on a screen, while others include complex adaptive robots that have a physical presence in space and can manifest biomimesis as search mechanisms, swarm intelligence, self-preservation, and so on. Nevertheless, they imitate, demonstrate, and simulate life-like behavior by responding to stimuli in unpredictable ways. The artificial agents shown in this exhibition ignite questions about self-sustaining nonorganic life by presenting their ability to interact with each other and with humans and nonhumans alike, as two-dimensional images, three-dimensional objects, and multidimensional quantum models. It is such dynamic systems at the intersection of art and science that the exhibition explores both in terms of their possible applications in real life and in their quality.
»BioMedia« provides insights into possible modes of cohabitation with artificial life forms. Thereby, the existence of organic life and artificial agents are not mutually exclusive. Instead of thinking in competitive or antagonistic terms, »BioMedia« proposes to imagine our relationship with artificial agents in multiple strands of co- or interdependency. New methodologies and ideologies need to be investigated to answer the question of how we can enhance and sustain life in an alliance of human and more-than-human technological entities – in particular regarding the backdrop of the profound ecological crisis, mass extinction, and human-made climate catastrophe.
Utilizing a biophilic approach in order to embrace the diversity of life on the planet, this exhibition proposes to include not only carbon-based life, but also inorganic life forms in the network of the natural ecosystem and social relationships, thus questioning taxonomies developed in the natural sciences and the siloing of different branches of sciences and arts. The sympoetic community of the future will welcome artificial beings as part of a system of networks, relationships, and links between different disciplines, in order to tackle urgent issues and foster new solutions. Artificial agents might also take on the role of guides, regulators, cocreators, companions, and care-givers in these communities. At a time when there is an existential threat to our living planet, seeking new concepts and definitions of life has become more than just a philosophical undertaking, it has become a responsibility to life itself.
https://zkm.de/en/exhibition/2021/12/biomedia?utm_source=Newsletter-HS-Reminder&utm_medium=Ausstellung&utm_campaign=BioMedien&utm_term=BioMedien
BioMedia Az életszerű viselkedésű média korszaka
ZKM | Center for Art and Media Karlsruhe 2021. 12. 04. – 2022. 08. 28.
Ki vagy mi határozza meg, hogy mi az élő és mi az intelligens? Lehetnek-e a mesterséges életformák empatikusak? Hogyan néz ki az emberi lények és a mesterséges ágensek együttműködése? Milyen etikai kérdések merülnek fel? A "BioMedia" című kiállítás arra invitálja a látogatókat, hogy megismerjék és megvitassák a szerves és mesterséges életformák közötti együttélés lehetséges formáit.
Az emberek évszázadok óta próbálkoznak az életet szimuláló gépek létrehozásával - a 16. századi animatronikától kezdve a filmművészet előtti mozgóképes eszközökig. A 19. század a keréken alapuló mozgó gépek, például a kerékpárok, az autók és a vonatok korának hajnala volt. Ez a keréken alapuló technológia adta át a 20. században a helyét a mozgóképnek, a filmművészetnek, a mozgás illúziójának. Egy olyan kép, amely valóban képes volt a mozgást utánozni, radikális lépés volt az élet szimulációja felé, mert addig a festészettől a fényképészetig a képek jellemzően statikus jellegűek voltak.
A színes és a hangos mozi fejlődésével közel kerültünk az élet utánzásához: embereket, állatokat és tárgyakat a kameratechnika "nagy hűséggel" rögzíthet vagy animálhat mozgást, mozdulatokat, beszélgetéseket és arckifejezéseket. A mozgó gépből a mozgóképbe való átmenet vizuálisan is nyilvánvaló.
A 21. században az életet szimuláló média elképzelése még valósághűbbé válik: a valódi mozgás és az input-output kapcsolat, amelyet "részvételi interaktivitásnak" nevezünk, nagyon hasonlít egy élő szervezetre, amely reagál és alkalmazkodik az élőlények vagy a környezet cselekvéseire. A mozgás szimulációjától kezdve a kinetikus művészeten át a kibernetikai elméletig az élet és az életrendszerek mesterséges intelligencia és a generatív technológiák segítségével történő szimulációja a 21. századi emberiséget arra késztette, hogy egzisztenciális szinten számoljon a gépekkel.
Ez három lépésben vált lehetővé: virtualitás, variabilitás és életképesség. Az egyes új fejlesztésekre építve a fotografikus képek virtualitása teremtette meg az alapot a digitális képek előállítására, feldolgozására és tárolására szolgáló virtuális elektronikus rendszerek számára. A médiatárolás virtualitása az elektronikus rendszerekben lehetővé teszi a képek tartalmának variabilitását és sokoldalúságát, ami viszont bevezeti a képek viselkedésének életképességét.
A médiarendszerek túllépnek a mozgás szimulációján, és az élő szervezetek, az élet számos aspektusát szimulálják, az intelligenciától az empátiáig. Ezt a viselkedést, nevezetesen az életszerű cselekvéseket mutató médiát nevezzük BioMédiának vagy biomimetikus médiának.
A kiállítás a mesterséges ágensek és környezetek különböző formáit, valamint viselkedésüket és más entitásokkal való kölcsönhatásukat vizsgálja a hibrid kortárs ökoszisztémákban. Ezen ágensek egy része digitális, számítógéppel generált és számítógépen szimulált rendszer, amely egy képernyőn fejlődik, míg mások összetett adaptív robotok, amelyek fizikai jelenléttel rendelkeznek a térben, és képesek a biomimézist keresési mechanizmusok, rajintelligencia, önfenntartás stb. formájában manifesztálni. Mindemellett életszerű viselkedést imitálnak, demonstrálnak és szimulálnak azáltal, hogy kiszámíthatatlan módon reagálnak az ingerekre. A kiállításon bemutatott mesterséges ágensek az önfenntartó, nem szervetlen élettel kapcsolatos kérdéseket indítják el azáltal, hogy kétdimenziós képek, háromdimenziós tárgyak és többdimenziós kvantummodellek formájában mutatják be az egymással, valamint emberekkel és nem emberekkel való kölcsönhatásra való képességüket. A kiállítás a művészet és a tudomány metszéspontjában álló ilyen dinamikus rendszereket vizsgálja, mind a valós életben való lehetséges alkalmazásuk, mind pedig minőségük szempontjából.
A "BioMedia" betekintést nyújt a mesterséges életformákkal való együttélés lehetséges módjaiba. Ezáltal a szerves élet és a mesterséges ágensek létezése nem zárja ki egymást. A "BioMedia" ahelyett, hogy versengő vagy antagonisztikus fogalmakban gondolkodna, azt javasolja, hogy a mesterséges ágensekkel való kapcsolatunkat a társ- vagy kölcsönös függőség több szálán képzeljük el. Új módszertanokat és ideológiákat kell vizsgálni annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy hogyan tudjuk az életet az emberi és az emberen túli technológiai entitások szövetségében fokozni és fenntartani - különös tekintettel a mélyreható ökológiai válság, a tömeges kihalás és az ember által okozott éghajlati katasztrófa hátterére.
A bolygón található élet sokféleségét felölelő biofilikus megközelítést alkalmazva ez a kiállítás azt javasolja, hogy ne csak a szénalapú életet, hanem a szervetlen életformákat is vonjuk be a természeti ökoszisztéma és a társadalmi kapcsolatok hálózatába, megkérdőjelezve ezzel a természettudományokban kialakult rendszertani rendszereket és a különböző tudomány- és művészeti ágak elszigeteltségét. A jövő szimpoetikus közössége a mesterséges lényeket a hálózatok, kapcsolatok és a különböző tudományágak közötti kapcsolatok rendszerének részeként fogja üdvözölni, hogy sürgős problémákkal foglalkozzon és új megoldásokat segítsen elő. A mesterséges ágensek az útmutatók, szabályozók, társalkotók, társak és gondozók szerepét is betölthetik ezekben a közösségekben. Egy olyan időszakban, amikor bolygónkat egzisztenciális veszély fenyegeti, az élet új fogalmainak és meghatározásainak keresése több mint filozófiai vállalkozássá vált, hanem magával az élettel szembeni felelősséggé.
https://zkm.de/en/exhibition/2021/12/biomedia?utm_source=Newsletter-HS-Reminder&utm_medium=Ausstellung&utm_campaign=BioMedien&utm_term=BioMedien
