#boncolás

[just-one-date]

Szerintem a következő időpont amikor megnyílok valakinek az a boncolásomon lesz maximum

[meztelenreklam]

Vasárnapi Újság 1878. január 5.

via EPA

[cinegoremagazin]

A Night of Horror Volume 1 (2015)

A Night of Horror Volume 1 (2015)

Ebben az ausztrál-kanadai-amerikai összefogásból született horror-antológiában tíz kisfilmet láthatunk, melyeknek összekötő szegmenseként – eyecandy gyanánt – Bianca Bradley (Wyrmwood) bolyong egy furcsa házban. Bár a nem túl combos költségvetés miatt ott-ott kilóg a lóláb, azért akadnak benne egészen értékelhető motívumok. (more…)

View On WordPress

[cinegoremagazin]

Anatomie (2000) (Anatómia)

Ahogy azt annak idején a Pathology-ról írt szösszenetem alkalmával megemlítettem, az orvosi témájú filmeket – múltam okán – talán egy kicsit más szemmel nézem, mint szerencsésebb felebarátaim, akiknek nem kellett hosszú szemesztereket lehúzni az orvosi egyetemen, hogy utána – rájövén, hogy ez nagyon nem neki való – átnyergeljen valami egészen másra. Különösen igaz ez olyan filmekre, amik…

View On WordPress

[corivinyasaflow]

szapta és boncolás 06.11.

A legutóbbi tanfolyami alkalomra már maratonistaként, gyógyuló bokasérüléssel érkeztem, ami kíméletességre intett. A csodás luxemburgi naplementében lefutott 42 km újabb bizonyosságot adott arról, hogy a testünk határai nem legyőzendőek, sokkal inkább tágíthatóak és meghaladhatóak, s ez az újabb megerősítés facilitálta  az óratartási képességeimet is. Kidolgozott magabiztossággal kezdtem vezetni a szúrja namaszkárokat, pontosabban az egész flow sorozatot én nyitottam, hisz ahogy már az elmúlt 6 alkalommal megszoktuk, ameddig eljutottunk a korábbi órán, addig a csoport vezeti le a gyakorlást. Rebeka update-lt málászanáig, így egészen képben voltam az igazításokkal az előző hiányzásom ellenére. Energikusan, om-ot zengetve kezdtük a sorozatot, s a szurja namaszkárokat lendületesen, határozottan igazítva (bár Dittó szerint még ennél is lehetnék határozottabb, s a gerincsimogatások mellett a csípő felhúzását és a combok hátrahúzását is gyakorlhatnám adho mukha svánászanában) toltam, s klassz látni, ahogy szabályozhatom a többiek légzését, mozgását és ritmusát. Az ászanák közül megkaptam   az utthita trikonaszanat, mindkét parshvakonaszanat, mindkét praszarita padottanaszanat, andzsanej aszanat es a szurja jantraszanat is én vezettem, s elveztem. Néhány kicsit nem odaillő viccelődest is beszúrtam a számolásaimba, amit a Ditto megkért, h ne tegyek, mert az egész csopi nevetett parshvakonaban, ami a légzésnek nem tesz jót. Azt is ki kell még találnom, milyen testtartás kényelmes instruálás közben, hogy ne csípőre tegyem a kezem, de ne is csak lógassam rongybabaként, amikor épp nem igazítok. talán a hátul összekulcsolt csukló lesz a megoldás. A gyakorlás végeztével átvettük a bandha tudatosító gyakorlatot is, aminek a levezetésében és a saját élményben is érzem a fejlődést. a légzés visszatartásnál eltűnt a para érzésem, sőt próbálom visszaengedni a levegőt gentle way. 

Délután, Bea a keleti kultúrák doktora tartott előadást az indiai mitológiáról, a Shiva és Visnu megtestesüléseiről, sok érdekes mítoszt és legendát megosztva velünk. 

A hetedik alkalom élményei után elérkezettnek tűnt az idő arra, hogy valamelyik barátomnak levezessek egy órát. Julcsit kértem meg, hogy vállalkozzon a 8 hónapos kislányával, Mirával a feladatra, s örömmel vettek részt szerda délelőtt az első önállóan vezetett yoga flow-n. Kihívást jelentett, hogy nem a csoportnak vezetem, akik már mind tudják a sorozatot, hanem egy teljesen astanga szűznek, ugyanakkor szuper élményt is jelentett, s valahogy jobban is esett igazítani. Mira nagyon helyesen elkúszott-mászott, amíg a mami 5 légzésig tartotta ki csodásan és kíváncsian az ászanákat, soha jobb startot.

Egy elvárásom nem teljesült eddig a tanfolyam kapcsán, még pedig az, hogy alaposan tanuljuk meg az egyes ászanák szervi és anatómiai hátterét, ezzel is jobban tudatosítva magunkban is a mozgásokat és persze a leendő vendégek sérülésveszélyét minimalizálhatjuk, ha alaposan értjük, hogy épül fel a testünk. Ugyan a Kaminoff-féle YOga Anatomy könyv ad némi támpontot, a SOTE Anatómiai Intézetének egyik adjunktusa sokkal közelebb vitt minket a megértéshez. Péntek délután fehér köpenyt húztunk, s ahogy az első éves orvostanhallgatók szokták, beléptünk a boncterem formaldehid és fertőtlenítő szagú, meleg és izgalmas falai közé. Kriszta, a guide-unk remekül építette fel az anatómiai workshopot, először a vázrendszer passzív alkotórészeivel, a csontokkal ismerkedtünk meg úgy, hogy egy szekrényből kivett csontdarabokat igykeztünk definiálni. Az egyetemi funkcionális anatómia kurzus emlékei sokat segítettek, szinte mindent felismertem, s még a nevük is eszembe jutott, nem beszélve a legnagyobb büszkeségemről, az acetabulumról, ahol a caput femuris ízesül a csípővel. A csípőt átvettük, hogy a medence része, s a medencén kívül a keresztcsont, ami nem mellesleg a gerincoszlop része is, hozzátartozik. A csípő elemzésénél kihagyhatatlan volt a kedvenc csontrészem, a spina iliaca anterior superior megemelítése, a szexi csípőtövis, ami danuraszanaban néha iszonyatosan tud nyomódni. Miután a gerinc szakaszait és görbületeit, valamin az ízületeket is átismételtük, megálltunk az első fém asztal előtt. Az asztalon egy műanyag cipzáros zsákba csomagolt másik zsákot bontott ki K., és teljes emberi test helyett először csak a végtagokkal találkoztunk. Mire ide a bonctermbe kerültek, már túlestek egy féléves tartósítási eljáráson, s évvége lévén már látszott rajtuk, hogy az orvostanhallgatók sokat dolgoztak rajuk. Megnéztük a főbb kar- és lábizmok elhelyezkedését, valamint a fasciákat, a kötőszöveti pólyákat, melyek az összes izmunkat körbeveszik burokszerűen, s szerepüket még mostanában igyekszik vizsgálni a biológia- és az orvostudomány. Az így tartósított tetemeken szabályosan látszik az izmok felépítése, rostozata, az inak és az erek és idegek láncolata. Gyönyörűen és tökéletesen megkomponált rendszernek tűnt, s igazán élvetem, ahogy megfoghattunk bármit a bemutató közben, hogy legyen egy élményünk a textúráról is. A második asztalnál pl amikor az aortát megfogtam, az többet ért bármelyik anatómia könyv által leírt “rugalmas gumicső” hasonlatnál, s jó volt látni a rekeszizom és a bordaközi izmok műödését is, különösen, hogy ezek igazán fontos szerepet játszanak a jógalégzésben és az uddiána bandha tartása során.

Az egyetemen kognitív idegtudományt tanultam, így még mindig az agy strukturális és funkcionális egységei és az egész idegrendszer működése izgat a legjobban. Vígh Béla Jóga és idegendszer c. könyve után pedig végre kezemben tarthattam életemben először egy egész agyat, metszeteit sőt még egy tehén szemet is. Valami ilyesmi érzés lehet, amikor megszületik egy bébi és először fogja meg az anyukája, vagy mint amikor már évek óta ismerjük elméletben, hogy kell pl búvárkodni, s végre eljutunk a tengerhez. Ahogy a kezeim közt lévő formaldehides agyon sikerült beazonosítanom a kisagyat, a nyúltagyat, a premotoros areakat, a beszéd központot vagy a prefrontális kortexet, szuperflow-t éreztem. Megnéztük a limbikus rendszer képleteit is, s az amygdalával kapcsolatban megbeszéltük azt is, hogy a rendszeres meditáció mennyire jó gyógyír az amygdalához köthető impulzus kontroll zavarokra. A Scarlett Johansson-féle Lucy film is szóba került, ami kapcsán igyekeztünk eloszlatni azt a városi legendát,  hogy csupán agyunk 10%-át használjuk. Megnéztük a szürke és a fehérállomány eloszlását is egy metszeten, s a barázdáltságot is. 

A harmadik asztalon fekvő cadevert, a sok-sok belsőszervvel és mellhártyával is rendelkező nőnemű testet csak röviden, a fő szervekre fókuszálva néztük végig, a legdöbbenetesebb itt a belső nemiszervek mérete és textúrája volt, iszonyú kemény a méh fala ugyanis, s a petevezetékek pedig aprócska kis szálként szállnak fel a hasüregbe. A tüdő lebenyezettsége is végre érthetővé vált, nem beszélve arról, hogy már látható, hogy helyezkedik el a több méter bél a szervezetünkben. 

Sokkal, de sokkal tudatosabbnak érzem magam ettől az élménytől, s fantasztikus lenne, ha ez a bonctermi látogatási lehetőség nem csak az orvostanhallgatók vagy épp a mi privilégiumunk lenne, hanem a közoktatásba is megjelenne, hogy a következő z generáció már testtudatosabban, valóban tudja, hogyan működik az a csodás szerkezet, amiben leéli az életét.

namaste

[mitmutogacc]

Uccsó poén