A.J. egy transz lány, róla és a családjáról a Kansas City Star újságjában írtak http://www.kansascity.com/news/local/article338611.html (angolul).
Debi Jackson, a lány anyukája beszél ezen a videón:
Debi Jackson beszéde:
“Az anyukája vagyok A.J-nek, annak kislánynak, aki nemrég szerepelt a Kansas City Starban. Meglepett látnom a családom az újságban, ugyanakkor rendkívül büszke is vagyok.
A lányom 6 éves. Átment a nemváltoztatáson, ami azt jelenti, hogy megváltoztatta külső megjelenését férfiből nővé, és az igazi neme szerint él 4 éves kora óta. Addig egy eléggé verekedős, rövidre nyírt hajú kissrác volt, és cápafogas nyakláncot viselt.
De mikor 3 éves lett, megkérte az apját és engem, hogy vegyünk neki egy hercegnős ruhát. Nem vettük meg neki a ruhát. Azt gondoltuk, hogy biztosan egy fázison megy át, amiben szereti a fényes és tündöklő dolgokat, nem akartunk pénzt pocsékolni valamire, amit aztán megún egy hét alatt. De ő tovább kérlelt, és megtudtam, hogy van egy kedvenc hercegnős ruhája, amit az óvodában viselt. Egye fene, gondoltuk, és elvittük a boltba és vettünk egyet. A dolgok nem álltak meg itt. A következő pár hónapban azt a ruhát viselte folyton mikor otthon volt. Aztán mást is kért: ruhákat, hálóruhát, fejpántot, csillogó rózsaszín cipőt, végül bugyit. Ezek közül megengedtünk párat, de meghúztuk a határt az alsóneműnél. Egyszerűen volt pár dolog, amivel nem voltunk kibékülve ebben a fázisban. De akkor észrevettem, hogy a genitáliáját próbálja lelapítani, akkor megkérdeztem mi a baj. Mivel nekem nincs olyan, azt feltételeztem, hogy kiütése van és viszket, de a válasza sokkolt. Azt mondta, hogy zavarja és hogy útban van. Meg akart tőle szabadulni.
Istennek hála ott a Google, azonnal a számítógéphez mentem és rákerestem: "4 éves fiú meg akar szabadulni a nemi szerveitől”. Amit találtam az egy nagyon rövid találati lista volt, de mind egy dolog felé mutatott: a gyerekem transznemű lehet. Soha nem hallottam a “transznemű” szót korábban, és tényleg nem tudtam mit gondoljak. Időpontot kértünk a gyerekorvoshoz,aki egy gyermek-pszichológust javasolt. De mielőtt az időpontot megkaptuk volna, ezeket a szavakat mondta nekem a lányom (az akkori 4 éves fiam): “Anya, ugye tudod, hogy lány vagyok? Belül egy lány vagyok.” Az a pillanat megváltoztatta az életem.
Az elkövetkező hónapokban kitartóbbá vált. Elmentünk a pszichológushoz és az endokrinológushoz is, hogy kiderüljön nincs-e valamilyen rejtett orvosi problémája. Határozottabbá vált abban ahogy kifejezte magát, azzal hogy viselte a csillogó rózsaszín cipőjét az óvodában. Tündér ruhában és szárnyakkal akart menni fagyizni. Végül nem tudtuk visszatartani. Depresszió jeleit mutatta és elutasította, hogy a házat fiú ruhában hagyja el.
Azon a napon, mikor lányruhában engedtem iskolába, boldogabb volt mint korábban nagyon hosszú ideje. A gyerekek nagyszerűek voltak, a tanárok fantasztikusak. De a gyerekek hazamentek, és elmondták a szüleiknek, akik nem örültek annyira neki. A felnőttek szenteskedése befolyásolta őket. Barátaink javát és a családunk egy részét elveszítettük. Gyakorlatilag kb. egy évig rejtőzködtünk, míg a lányunknak megnőtt a haja, és így látszott is rajta hogy lány. Mikor újrafelbukkantunk, már egy nagyon boldog és magabiztos lányunk volt.
Mikor elmesélem a lányom történetét, hallok néhány tudatlanságbúl származó megjegyzést újra meg újra, így most ezekből szeretnék kiemelni párat:
1) Mi liberálisok a melegek propagandáját fújjuk.
Nem, sajnálom. Én alabamai konzervatív déli baptista republikánus vagyok.
2) Mi (vagy legalábbis én, mert mindig az anyát hibáztatják) lányt akartunk, szóval lányt csináltunk belőle.
Ez sem így van. Elszántan vágytam fiú gyerekeket. Maga a gondolat, hogy egy lányt felneveljek a mai világban halálosan megijeszt. Inkább lennék felelős egy jó fiú felneveléséért, aki tudja hogyan bánjon jól a lányokkal, semmint egy lányt neveljek, akik talán csak rossz fiúkkal akar majd randevúzni.
3) A gyerekek nem tudják mit akarnak és kik akarnak lenni. Ha az én gyerekem kutya akar lenni, akkor hagyjam neki?
Ez rajtad múlik, de én nem hagynám. Van egy hatalmas különbség ha valaki valami akar lenni egy képzeletbeli játékban és kijelenteni hogy ki vagy, kitartóan, következetesen és állhatatosan. Ez a 3 jelzés az ami megkülönbözteti a transznemű gyerekeket, és az én lányom mindhármat mutatta.
4) A gyerekeknek nem kellene a szexről tanulniuk ilyen fiatal korban.
Nos, egyetértek, és jó tudni, hogy a transzneműségnek nincs semmi köze a szexhez! A nemi identitás szigorúan arról szól, hogy egy személy hogyan látja magát belülről. Ez teljesen elkülönül attól, hogy kikhez vonzódik.
5) A transzneműek perverzek és nem kellene, hogy a normális emberek wc-jébe menjenek.
Nem tudom, hogy te mit csinálsz a wc-ben, de azt tudom, hogy az én lányom miért megy. És nem azért, hogy körülnézzen. Bemegy egy fülkébe, bezárja az ajtót, és pisil ott, ahol senki más nem láthatja.
6) Isten gyűlöli a transzneműeket. Bűnösök, és pokolra jutnak.
Isten azt tanította, hogy szeressük egymást. Jézus azokat kereste, akiket mások elutasítottak. Egyesek bibliai idézetekbe kapaszkodnak, amik látszólag azt mutatják, hogy transzneműnek lenni helytelen. Én azokra a részekre összpontosítok, mint Sámuel I. könyve 16. fejezet 7. vers, ami ezt mondja:
“Az Úr azonban monda Sámuelnek: Ne nézd az ő külsőjét, se termetének nagyságát, mert megvetettem őt. Mert az Úr nem azt nézi, a mit az ember; mert az ember azt nézi, a mi szeme előtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van.” [Károli Gáspár fordítása]
A gyermekem egy lány a szívében, ő ezt tudja. Isten is tudja. És nekem ez elég.