[...]Megfogtad kezem,majd így szóltál:
-Nem,motstmár mindjárt ott vagyunk bébi.
Mikor oda értünk a padokhoz,kiválasztottál egyet,s oda ültél,engem magaddal rántva.
Ültünk a padon,a kezem fogtad,s egyikünk sem szólalt.Aztán elengedted a kezem,ujjaid államra tetted,fejem feléd fordítottad,majd óvatosan közel hajoltál és megcsókoltál.
Összes porcikám bele remegett.Az első Tőled kapott csókom.
Rácuppantam a nyakadra,szívni kezdtem.Már egy ideje szívtam,mikor hátrébb toltál,s megcsókoltál.Újra.
-Bébi,ülj az ölembe.-Kérleltél,mire én megráztam a fejem.-Légyszives.Szeretnélek közel érezni.
Kezemet megfogtad,és az öledbe húztál.Ott folytattuk.
Hol egymás nyakát csókolgattuk,hol egymás száját téptük.
2és fél órán keresztül ültem az öledben hozzád simulva,s szádat csókoltam.
Annyira jó volt érezni nyelved lassú,élénk ütemét,amint enyémet keresve játszik.