Gerrick Chopper
mivel az anyja az Abszol úton dolgozik, ezért viszonylag könnyen megoldják a vásárlást
nyár közepén - miután megkapta a levelét - hajnalban kel, és a dolgozni induló anyjával együtt megy
két öccsére addig a nagymama vigyáz
Gerry, amint megérkeznek, menne, az anyja viszont megállítja
Anya: Hékás! Mégis miből akartál te vásárolni?
Gerrick: A zsebpénzemből.
Anya: Ugyan már. Tessék. Ez elég lesz mindenre. De nekem aztán nehogy felesleges nyalánkságokra költsd el!
Gerry meglepődik a boszorkány viselkedésén, mivel az a legtöbbször alig vesz tudomást a létezéséről
a fiú fejében megfordul a gondolat, hogy talán most, hogy már iskolás lesz, a nő elkezdi többre becsülni őt, és így a kapcsolatuk is javulni fog
a fiatal varázsló talárja zsebeibe rejtve a fényes pénzérméket fordul sarkon, és boldogságban futva szeli át az Abszol utat
habár az üzletek legtöbbje még nincs nyitva, ez őt nem keseríti el
megnézeget ráérősen minden kirakatot, s csak akkor tér le a színes utcáról, amikor egy sötét sarokhoz érve cirádás plakátot olvas el: 0-24 órás nyitvatartással várja Önt a Burgin & Burgs mágikus szaküzlet
Gerry lelkesen indul el a nyíl által mutatott irányba -> nem veszi észre, hogy a hirdetés felett mocskos utcatábla lóg, London legsötétebb negyedét jelölve - Zsebpiszok Köz
a fiatal furcsállja a szokatlan és ijesztő külsejű alakokat, ám azok annyira el vannak foglalva a saját fájdalmukkal, hogy nem veszik észre őt
néha meg-megáll, fülel, majd magabiztosan tovább oson az árnyékok között
maga sem tudja, miért, de régóta először igazán elemében érzi magát (mintha ezek a lecsúszott számkivetettek és torzszülött emberek, akik ezen a környéken bújdokolnak, meg tudnák őt érteni...)
Gerry megtalálja a boltot, azzal miután alaposan megnézte magának kívülről az üzletet, hevesen dobogó szívvel belép
a helyiségben dallamos csengő jelzi érkezését, mire egy függönnyel elválasztott lyukból öreg és szikár férfi mászik elő
Eladó: Hát, te meg mi a fenét keresel itt, kölyök?
Gerrick: Olvastam a hirdetésüket. Azt írták, hogy ez egy mágikus szaküzlet.
Eladó: Mert az is. Mit akarsz venni?
Gerrick: Valamit, aminek egy boszorkány örülni tudna.
a sárga bőrű öreg szúrós szemekkel nézi őt, Gerry-nek meg az az érzése támad, hogy a másik tud a gondolatai között olvasni
esélye sincs, hogy folytassa, mert az eladó kis híján fellökve őt átrobog a poros és sötét helyiségen és megállapodik egy kopott vitrin előtt
Eladó: Ezekből válogass!
Gerry csendes, ám tiszteletteljes hálát mormolva tapad rá az üvegre
a varázsló otthagyja őt és visszamegy a pultja mögé valamilyen pengeszerűséget törölgetni, közben félszemmel számítón a fiút lesi
néhány perc elteltével a fiatal rámutat az egyik smaragd kövekkel díszített nyakékre, miszerint azt szeretné
a koros mágus két hosszú lépéssel mellette terem, és anélkül, hogy bármit kérdezne, kecses sikamlóssággal megmozdítja a pálcáját, az ékszer pedig a levegőbe emelkedik és kirepül a bútorból
Gerry megbabonázva nézi, amint a másik kígyószerű rugalmassággal a pénztárgép mögé suhan, s kattogó hangok kíséretében beüti a fizetendő összeget
Eladó: 15 galleon, 9 knút és 2 sarló.
a kisfiú előhalássza a zsebében csengő érméket, majd számolni kezd
hamar rájön, hogy ha megakarja anyjának venni az ajándékot, bizony az összes zsebpénzét oda kell adnia
némi habozás után kifizeti a nyakéket, a varázsló meg ízléses díszítésű, fekete dobozba csomagolja azt, és áttolja neki a pulton
Eladó: Ugye, tudod, kölyök, hogy ettől még nem fog rád semmivel sem több időt fordítani?
a gyerek nem válaszol; mintegy szúrós szemekkel átdöfi a férfit, magához ragadja a dobozt, és dölyfös büszkeséggel távozik
alig ér ki a nyomasztó aurával pulzáló lyukból, máris félrehúzódik, és megnézi újra a kiválasztott ékszert
habár elgondolkodtatják az árus szavai, biztos benne, hogy ha az anyja meglátja ezt a szépséges kincset, egy hétig csak ölelgetni fogja őt
egy másodpercig sem bánva meg tettét, magabiztosan megy vissza a színes Abszol útra, ahol időközben már minden bolt kinyitott
gyors fejszámolást követően végig futja tekintetével a tanszerlistát, és vásárolni indul
ha valamivel, hát azzal tisztában van, hogy be kell osztania minden egyes sarlót
éppen ezért mindenből épp csak annyit vesz, amennyit feltétlenül muszáj - még Madame Malkin talárszabászatában is szándékosan a legolcsóbb textíliákat kéri
mivel a tankönyveken és a pálcán nem spórolhat, azokat szerzi be elsőként
Mr. Ollivander igazán furcsa bogárnak bizonyul; Gerry nem érti, hogy a pálcakészítő miért tesz úgy állandóan, mintha a pálcák beszélnének
akárhogy is, azt még ő sem vitathatja, hogy a varázsló ért a munkájához - mintegy negyedik próbálkozásra megleli az ő pálcáját: egy kökényből készült darabot, mely 13 hüvelykes, és unikornis-szőr maggal rendelkezik
legutoljára az varázsmenazsériába tér be
óvatosan tekint a zsebébe, mire a látvány elkeseríti -> alig maradt némi aprója
noha vágyik egy állatra, ha anyja boldogságtól ragyogó arcára gondol, mikor meglátja a neki vett meglepetést, nem bánja meg tettét
miután körbejár az állatkereskedésben, nem fájdítja tovább a saját szívét, inkább édesanyja üzlete felé indul
még be sem csukja maga mögött az ajtót, máris a pult mögött ülő és könyvelést végző boszorkányhoz rohan
Anya: Máris végeztél?
Gerrick: Igen. Sőt, még ajándékot is vettem!
a fiú lelkesen veszi elő a becsomagolt nyakéket, amit anyja réssé szűkűlt szemekkel figyel
Anya: Honnan van ez?
Gerrick: Az egyik üzletből. Direkt neked vettem.
Anya: Azt kérdeztem, hogy honnan van?
Gerrick: Nem emlékszem pontosan, azt hiszem valamilyen Burgin...
Anya: Nem tetszik.
Gerrick: Tessék?
Anya: Azt momdtam, hogy nem tetszik. Azonnal vidd vissza, és kérd vissza az árát!
Gerrick: Dehát...!
Anya: Talán nem hallasz jól? Azt mondtam, hogy vidd vissza! Semmi szükségem, hogy belőled is az apádhoz hasonló, pénzszóró sötét mágus váljon!
Gerrick leforrázottan pislog
az anyja, hogy nyomatékosítsa komolyságát, ott hagyja őt a kicsomagolt, ám még fel sem próbált ékszerrel
egyrészről bántja őt, hogy a nő ilyen csúnyán beszélt az apjáról, holott legjobb tudomása szerint a mágus legfőbb bűne az volt, hogy elhagyta őket
másfelől pedig úgy szégyelli magát, hogy azt kívánja, bárcsak elnyelné a föld
egyetlen gyűlölködő tekintetet eresztve meg anyja irányába felmarkolja a csomagot, és kiviharzik a néptelen kis boltból
olyan sebességgel és akkora indulattal csattog el a Zsebpiszok közbe, akárcsak egy tornádó
a már ismerős boltba belépve kikerüli az egyik nézelődő vevőt, és egyenesen a kasszánál pakolgató öreghez megy
mintha az lenne a hibás, Gerry utálkozó arckifejezéssel löki felé a nyakláncot, majd hirtelen keletű zavarral lesüti a szemét
Gerrick: Mégsem szeretném.
az eladó egyik szemöldökét felvonva, kőből vésett vonásokkal vizslatja a gyerek arcát, majd udvarias kimértséggel kérdez
Eladó: Szeretnél esetleg valamilyen más színűt elvinni helyette?
Gerrick: Nem. Az árát kérném vissza.
az öreg varázsló könnyed lazasággal hajtja végre a tranzakciót, melynek végén a kinyílt pénztárgépből kiveszi a pénzérméket, és a fiatal felé tolja
Eladó: Parancsolj. 15 galleon, 9 knút és 2 sarló.
Gerry anélkül, hogy megköszönné, durcásan zsebre teszi a nyakék árát, és indulni készül
már az ajtót is kinyitotta, amikor az öreg varázsló még utána szól
Eladó: Én mondtam.
olyan lazán és érzelemmentesen csusszannak ki a száján a szavak, hogy Gerry úgy érzi, szétrobban
mégsem mond semmit, még csak hátra sem néz, mikor kilép - mindössze a szemébe gyűlt haragos könnycseppeket dörzsöli el, aztán sétálni indul