#gevher

[reallifesultanas]

Portrait of the daughters of Mehmed IV / IV. Mehmed lányainak portréja

IV. Mehmed szultánnak csupán három lánya érte meg biztosan a felnőttkort. Only three of Mehmed IV's daughters reached adulthood for sure.

Hatice Sultan

Hatice was Mehmed's eldest daughter, born in 1660 (or earlier). Her mother was probably Emetullah Rabia Gülnüş Sultan. Her wedding took place in 1675, after her father returned home from the Polish campaign and organized a huge series of ceremonies to crown the victory. It was then that the two brothers of Hatice, Mustafa (later Mustafa II) and Ahmed (later Ahmed III), were circumcised. Hatice Sultan’s husband was Musahip Sarıkçı Mustafa Pasha, with whom their first child, Sultanzade Mehmed Bey, was born the following year. Then in 1677 another son was born, Hasan Bey.

Hatice was widowed in October 1686, and from then on her sons were taken to the palace to be educated there. She lived as a widow for a time but was remarried in 1691. This time Moralı Hasan Pasha became her husband, who rose to the rank of Grand Vizier. After 1695, Hatice Sultan gave birth to a girl, Ayşe. We know this because it was recorded that after the birth, the Valide Sultan, Emetullah Rabia Gülnüş, visited her daughter in her palace. And Emetullah Rabia Gülnüş was a valide from 1695. The little girl probably died in 1717.

A high rank, an influental life was soon followed by a loss of grace, and Hatice's husband was exiled to Izmit in 1704. Hatice asked permission from the sultan to go with her husband, which she received, so she also traveled to Izmit. In 1707 the pasha was then pardoned, and was made the governor of Rakka. Hatice no longer followed the pasha there but returned to Istanbul. The pasha died in December 1713 and Hatice was widowed again. She never remarried. 

Hatice spent her widowhood with collection porcelains and making parties. One of these parties happened during the disastrous revolt of 1730. We cannot rule out that she was also part of the rebellion. She was holding a banquet for the sultan and the grand vizier, along other high-ranking dignitaries, at her palace and it seems like she prevented the grand vizier from moving on to Istanbul that night in order to take immediate action against the rebels. We dont know if she did that because she secretly was a member of the opposition party, or she was just making a mistake? Anyhow, it led to her brother Ahmed Ill’s dethronement.

She lived a long life, seeing the reign of a total of six sultans: her father Mehmed IV; her uncles Suleiman II and Ahmed II; younger brothers Mustafa II and Ahmed III; but even her nephew's reign as she was alive during the reign of Mahmud I. She died on July 5, 1743, and was buried in the complex of her grandmother, Turhan Hatice.

Fatma Emetullah Sultan

Certainly she was born after 1675, because the ambassador report written in 1675 does not list her among Mehmed's children. Usually 1675 is given as her date of birth for this reason, but considering that she was married in 1695, it seems to be early in 1675, her date of birth may be closer to 1680. The identity of her mother is likely Emetullah Rabia Gülnüş, based on her name.

Her first husband was Tırnakçı Çerkez İbrahim Pasha, whom she married in September 1695. Their first child, Rukiye Hanimsultan was born in 1696. Rukiye Hanimsultan reached adulthood and died around 1720.  About her daughters we know that: in 1708, Rukiye Hanimsultan married Sirke Osman Paşa (d. 1724), who had been called from Bosnia; after Rukiye Hanimsultan died, Sirke Osman Paşa married Emetullah Sultan, one of the daughters of Mustafa II.

Fatma Emetullah's first husband was executed in 1697, and then the widow sultana remarried in 1698. This time Topal Yusuf Pasha was the designated husband from whom a daughter was born in 1700, Safiye Hanimsultan, who died young, presumably in 1711. Fatma Emetullah is believed to have died in December 1700 of birth-complications due to the birth of Safiye Hanimsultan. Other sources suggests she died of plague, another suggests she died of tuberculosis. Her funeral procession started from her mansion in Bayezit, with the Chief of Black Eunuchs Nezir Agha and her husband Yusuf Pasha leading it, passed in front of the Alay köşkü, and terminated at the Valide Mosque, where she was laid to rest next to her father Mehmed IV.

Ümmügülsüm / Ümmi Sultan

She was born around 1680 but the identity of her mother is unknown. One of her first mentioning is from a harem register of 1691, when her uncle Suleiman II moved the harem to Edirne. She is the only niece to show up on the list, which raises interesting questions. Her sister, Fatma Emetullah, was also not yet married at the time, yet she is not mentioned in the list. This is because Fatma Emetullah certainly spent her time in the Old Palace next to her mother, Emetullah Rabia Gülnüş. The fact that Ümmügülsüm was not in the Old Palace may indicate that she may not have been the child of Emetullah Rabia Gülnüş Sultan or Afife Hatun living there. Her mother could have been someone else who might have already died, so the little princess could stay at Topkapi Palace.

Ümmügülsüm was very close to her uncle Ahmed II. She was the one who married her off in December 1693 to his close servant, Silahdar Çerkes Osman Pasha. They settled in a luxurious palace with the Pasha and had at least two children together. Their daughters were Hatice Hanimsultan and Fatma Hanimsultan, of whom Fatma probably reached adulthood and died around 1730. We know nothing more about the children of Ümmügülsüm. Ümmügülsüm and the pasha were very influential, living a magnificent life. In April 1694, for example, they held a huge party in their palace, for which the sultan, his Haseki - the last Haseki - Rabia, and several political leaders attended. Ümmügülsüm Sultan died before her fortieth birthday in 1720. Some say smallpox caused her death. She was buried in the mosque complex of Turhan Hatice.

Beside these daughters, Mehmed IV's had other daughters as well. One of them is Ayşe, who was born around 1673/4, and died young. Her mother was certainly Emetullah Rabia Gülnüş, the Haseki Sultan of Mehmed. All we know is that the princess was promised to Kara Mustafa Pasha around 1675/6, but the wedding could never take place because the princess did not reach adulthood.

Two anonymous sultanas are also known, who are listed as daughters of Mehmed. All we know is one of them married Kasım Mustafa Pasha in 1687, who was Edirne's beylerbey. The other girl is said to have been the daughter of Gülbeyaz. Beside them, some also mention a girl named Gevher or Gevherhan, who may have been Mehmed IV’s sister rather than her daughter and they consider her as her daughter just because of a mistake.

Used sources: J. Dumas - Les perles de nacre du sultanat; N. Sakaoglu - Bu Mülkün Kadin Sultanlari; M. C. Uluçay - Padişahlarin Kadinlri ve Kizlari; A. D. Alderson - The Structure of the Ottoman Dynasty; L. Peirce - The Imperial Harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire; C. Finkel - Osman's Dream: The Story of the Ottoman Empire; M. Özgüleş - The women who built the Ottoman Empire: Female Patronage and the Architectural Legacy of Gülnüş Sultan

*    *    *

Hatice Sultan

Hatice volt IV. Mehmed legidősebb lánya, 1660-ban (vagy korábban) született. Édesanyja valószínűleg a szultán Haszekije, Emetullah Rabia Gülnüş volt. Esküvőjére 1675-ben került sor, miután apja hazatért a lengyel hadjáratból és a győzelmet megkoronázván hatalmas ünnepségsorozatot rendezett. Ekkor került sor Hatice két öccsének, Musztafának (későbbi II. Musztafa) és Ahmednek (későbbi III. Ahmed) a körülmetélésére. Hatice Sultan férje Musahip Sarıkçı Mustafa Pasa lett, akivel a következő évben megszületett első közös gyermekük, Sultanzade Mehmed Bey. 1677-ben született még egy fiuk, Hasan Bey.

Hatice 1686 októberében megözvegyült, fiai innentől a palotába kerültek, hogy ott oktassák őket. Egy ideig özvegyen élte életét, de 1691-ben újraházasították. Ezúttal Moralı Hasan Pasa lett a férje, aki a nagyvezíri rangig emelkedett. 1695 után Hatice Sultan életet adott egy kislánynak, Ayşénak. Ezt onnan tudjuk, mert feljegyezték, hogy a szülés után a valide szultána, Emetullah Rabia Gülnüş meglátogatta lányát annak palotájában. A kislány valószínűleg 1717-ben hunyt el.

A magas rangot, befolyásos életet hamarosan kegyvesztettség követte és Hatice férjét 1704-ben Izmitbe száműzték. Hatice engedélyt kért a szultántól, hogy férjével tarthasson, melyet megkapott, így ő is Izmitbe utazott. 1707-ben aztán a pasának megbocstottak és Rakka kormányzójává tették meg. Hatice oda már nem követte a pasát, hanem visszatért Isztambulba. A pasa 1713 decemberében elhunyt, Hatice pedig megözvegyült. Hatice sosem házasodott újra. 

Özvegységének éveit arra használta, hogy porcelánt gyűjtött, és ünnepélyes esteket szervezett. Az egyik ilyen este épp egybeesett az 1730-as lázadással. Egyesek szerint Hatice maga is felelős volt az eseményekért, ugyanis nem engedte a nagyvezírnek - aki jelen volt az estélyen -, hogy távozzon és a lázadással törődjön. Lehet, hogy Hatice ezt szánt szándékkal tette, mert a lázadókkal volt titkon, de az is lehet, hogy egyszerűen végzetes hibát vétett. Akárhogyan is, a lázadás során Hatice öccsét, III. Ahmedet trónfosztották. 

Hosszú életet élt, összesen hat szultán uralkodását látta: apjáét IV. Mehmedét; nagybátyjaiét II. Szulejmánét és II. Ahmedét; öccseiét II. Musztafáét és III. Ahmedét; de még unokaöccse I. Mahmud uralkodása alatt is életben volt. 1743 július 5-én hunyt el és nagyanyja, Turhan Hatice komplexumában temették el.

Fatma Emetullah Sultan

Minden bizonnyal 1675 után született, mert az 1675-ben írt követi jelentés nem listázza IV. Mehmed gyermekei között. Általában 1675-t adják meg emiatt születési idejének, de figyelembe véve, hogy 1695-ben házasították ki, az 1675 korainak tűnik, inkább lehet születési ideje közelebb az 1680-hoz. Édesanyja kiléte neve alapján valószínűsíthető, így Emetullah Rabia Gülnüş szultána lányaként tekintenek Fatma Emetullahra.

Első férje Tırnakçı Çerkez İbrahim Pasa volt, akivel 1695 szeptemberében házasodtak össze. Egy gyermekük született, Rukiye Hanimsultan 1696-ban. Rukiye Hanimsultan megérte a felnőttkor és 1720 környékén hunyt el. Fatma Emetullah első férjét 1697-ben végezték ki, majd az özvegy szultána 1698-ban újra férjhez ment. Ezúttal Topal Yusuf Pasa volt a kijelölt férj, akitől 1700-ban egy lánya született, Safiye Hanimsultan, aki fiatalon elhunyt, vélhetően 1711-ben. Fatma Emetullah vélhetőleg A Safiye Hanimsultan születése során fellépő szülési komplikációk miatt halt meg 1700 decemberében.

Ümmügülsüm/Ümmi Sultan

1680 között született, édesanyja kiléte nem ismert. Egyik első említése egy 1691-ből származó háremjegyzék, mikor nagybátyja II. Szulejmán a háremet Edirnébe kölöztette. Ő az egyetlen unokahúg, aki a jegyzékben feltűnik, ami érdekes kérdéseket vet fel. Nővére, Fatma Emetullah ekkor szintén nem volt még kiházasítva, őt mégsem említi a jegyzék. Ennek oka, hogy Fatma Emetullah minden bizonnyal a Régi Palotában töltötte idejét édesanyja, Emetullah Rabia Gülnüş mellett. Az, hogy Ümmügülsüm nem a Régi Palotában volt arra utalhat, hogy talán nem az ott élő Emetullah Rabia Gülnüş Sultan vagy Afife Hatun gyermeke volt. Édesanyja valaki más lehetett, aki talán már elhalálozott, így a kishercegnő a Topkapi Palotában maradhatott.

Ümmügülsüm igen közel állt nagybátyjához II. Ahmedhez. Ő volt az, aki kiházasította  szultánát 1693 decemberében Silahdar Çerkes Osman Pasához. A Pasával fényűző plotában telepedtek le és legalább két gyermekük született. Lányaik, Hatice Hanimsultan és Fatma Hanimsultan voltak, akik közül Fatma valószínűleg megérte a felnőttkort és 1730 körül hunyt el. Nem tudunk mást Ümmügülsüm gyermekeiről. Ümmügülsüm és a pasa igen befolyásosak voltak, pezsgő életet éltek. 1694 áprilisában például hatalmas ünnepélyt rendeztek palotájukban, melyre hivatalos volt a szultán, annak haszekije - az utolsó Haszeki - Rabia és több politikai vezető is. Ümmügülsüm Sultan negyvenedik születésnapja előtt hunyt el, 1720-ban. Egyesek szerint himlő okozta a halálát. Turhan Hatice mecsetkomplexumában temették el.

Mehmednek a fentebb leírt lányok mellett voltak további lányai is. Egyikük, egy Ayşe nevű kislány volt, aki 1673/4 környékén született és korán meghalt. Édesanyja minden bizonnyal Emetullah, Rabia Gülnüş, a szultán Haszekije volt. Annyit tudunk, hogy a hercegnőt 1675/6 környékén odaígérték Kara Mustafa Pasához, ám az esküvő sosem jöhetett létre, mert a hercegnő nem érte meg a felnőtt kort.

Két névtelen szultána is ismert, akiket Mehmed lányaiként jegyeznek. Egyikükről annyit tudunk, hogy Kasım Mustafa Pasához ment nőül 1687-ben, aki Edirne helytartója volt. A másik lány a legendák szerint Gülbeyaz lánya volt. Mellettük néhányan egy Gevher vagy Gevherhan nevű lányt is szoktak említeni, aki lehet, hogy inkább volt Mehmed testvére, mint lánya és csupán keveredés miatt tekintik néhányan az ő lányaként.

Felhasznált források: J. Dumas - Les perles de nacre du sultanat; N. Sakaoglu - Bu Mülkün Kadin Sultanlari; M. C. Uluçay - Padişahlarin Kadinlri ve Kizlari; A. D. Alderson - The Structure of the Ottoman Dynasty; L. Peirce - The Imperial Harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire; C. Finkel - Osman's Dream: The Story of the Ottoman Empire; M. Özgüleş - The women who built the Ottoman Empire: Female Patronage and the Architectural Legacy of Gülnüş Sultan

[1001kelime]

Günün Kelimesi #gevher : bir şeyin özü, esası, cevher, hakikat ... #güzelkelimeler #gününkelimesi #1001Kelime #kelime #lugat #Sözlük #kamus

[senliihtimaller]

aksak akşam muhabbetleri-3

gevher: yaşadım mı düşündüm mü kurdum mu bilemiyorum bir korkunç durumdu ki kalbim büyüdü sevmekten kafesler hiç olmadığı kadar dardı oysa kaf'a es'tir duraktır kafeslerde büyümek yasaklanmalıdır!! karavat: gecenin köründe göz  gözüm kararsa aklıma beyaz  yere düşsem göğe gerçek oluyorsun aklım kalbimi biliyor kalbim aklımı seviyor neyin arasında kaldığın önemli değil an'a kara'r veremeyince kafeste oluyorsun bütün parmaklıklar kırılmalıdır hem kafesler hem de büyümek yasaklanmalıdır!!

[senliihtimaller]

aksak akşam muhabbetleri-2

gevher: ne olsundu aklımda onca çerçöp varken nasıl temiz kalaydım.. ben de verdim ateşe kendimi çabuk alev aldım.. külüm artık.. pisim karayım, dokunan ellerinizde leke olur kalırım.. daha da yanmam ama.. kusura kalmayın küllerimden de doğamam bir daha.. doğmak yanmaktan daha güç daha zor siz bilmezsiniz.. bilirim ben ama.. karavat: hemen alev alacak kadar yaşamayacaksan kirlenip, karalanıp ellere bulaşmayacaksan yanmam deyip, yanamam artık külüm deyip binbirormanınıkyabeden topraktan binbir sancıyla tekrar doğmayacaksan  bilmek yasaklanmalıdır..  "kafeslerde yaşamak" gibi yasaklanmalıdır..

[senliihtimaller]

aksak akşam muhabbetleri

gevher: yol çok çatallı yürümesem de dursam olur mu anne? bilmiyorum ne yapacağımı.. sen desen ya anne.. karavat: ne çok yol var istediğimi seçsem olur mu anne? bilmiyorum sonu ne olur.. yine de denesem ya anne.. gevher:  yardım et.. korkuyorum anne karavat: ya yardım et de ya da anne biri yeter bir'i yeter

[senliihtimaller]

aksak ahval-1

karavat: Kendimizi tartıyoruz yağmurlarda gevher: Kılıç kuşanmış biri gökten ve biri gözden                                  iki damla ile ölçebilecekmişiz gibi                                                           yaşamanın ağırlığını karavat: Elbette hiç yalnız değildim Hacigöz: Ayaklarım toprakla gayet iyi anlaşıyordu gevher: Daha başka bir şeydi anladığınızdan                                                     düşündüğünüzden                                                                     bildiğinizden karavat: Bir evsinden farksız değil Hacigöz: Çıplak kalmamak için bir sebep yoktu gevher: Bilemezsiniz usumda koşan atlılar vardı Hacigöz: Sonum bir bulutla geldi, geçti.