Some new information about Fatma: "There is no clear information in the sources about the date of Fatma Sultan's death, it is generally stated that she died after her marriage to Kozbekçi Yusuf Pasha. The cause of her death is unknown. The date on which the jewels to be sold in her estate were recorded is shown as March 1671" (...) "Considering that the inheritance was recorded after the funeral and burial procedures, it is seen that the collection of the estate took time."So she possibly died in very late 1670 or early 1671 we can be fine with that. Based on this new study she left money, inheritance to:
- Haseki Sultan, who back then was Emetullah Rabia Gülnüş
- Fatma Hanimsultan, who was her step-daughter and so the daughter of Esmehan Kaya Sultan --> this is interesting as Fatma Sultan and Melek Ahmed (father of Fatma Hanimsultan) were not in the best relationship... But at the same times Fatma the older cared for Fatma the younger. At this point i must mention something. We usually consider the marriage of Esmehan Kaya and Melek Ahmed a close and lovely one because of Evliya. Evliya praised the two of them, but at the same time Evliya and Melek Ahmed were relatives, sooooo maybe this whole Melek Ahmed and Esmehan thing was not so lovely? Maybe Fatma disliked Melek Ahmed with a reason? Or maybe she just blamed him for the death of Esmehan Kaya? The article mentions only two sons of Fatma: Hüseyin and Ömer. It says that Hüseyin was born from her marriage to Kaptan-ı Derya Canpoladzade Mustafa Pasha; Ömer was born from her marriage to Koca Yusuf Pasha. But we know another son of Fatma, Süleyman Bey also from Canpolzade Pasha; and one son from her very first marriage, Hasan, who died as a baby.Also it is clear that Fatma Sultan married her third husband Koca Yusuf Pasha not in 1656 but ~1637/8.
Portrait of the daughters of Mehmed IV / IV. Mehmed lányainak portréja
IV. Mehmed szultánnak csupán három lánya érte meg biztosan a felnőttkort. Only three of Mehmed IV's daughters reached adulthood for sure.
Hatice Sultan
Hatice was Mehmed's eldest daughter, born in 1660 (or earlier). Her mother was probably Emetullah Rabia Gülnüş Sultan. Her wedding took place in 1675, after her father returned home from the Polish campaign and organized a huge series of ceremonies to crown the victory. It was then that the two brothers of Hatice, Mustafa (later Mustafa II) and Ahmed (later Ahmed III), were circumcised. Hatice Sultan’s husband was Musahip Sarıkçı Mustafa Pasha, with whom their first child, Sultanzade Mehmed Bey, was born the following year. Then in 1677 another son was born, Hasan Bey.
Hatice was widowed in October 1686, and from then on her sons were taken to the palace to be educated there. She lived as a widow for a time but was remarried in 1691. This time Moralı Hasan Pasha became her husband, who rose to the rank of Grand Vizier. After 1695, Hatice Sultan gave birth to a girl, Ayşe. We know this because it was recorded that after the birth, the Valide Sultan, Emetullah Rabia Gülnüş, visited her daughter in her palace. And Emetullah Rabia Gülnüş was a valide from 1695. The little girl probably died in 1717.
A high rank, an influental life was soon followed by a loss of grace, and Hatice's husband was exiled to Izmit in 1704. Hatice asked permission from the sultan to go with her husband, which she received, so she also traveled to Izmit. In 1707 the pasha was then pardoned, and was made the governor of Rakka. Hatice no longer followed the pasha there but returned to Istanbul. The pasha died in December 1713 and Hatice was widowed again. She never remarried.
Hatice spent her widowhood with collection porcelains and making parties. One of these parties happened during the disastrous revolt of 1730. We cannot rule out that she was also part of the rebellion. She was holding a banquet for the sultan and the grand vizier, along other high-ranking dignitaries, at her palace and it seems like she prevented the grand vizier from moving on to Istanbul that night in order to take immediate action against the rebels. We dont know if she did that because she secretly was a member of the opposition party, or she was just making a mistake? Anyhow, it led to her brother Ahmed Ill’s dethronement.
She lived a long life, seeing the reign of a total of six sultans: her father Mehmed IV; her uncles Suleiman II and Ahmed II; younger brothers Mustafa II and Ahmed III; but even her nephew's reign as she was alive during the reign of Mahmud I. She died on July 5, 1743, and was buried in the complex of her grandmother, Turhan Hatice.
Fatma Emetullah Sultan
Certainly she was born after 1675, because the ambassador report written in 1675 does not list her among Mehmed's children. Usually 1675 is given as her date of birth for this reason, but considering that she was married in 1695, it seems to be early in 1675, her date of birth may be closer to 1680. The identity of her mother is likely Emetullah Rabia Gülnüş, based on her name.
Her first husband was Tırnakçı Çerkez İbrahim Pasha, whom she married in September 1695. Their first child, Rukiye Hanimsultan was born in 1696. Rukiye Hanimsultan reached adulthood and died around 1720. About her daughters we know that: in 1708, Rukiye Hanimsultan married Sirke Osman Paşa (d. 1724), who had been called from Bosnia; after Rukiye Hanimsultan died, Sirke Osman Paşa married Emetullah Sultan, one of the daughters of Mustafa II.
Fatma Emetullah's first husband was executed in 1697, and then the widow sultana remarried in 1698. This time Topal Yusuf Pasha was the designated husband from whom a daughter was born in 1700, Safiye Hanimsultan, who died young, presumably in 1711. Fatma Emetullah is believed to have died in December 1700 of birth-complications due to the birth of Safiye Hanimsultan. Other sources suggests she died of plague, another suggests she died of tuberculosis. Her funeral procession started from her mansion in Bayezit, with the Chief of Black Eunuchs Nezir Agha and her husband Yusuf Pasha leading it, passed in front of the Alay köşkü, and terminated at the Valide Mosque, where she was laid to rest next to her father Mehmed IV.
Ümmügülsüm / Ümmi Sultan
She was born around 1680 but the identity of her mother is unknown. One of her first mentioning is from a harem register of 1691, when her uncle Suleiman II moved the harem to Edirne. She is the only niece to show up on the list, which raises interesting questions. Her sister, Fatma Emetullah, was also not yet married at the time, yet she is not mentioned in the list. This is because Fatma Emetullah certainly spent her time in the Old Palace next to her mother, Emetullah Rabia Gülnüş. The fact that Ümmügülsüm was not in the Old Palace may indicate that she may not have been the child of Emetullah Rabia Gülnüş Sultan or Afife Hatun living there. Her mother could have been someone else who might have already died, so the little princess could stay at Topkapi Palace.
Ümmügülsüm was very close to her uncle Ahmed II. She was the one who married her off in December 1693 to his close servant, Silahdar Çerkes Osman Pasha. They settled in a luxurious palace with the Pasha and had at least two children together. Their daughters were Hatice Hanimsultan and Fatma Hanimsultan, of whom Fatma probably reached adulthood and died around 1730. We know nothing more about the children of Ümmügülsüm. Ümmügülsüm and the pasha were very influential, living a magnificent life. In April 1694, for example, they held a huge party in their palace, for which the sultan, his Haseki - the last Haseki - Rabia, and several political leaders attended. Ümmügülsüm Sultan died before her fortieth birthday in 1720. Some say smallpox caused her death. She was buried in the mosque complex of Turhan Hatice.
Beside these daughters, Mehmed IV's had other daughters as well. One of them is Ayşe, who was born around 1673/4, and died young. Her mother was certainly Emetullah Rabia Gülnüş, the Haseki Sultan of Mehmed. All we know is that the princess was promised to Kara Mustafa Pasha around 1675/6, but the wedding could never take place because the princess did not reach adulthood.
Two anonymous sultanas are also known, who are listed as daughters of Mehmed. All we know is one of them married Kasım Mustafa Pasha in 1687, who was Edirne's beylerbey. The other girl is said to have been the daughter of Gülbeyaz. Beside them, some also mention a girl named Gevher or Gevherhan, who may have been Mehmed IV’s sister rather than her daughter and they consider her as her daughter just because of a mistake.
Used sources: J. Dumas - Les perles de nacre du sultanat; N. Sakaoglu - Bu Mülkün Kadin Sultanlari; M. C. Uluçay - Padişahlarin Kadinlri ve Kizlari; A. D. Alderson - The Structure of the Ottoman Dynasty; L. Peirce - The Imperial Harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire; C. Finkel - Osman's Dream: The Story of the Ottoman Empire; M. Özgüleş - The women who built the Ottoman Empire: Female Patronage and the Architectural Legacy of Gülnüş Sultan
* * *
Hatice Sultan
Hatice volt IV. Mehmed legidősebb lánya, 1660-ban (vagy korábban) született. Édesanyja valószínűleg a szultán Haszekije, Emetullah Rabia Gülnüş volt. Esküvőjére 1675-ben került sor, miután apja hazatért a lengyel hadjáratból és a győzelmet megkoronázván hatalmas ünnepségsorozatot rendezett. Ekkor került sor Hatice két öccsének, Musztafának (későbbi II. Musztafa) és Ahmednek (későbbi III. Ahmed) a körülmetélésére. Hatice Sultan férje Musahip Sarıkçı Mustafa Pasa lett, akivel a következő évben megszületett első közös gyermekük, Sultanzade Mehmed Bey. 1677-ben született még egy fiuk, Hasan Bey.
Hatice 1686 októberében megözvegyült, fiai innentől a palotába kerültek, hogy ott oktassák őket. Egy ideig özvegyen élte életét, de 1691-ben újraházasították. Ezúttal Moralı Hasan Pasa lett a férje, aki a nagyvezíri rangig emelkedett. 1695 után Hatice Sultan életet adott egy kislánynak, Ayşénak. Ezt onnan tudjuk, mert feljegyezték, hogy a szülés után a valide szultána, Emetullah Rabia Gülnüş meglátogatta lányát annak palotájában. A kislány valószínűleg 1717-ben hunyt el.
A magas rangot, befolyásos életet hamarosan kegyvesztettség követte és Hatice férjét 1704-ben Izmitbe száműzték. Hatice engedélyt kért a szultántól, hogy férjével tarthasson, melyet megkapott, így ő is Izmitbe utazott. 1707-ben aztán a pasának megbocstottak és Rakka kormányzójává tették meg. Hatice oda már nem követte a pasát, hanem visszatért Isztambulba. A pasa 1713 decemberében elhunyt, Hatice pedig megözvegyült. Hatice sosem házasodott újra.
Özvegységének éveit arra használta, hogy porcelánt gyűjtött, és ünnepélyes esteket szervezett. Az egyik ilyen este épp egybeesett az 1730-as lázadással. Egyesek szerint Hatice maga is felelős volt az eseményekért, ugyanis nem engedte a nagyvezírnek - aki jelen volt az estélyen -, hogy távozzon és a lázadással törődjön. Lehet, hogy Hatice ezt szánt szándékkal tette, mert a lázadókkal volt titkon, de az is lehet, hogy egyszerűen végzetes hibát vétett. Akárhogyan is, a lázadás során Hatice öccsét, III. Ahmedet trónfosztották.
Hosszú életet élt, összesen hat szultán uralkodását látta: apjáét IV. Mehmedét; nagybátyjaiét II. Szulejmánét és II. Ahmedét; öccseiét II. Musztafáét és III. Ahmedét; de még unokaöccse I. Mahmud uralkodása alatt is életben volt. 1743 július 5-én hunyt el és nagyanyja, Turhan Hatice komplexumában temették el.
Fatma Emetullah Sultan
Minden bizonnyal 1675 után született, mert az 1675-ben írt követi jelentés nem listázza IV. Mehmed gyermekei között. Általában 1675-t adják meg emiatt születési idejének, de figyelembe véve, hogy 1695-ben házasították ki, az 1675 korainak tűnik, inkább lehet születési ideje közelebb az 1680-hoz. Édesanyja kiléte neve alapján valószínűsíthető, így Emetullah Rabia Gülnüş szultána lányaként tekintenek Fatma Emetullahra.
Első férje Tırnakçı Çerkez İbrahim Pasa volt, akivel 1695 szeptemberében házasodtak össze. Egy gyermekük született, Rukiye Hanimsultan 1696-ban. Rukiye Hanimsultan megérte a felnőttkor és 1720 környékén hunyt el. Fatma Emetullah első férjét 1697-ben végezték ki, majd az özvegy szultána 1698-ban újra férjhez ment. Ezúttal Topal Yusuf Pasa volt a kijelölt férj, akitől 1700-ban egy lánya született, Safiye Hanimsultan, aki fiatalon elhunyt, vélhetően 1711-ben. Fatma Emetullah vélhetőleg A Safiye Hanimsultan születése során fellépő szülési komplikációk miatt halt meg 1700 decemberében.
Ümmügülsüm/Ümmi Sultan
1680 között született, édesanyja kiléte nem ismert. Egyik első említése egy 1691-ből származó háremjegyzék, mikor nagybátyja II. Szulejmán a háremet Edirnébe kölöztette. Ő az egyetlen unokahúg, aki a jegyzékben feltűnik, ami érdekes kérdéseket vet fel. Nővére, Fatma Emetullah ekkor szintén nem volt még kiházasítva, őt mégsem említi a jegyzék. Ennek oka, hogy Fatma Emetullah minden bizonnyal a Régi Palotában töltötte idejét édesanyja, Emetullah Rabia Gülnüş mellett. Az, hogy Ümmügülsüm nem a Régi Palotában volt arra utalhat, hogy talán nem az ott élő Emetullah Rabia Gülnüş Sultan vagy Afife Hatun gyermeke volt. Édesanyja valaki más lehetett, aki talán már elhalálozott, így a kishercegnő a Topkapi Palotában maradhatott.
Ümmügülsüm igen közel állt nagybátyjához II. Ahmedhez. Ő volt az, aki kiházasította szultánát 1693 decemberében Silahdar Çerkes Osman Pasához. A Pasával fényűző plotában telepedtek le és legalább két gyermekük született. Lányaik, Hatice Hanimsultan és Fatma Hanimsultan voltak, akik közül Fatma valószínűleg megérte a felnőttkort és 1730 körül hunyt el. Nem tudunk mást Ümmügülsüm gyermekeiről. Ümmügülsüm és a pasa igen befolyásosak voltak, pezsgő életet éltek. 1694 áprilisában például hatalmas ünnepélyt rendeztek palotájukban, melyre hivatalos volt a szultán, annak haszekije - az utolsó Haszeki - Rabia és több politikai vezető is. Ümmügülsüm Sultan negyvenedik születésnapja előtt hunyt el, 1720-ban. Egyesek szerint himlő okozta a halálát. Turhan Hatice mecsetkomplexumában temették el.
Mehmednek a fentebb leírt lányok mellett voltak további lányai is. Egyikük, egy Ayşe nevű kislány volt, aki 1673/4 környékén született és korán meghalt. Édesanyja minden bizonnyal Emetullah, Rabia Gülnüş, a szultán Haszekije volt. Annyit tudunk, hogy a hercegnőt 1675/6 környékén odaígérték Kara Mustafa Pasához, ám az esküvő sosem jöhetett létre, mert a hercegnő nem érte meg a felnőtt kort.
Két névtelen szultána is ismert, akiket Mehmed lányaiként jegyeznek. Egyikükről annyit tudunk, hogy Kasım Mustafa Pasához ment nőül 1687-ben, aki Edirne helytartója volt. A másik lány a legendák szerint Gülbeyaz lánya volt. Mellettük néhányan egy Gevher vagy Gevherhan nevű lányt is szoktak említeni, aki lehet, hogy inkább volt Mehmed testvére, mint lánya és csupán keveredés miatt tekintik néhányan az ő lányaként.
Felhasznált források: J. Dumas - Les perles de nacre du sultanat; N. Sakaoglu - Bu Mülkün Kadin Sultanlari; M. C. Uluçay - Padişahlarin Kadinlri ve Kizlari; A. D. Alderson - The Structure of the Ottoman Dynasty; L. Peirce - The Imperial Harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire; C. Finkel - Osman's Dream: The Story of the Ottoman Empire; M. Özgüleş - The women who built the Ottoman Empire: Female Patronage and the Architectural Legacy of Gülnüş Sultan
Portrait of Ibrahim I's daughters/I. Ibrahim lányainak portréja
Gevherhan Sultan
Ibrahim's children started to be born in 1642, the exact order not always obvious. His first son Mehmed IV was born in January 1642, his mother Turhan Hatice was given the rank of first Haseki. The second Haseki was Hatice Muazzez, although her son followed the third Haseki's (Saliha Dilaşub) son, about a year later. This suggest that Muazzez may have given birth to a girl in 1642 between January and April. Gevherhan Sultan was born in 1642, but we do not know the exact month. Anyway, on the basis of the indirect information, we cannot rule out that Gevherhan's mother was Hatice Muazzez.
Gevherhan was married as a child to Cafer Pasha on November 23, 1646, but the wedding was only nominal. Some say it wasn't even this princess who was given to Cafer Pasha as a wife. Gevherhan’s marriages are surrounded by general chaos. Her husbands were Çavuşzade Mehmed Pasha and Helvacı Yusuf Pasha, but the dates are completely chaotic. Her first husband was Çavuşzade Mehmed Pasa, whom she married in 1647 (or 1653). Her next marriage with Helvacı Yusuf Pasha took place either in 1692 or as early as 1652.
We don’t know much about Gevherhan’s life, which is well illustrated by her marriages also. According to some, in 1672, along with several members of the harem, she also accompanied her brother Mehmed IV to his campaign. During her life she accumulated a huge debt, in which she was helped by Ahmed II's Haseki - the last Haseki - Rabia Sultan. At least that's what a post-death harem register suggests.
Gevherhan's health began to deteriorate gradually in 1693, and in the autumn of 1694, she died in Edirne. From there, her body was transported to the capital and eventually buried in the Şehzade Mosque complex.
Fatma Sultan
Fatma was born in September 1642, which makes it abundantly clear that her mother was not Turhan Hatice. Turhan gave birth to her son in January 1642, so it was mathematically impossible for her to gave birth to a healthy, viable child in September of the same year. Fatma was raised by Ibrahim I’s sister, Burnaz Atike Sultan, with the help of Turhan Hatice, suggesting that her mother passed away shortly after giving birth.
Her first marriage took place in 1645, Musahip (Silahdar) Yusuf Pasha was the husband, but the marriage proved short-lived because Ibrahim executed the man in January 1646. Barely a month later, Ibrahim remarried her, this time to Musahib Fazlı Pasha, who was also expelled a few months later.
Fatma died in 1657 and was buried in Turhan Hatice's complex. After her death, Turhan did a lot of charity on her behalf and organized prayers for her soul. Many therefore assume that Fatma was the daughter of Turhan, but this is utterly impossible if she was actually born in September 1642.
Beyhan Sultan
Beyhan was born in 1645. Some believe Turhan Hatice was her mother, but that’s not certain. The relationship between Turhan and Ibrahim has so far seriously deteriorated, so it does not seem logical that a child would be born into the relationship in that year. True that Ibrahim was famous for his illogical actions... Furthermore, it makes unlikely that Turhan would be her mother, that Ibrahim handed Beyhan to one of his favorites, the wife of Hazerpare Ahmed Pasha, to be raised. This suggests that Beyhan’s mother was already dead or fell out of Ibrahim’s favor and was exiled.
Beyhan was married in 1646 to Küçük Hasan Pasha, who died the following year. Her new husband was chosen in 1647. This time she married Hezarpare Şehri Ahmed Pasha, whose former wife became Ibrahim's favourite. In exchange for his ex-wife, Ibrahim offered one of his daughters. This covenant did not prove to be long-lived either, as the pasha was executed in 1648, and Beyhan was widowed for the third time at just 3 years old. Her next husband was Uzun Ibrahim Pasa, presumably, he was the first classic husband of the sultana. They lived together until 1683 when the pasha died. Beyhan lived as a widow for a few years, but in 1689 she was remarried to Bıyıklı Mustafa Pasha, with whom they lived together for ten years. Some say she her only child, Sultanazde Hüseyin Bey, was born from her second or third marriage; others say she had no children at all.
In 1672, Beyhan along with her sister, Gevherhan, and several other members of the harem accompanied her brother, Mehmed IV to his campaign. Based on this, we can assume that she was close to the sultan. In September 1700, Beyhan died and was buried in the tomb of Suleiman I. Others say she died in March 1701, during Ramadan.
Atike Sultan
The date of birth is unknown. She was probably the child of Turhan Hatice, for according to contemporary sources, Atike was Mehmed IV's own (full) sister. In addition, her name clearly refers to this also. Turhan Hatice was raised by Ibrahim's sister, Burnaz Atike, and then was gifted to Ibrahim by her. The two women maintained a close relationship for the rest of their lives. That is why it makes sense for Turhan to name her daughter after Atike. Assuming that the relationship between Ibrahim and Turhan was indeed troubled around 1645, Atike may have been born before that.
There are many question marks about Atike’s marriages. She may was confused with her aunt, Burnaz Atike in some cases. She had her first marriage in 1648 and married Sarı Kenan Pasha. The pasha was alive until 1659, so it is possible that it was not only a nominal marriage but over time it became a real marriage. After the death of the pasha, she married Mostarlı İsmail Pasha in 1659.
Not knowing exactly when Atike died, all we know is that she died at a young age, during her brother, Mehmed IV's reign.
Ayşe Sultan
Ayşe was born around 1646, the identity of her mother is unknown. Her first marriage took place late (compared to her sisters), in 1655. Her husband Ibşir Mustafa Pasha died in the same year. We don't know when Ayşe died.
Kaya Sultan
Neither the date of her birth nor the time of her death are known. She was married to Haydarağazade Mehmed Pasha in 1649. Her husband died in 1661, but since Ayşe was not remarried after that, it is possible that she died during their marriage.
Ümmügülsüm Sultan
The date of birth is unknown. The only thing we know about her is that in 1653 she was married to Mirahur Abaza Ahmed Pasha and shortly after the marriage the sultana passed away. So she died as a young child.
Two anonymous sultanas
One of the sultans is said to have been born in 1640, but that date is strange, given Ibrahim’s attitude to sexual intercourse. She married a man named Baki Bey, who was the son of Grand Vizier Hezarpare Ahmed Pasha. By the way, Hazerpare Ahmed Pasha married another daughter of Ibrahim, Beyhan. Baki Bey's supposed mother - Hazerpare Ahmed Pasa's first wife - was Ibrahim's favorite and governess of Beyhan Sultan.
The other anonymous sultana was to marry Kuloğlu Mustafa Pasha, but the man rejected the covenant. Thus, in January 1666, Cerrah Kasım Pasha finally became the husband of the anonymous sultana. It is not known when she was born and when she died, all that is certain is that in 1666 she was still alive.
Used sources: A. D. Alderson - The Structure of the Ottoman Dynasty; L. Peirce - The Imperial Harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire; N. Sakaoğlu - Bu Mülkün Kadın Sultanları; M. Ç. Uluçay - Padişahların Kadınları ve Kızları; C. Finkel - Osman's Dream: The Story of the Ottoman Empire; G. Börekçi - Factions and favourites at the courts of Sultan Ahmed I (r. 1603-17) and his immediate predecessors; S. Faroqhi - The Ottoman Empire and the World; C. Imber - The Ottoman Empire 1300-1650; G. Piterberg - An Ottoman Tragedy, History and Historiography at Play; F. Suraiya - The Cambridge History of Turkey, The Later Ottoman Empire, 1603–1839; Howard - A History of the Ottoman Empire; Öztuna - Devletler ve Hanedanlar; F. Davis - The Palace of Topkapi in Istanbul; Y. Öztuna - Genç Osman ve IV. Murad; G. Junne - The black eunuchs of the Ottoman Empire; R. Dankoff - An Ottoman Mentality: The World of Evliya Çelebi; R. Murphey - ‘The Functioning of the Ottoman Army under Murad IV (1623–1639/1032–1049):Key to Understanding of the Relationship Between Center and Periphery; M. Özgüleş - The women who built the Ottoman Empire: Female Patronage and the Architectural Legacy of Gülnüş Sultan
* * *
Gevherhan Sultan
Ibrahim gyermekei 1642-ben kezdtek el születni, a pontos sorrend nem minden esetben nyilvánvaló. Első fia IV. Mehmed 1642 januárjában született, édesanyja Turhan Hatice kapta meg az első Haszeki rangot. A második Haszeki Hatice Muazzez volt, pedig fia nagyjából egy évvel később követte a harmadik Haszeki, Saliha Dilaşub fiának születését. Ez arra utalhat, hogy Muazzez talán életet adott egy leánynak 1642-ben január és április között. Gevherhan szultána 1642-ben született, ám hónap nem áll rendelkezésünkre. Mindenesetre a közvetett információk alapján nem zárhatjuk ki, hogy Gevherhan édesanyja Hatice Muazzez volt.
Gevherhant már gyermekkorában férjhez adták 1646 november 23-án Cafer Pasához, ám a nász csak névleges volt. Egyesek szerint nem is ő volt a hercegnő, akit Cafer Pasához adtak nőül. Gevherhan házasságait általános káosz övezi. Férjei között listázzák Çavuşzade Mehmed Pasát és Helvacı Yusuf Pasát, azonban a dátumok teljesen kaotikusak. Első férje Çavuşzade Mehmed Pasa volt, akihez talán 1647-ben (vagy 1653-ban) ment hozzá. Következő házasságára, Helvacı Yusuf Pasával vagy 1692-ben került sor, vagy már 1652-ben.
Gevherhan életéről nem tudunk sokat, ami házasságaiból is jól kirajzolódik. Egyesek szerint 1672-ben a hárem több tagjával együtt ő is elkísérte bátyját IV. Mehmedet annak hadjáratára. Élete során hatalmas adósságot halmozott fel, melyben II. Ahmed Haszekije - az utolsó Haszeki - Rabia szultána segítette ki. Legalábbis erre utal egy halála utáni hárem bejegyzés.
Gevherhan egészsége 1693-ban fokozatosan romlani kezdett, majd 1694. őszén Edirnében hunyt el. Innen a fővárosba szállították testét és végül a Şehzade mecset komplexumban temették el.
Fatma Sultan
Fatma 1642 szeptemberében született, ami teljesen egyértelművé teszi, hogy édesanyja nem Turhan Hatice volt. Turhan ugyanis 1642 januárjában adott életet fiának, IV. Mehmednek, így matematikailag lehetetlen, hogy ugyanezen év szeptemberében életet adott volna egy egészséges, életképes gyermeknek. Fatmát I. Ibrahim nővére, Burnaz Atike szultána nevelte fel Turhan Hatice segítségével, ami arra utal, hogy édesanyja nemsokkal a szülés után elhunyt.
Első házasságára 1645-ben került sor, Musahip (Silahdar) Yusuf Pasa volt a férj, a házasság azonban rövidéletűnek bizonyult, mert Ibrahim 1646 januárjában kivégeztette a férfit. Alig egy hónappal később Ibrahim újból férjhez adta, ezúttal Musahib Fazlı Pasa volt a férj, aki azonban szintén néhány hónappal később menesztve lett.
Fatma 1657-ben halt meg és Turhan Hatice komplexumában temették el. Halála után Turhan rengeteget jótékonykodott nevében és lelkiüdvéért hosszasan mondatott imákat. Sokan emiatt feltételezik, hogy Fatma Turhan lánya volt, ám ez teljességgel lehetetlen, ha valóban 1642 szeptemberében született.
Beyhan Sultan
Beyhan 1645-ben született. Egyesek úgy vélik Turhan Hatice volt az édesanyja, ám ez nem biztos. Turhan és Ibrahim kapcsolata eddigre már komolyan megromlott, így nem tűnik logikusnak, hogy közös gyermekük született volna. Tény azonban, hogy Ibrahim nem logikus cselekedeteiről volt híres. Tovább valószínűsítleníti, hogy Turhan lenne az anyja, az, hogy Ibrahim Beyhant átadta egyik kegyeltjének, Hazerpare Ahmed Pasa feleségének, hogy ő nevelje. Ez arra utal, hogy Beyhan édesanyja nem élt vagy kiesett Ibrahim kegyeiből és száműzték.
Beyhant 1646-ben adták férjhez, Küçük Hasan Pasához, aki következő évben elhunyt. Új férjét 1647-ben jelölték ki számára, ekkor ment feleségül Hezarpare Şehri Ahmed Pasához, akinek korábbi feleségét Ibrahim saját kegyeltjévé tette. A volt feleségért cserébe pedig Ibrahim felajánlotta egyik lányát. Ez a frigy sem bizonyult hosszú életűnek, ugyanis a pasát 1648-ben kivégezték, Beyhan pedig alig 3 évesen harmadjára özvegyült meg. Következő férje Uzun Ibrahim Pasa volt, feltehetőleg ő volt az első klasszikus férje a szultánának. 1683-ig éltek együtt, mikoris a pasa elhalálozott. Beyhan néhány évig özvegyként élt, ám 1689-ben újból férjhez adták Bıyıklı Mustafa Pasához, akivel tíz évig éltek együtt. Házasságaiból egyesek szerint egyetlen fia született, Sultanazde Hüseyin Bey, mások szerint egyáltalán nem született gyermeke.
Beyhan 1672-ben testvérével, Gevherhannal és a hárem több tagjával együtt elkísérte IV. Mehmedet hadjáratra. Ez alapján feltételezhetjük, hogy közel állt a szultánhoz. 1700 szeptemberében Beyhan elhunyt és I. Szulejmán türbéjében temették el. Mások szerint a szultána 1701 márciusában, a Ramadán alatt halt meg.
Atike Sultan
Születési ideje nem ismert. Valószínűleg Turhan Hatice gyermeke volt, ugyanis a korabeli források szerint Atike IV. Mehmed édestestvére volt. Emellett a neve is egyértelműen erre utal. Turhan Haticét, Ibrahim nővére, Burnaz Atike nevelte majd ajándékozta Ibrahimnak és élete végéig szoros kapcsolatot ápolt egymással a két nő. Épp emiatt logikus, hogy Turhan, lányát Atike után nevezze el. Ha feltételezzük, hogy Ibrahim és Turhan kapcsolata valóban megszakadt 1645 környékén, Atike valószínűleg ez előtt születhetett.
Atike házasságaival kapcsolatban sok a kérdőjel. Előfordulhat, hogy nagynénjével, Burnaz Atikével keverik össze bizonyos esetekben. Első házasságát 1648-ban kötötte, Sarı Kenan Pasához ment hozzá. A pasa 1659-ig életben volt, így lehetséges, hogy ez nem csak névleges házasság volt, hanem idővel valódi házasság lett belőle. A pasa halála után Mostarlı İsmail Pasához ment nőül 1659-ben.
Nem tudni, hogy Atike pontosan mikor hunyt el, csak annyit tudunk, hogy fiatalon, bátyja, IV. Mehmed uralkodása alatt halt meg.
Ayşe Sultan
Ayşe 1646 körül született, édesanyja kiléte nem ismert. Első házasságára testvéreihez képest későn, 1655-ben került sor. A férj Ibşir Mustafa Pasa ugyanabban az évben elhalálozott. Nem tudjuk, hogy Ayşe mikor halt meg.
Kaya Sultan
Sem születési ideje, sem halálának ideje nem ismert. Haydarağazade Mehmed Pasához adták férjhez 1649-ben. A férje 1661-ben halt meg, ám mivel ezután Ayşe nem lett újra kiházasítva lehetséges, hogy házasságuk során hunyt el.
Ümmügülsüm Sultan
Születési ideje nem ismert. Az egyetlen amit tudunk róla, hogy 1653-ban hozzáadták Mirahur Abaza Ahmed Pasához és nemsokkal a házasságkötés után a szultána elhunyt.
Két névtelen szultána
Az egyik szultánáról azt állítják, hogy 1640-ben született, ám ez a dátum furcsa, ismerve Ibrahim szexhez való hozzáállását. A szultána egy Baki Bey nevű férfihoz ment hozzá, aki a nagyvezír Hezarpare Ahmed Pasa fia volt. Hazerpare Ahmed Pasa mellesleg Ibrahim egy másik lányát vette nőül. Baki Bey feltételezett anyja - Hazerpare Ahmed Pasa első felesége - pedig Ibrahim kegyence volt és Beyhan szultána nevelője.
A másik névtelen szultánát Kuloğlu Mustafa Pasához akarták feleségül adni, ám a férfi elutasította a frigyet. Így végül 1666 januárjában Cerrah Kasım Pasa lett a névtelen szultána férje. Nem tudni, hogy mikor született és mikor halt meg a szultána, csak annyi bizonyos, hogy 1666-ban még életben volt.
Felhasznált források: A. D. Alderson - The Structure of the Ottoman Dynasty; L. Peirce - The Imperial Harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire; N. Sakaoğlu - Bu Mülkün Kadın Sultanları; M. Ç. Uluçay - Padişahların Kadınları ve Kızları; C. Finkel - Osman's Dream: The Story of the Ottoman Empire; G. Börekçi - Factions and favourites at the courts of Sultan Ahmed I (r. 1603-17) and his immediate predecessors; S. Faroqhi - The Ottoman Empire and the World; C. Imber - The Ottoman Empire 1300-1650; G. Piterberg - An Ottoman Tragedy, History and Historiography at Play; F. Suraiya - The Cambridge History of Turkey, The Later Ottoman Empire, 1603–1839; Howard - A History of the Ottoman Empire; Öztuna - Devletler ve Hanedanlar; F. Davis - The Palace of Topkapi in Istanbul; Y. Öztuna - Genç Osman ve IV. Murad; G. Junne - The black eunuchs of the Ottoman Empire; R. Dankoff - An Ottoman Mentality: The World of Evliya Çelebi; R. Murphey - ‘The Functioning of the Ottoman Army under Murad IV (1623–1639/1032–1049):Key to Understanding of the Relationship Between Center and Periphery; M. Özgüleş - The women who built the Ottoman Empire: Female Patronage and the Architectural Legacy of Gülnüş Sultan
