#ivan goll

[echthistos]

“je ne voudrais être que le cèdre devant ta maison qu’une branche du cèdre qu’une ombre de la feuille que la fraîcher de l’ombre qui caresse ta tempe pendant une seconde.” Ivan Goll, Chansons Malaises, 1934.

[schwarzesojamilch]

„Litanei zu Liebknechts Tod“ (Iwan Goll) 

“...

Gesteilte Leiche, Statue der Massen, Nie wieder wird das Leben von dir lassen, Ave, Liebknecht. Dich schlug der deutsche Haß, der Dummheit Haß, O Liebesknecht, du lächle nur und laß. Ave, Liebknecht.

Die heilige Madonna der Idee, Die Menschenschwester weilt in deinem Weh. Ave, Rosa.

Die Schwesternmenschheit lebt, das Gottgeschlecht. Sie kniet, sie deiner Demut Liebesknecht. Ave, Liebknecht.”

[snofnugg]

I wish to be nothing more Than the cedar by your house Than a bough on the cedar Than a branch on the bough Than a leaf on the branch Than a shadow of the leaf Than a wave of the shadow That for one second Cools your brow

Ivan Goll (Malayan Love Songs)

[snofnugg]

Δεν ήθελα να είμαι Παρά ο κέδρος μπροστά στο σπίτι σου Ένα κλαδί του κέδρου Ένα φύλλο του κλαδιού Μια σκιά του φύλλου Η δροσιά της σκιάς Που χαϊδεύει τον κρόταφό σου Για ένα δευτερόλεπτο.

Ivan Goll

Ivan Goll

[lelkigyakorlatok]

Ivan Goll: Tízezer hajnal

Tízezer hajnal, angyalom, tízezer hajnal tízezerszer nyitotta fel szemhéjunkat a nap szeme

Tízezer hajnal szerelmünk egyetlen éjszakára karom közt kirajzolódó fejedre hajad rózsafüzérére melyen tízezer rózsa lángol

Ó mennyi ragyogás hullámok ezeregy zaja s hány hold temetett be minket vígan vagy szomorúan a hó eksztázisával

S aggastyánok adták nekünk szemüket és gyerekek ettek a szívünkből tízezer álmában egyetlen szerelemnek

Tízezer hajnal, angyalom, tízezer hajnal tízezer madárral és dallal telt tojás tízezer arany nap bizonnyal megér ma egyetlen százezer csillagú halált.

Fordította Somlyó György

[xerxesxerxesxerxes]

Ivan Goll's Headstone

I lasted only as long as spume the lips of waves spew onto a beach. Born under no star into moonless gloom, my very name was but a sputter, a screech.

From the epitaph in Père Lachaise:

Je n’aurai pas duré plus que l’écume Aux lèvres de la vague sur le sable Né sous aucune étoile un soir sans lune Mon nom ne fut qu’un sanglot périssable

***

Rhyme in poetry shows how aleatory meaning is — though there is always a drift to get.

About translation

[fourteenth]

I wish to be nothing more Than the cedar by your house Than a bough on the cedar Than a branch on the bough Than a leaf on the branch Than a shadow of the leaf Than a wave of the shadow That for one second Cools your brow Ich will nichts weiter sein Als die Zeder vor deinem Haus Als ein Ast dieser Zeder Als ein Zweig dieses Astes Als ein Blatt dieses Zweiges Als ein Schatten dieses Blattes Als ein Wehen dieses Schattens Der eine Sekunde die Schläfe dir kühlt Je ne voudrais être Que le cèdre devant ta maison Qu'une branche du cèdre Qu'une feuille de la branche Qu'une ombre de la feuille Que la fraîcheur de l'ombre Qui caresse ta tempe Pendant une seconde

From the Malayan Love Songs of Ivan Goll

[lasnotasenlapared]

Se ha olvidado por completo que el primer símbolo del teatro es la máscara. La máscara es invariable, única e insistente. Es inmodificable, ineludible, destino. Cada hombre lleva su máscara, que para los antiguos significaba su culpa. Los niños tienen miedo de ella y gritan. El hombre, el autocomplaciente, el prosaico tiene que aprender a gritar de nuevo.

Ivan Goll, El supradrama.