Mára ez a kettő sok volt.
A volt faszimról kiderült valami, ami önmagában elég egy szakításhoz. Imádja a cirkuszt. :D (a színházat meg utálja) Ez akkora értékrendbeli különbség... mint a többi is, amiről eddig is tudtam. :D Demeg véletlenül beleolvastam a volt szerelmemmel folytatott levelezésbe és megállapítottam, hogy jézus, ez már akkor se nem volt érzelmileg okés ez az ember és később csak rosszabb lett.
Hát kikkel szűröm össze a levet, te atya úr isten!
Beleolvastam mert hirtelen aggódni kezdtem érte -- lehet, hogy nekem van egy ilyen aggódási késztetésem, és ha van szabad kapacitásom, akkor ráteszem valakire. -- és gondoltam írok neki, hogy betemette-e a hó, de aztán hálistennek beleolvastam és úgy döntöttem, remélem betemette. :D Nem, amúgy már tökre együttérző vagyok vele, csak maradjon jó messzire tőlem.
Egyébként mostanában tanultam meg, hogy tudnak az emberek jóban lenni az exeikkel. Mint a kacatokkal a konyhafiókban! Valamire még jó lehet. Csomagot kötözni, valamit felszögelni, leragasztani, kinyitni, felcímkézni, leszűrni, összeerősíteni, felgyújtani. Tök érdektelen kacatok, de hátha. Nos, nekem nincs ilyen kacatos fiókom. Mármint emberekből.
