Komor kamaszkorom
Szemcsukva szájtátva,
Kizárva a bioszférát,
Haját betekerem,
Majd azt is jól elszívom.
Itt egy üveg lafi
A szalmára száműzve, mert
Én tüskés rózsaszállal is
Megnyitottam magamnak.
De az ámormámor hamis,
Mint a tiramisu torta,
Édes egy ideig,
De majd hiányozni fog.
Úgyis leszáll rólam,
Mint hajamról a korpa,
Idő kell neki majd,
Lehet nem is kell lemosni.















