Az ébresztő 7 órakor volt. Közös programunkat imával kezdtük, majd a reggeli következett. A busszal fél 9-kor indultunk útnak.
Első állomásunk Ólubló volt, ahol megtekintettük a főtér közepén álló Szent Miklós templomot; sajnos csak az előtérből, mert itt egy rács zárta el előlünk az utat, de szerencsére a látványt nem teljesen. Így megcsodáltuk a Miklós püspök főoltárt, viszont a Karmel-hegyi Szűz Mária oltárt és a Hétfájdalmú Szűz Mária oltárt inkább csak Levi előadása nyomán ismerhettük meg. A gótikus műemlékeket: a L1uboviňai Madonnát, a kőből faragott keresztelőmedencét és az oltáriszentség-fülkét csak találgattuk, hogy hol lehet.
A Poprád folyó hídján átkelve és egy elég erős emelkedőt megmászva feljutottunk az Ólublói várba, ahol először B-P. Anna kiselőadását hallgattuk meg a vár történelméről. Amelyből többek között kiderült, hogy mi köze van a várnak Madagaszkárhoz. (Itt raboskodott Benyovszky Móric, aki később Madagaszkár királya lett.) Részt vettünk egy izgalmas vadászmadaras (bagoly, sólyom, sas) bemutatón, majd megtekintettük a kiállítást: a lengyel koronázási ékszereket, a katonaszállásokat, egy kínzókamrát és a nemesi családokat bemutató tárlatokat.
Következő állomásunk a Vörös kolostor volt, amely nevét a vörös színű tetőcserepekről kapta. A hely történelméből megtudtuk, hogy itt először a karthauzi rend éltek Kölni Szt. Brúnónak köszönhetően. Majd világi urak birtokába került. Az 1700-as évektől a kamalduli rend tagjai éltek itt. A Bibliát ők fordították le először Szlovák nyelvre. Fráter Ciprián gyógyszerész és botanikus a környék betegeit gyógyította; a kolostorban gyógyszertárat is működtetett, de a technika területén is jártas volt. „Repülő Cipriánnak is nevezték. Ma is láthatóak a gyógynövény ágyások, nagyon tetszett a napóra is. Erről megállapítottuk, hogy nem lehet átállítani „nyári időszámításra”. Megtekintettük a karthauzi feltárást, benne az egyik épen maradt szerzetesi cellát. Az angol nyelvű kiírásból megtudtuk, hogy az itt élő szerzetesek szeptembertől - márciusig csak napi 1x ettek, más időszakban pedig hétfőn, szerdán és pénteken ettek 1x naponta. A templomba, ha látogatók lépnek, mindjárt gregorián zene hangzik fel, így fokozván a testet-lelket gyönyörködtető látványt.
A Dunaječ folyón tutajos kirándulást is lehet tenni, igaz visszafelé gyalog kell megtenni a 6 kilométeres utat, így ezt az idő rövidsége miatt nem vállaltuk be.
Szálláshelyünkre, Felsőerdőfalvára érve rövid felfrissülés után szabadfoglalkozás következett, ami a társaság nagy részének a focit jelentette, igaz voltak, akik a játszóteret vagy az olvasást választották.
A vacsora ismét kiváló volt. ami után újabb szabadfoglalkozás következett.
A napot ma is közös esti imával zártuk.
