„Havi albi: 200 ezer, havi fizu: 217 ezer” – tudományos dolgozók tüntettek főnökeik és külföldi vendégeik előtt
Egy meglehetősen drága, a Magyar Kutatási Hálózat vezetői által szervezett nemzetközi workshop előtt tüntettek hazai kutatók a méltóbb bérek
Szégyen.
"Gerő tovább sorolta a számokat: csak az átnevezésre elköltöttek 17 millió forintot, a stratégiai workshopokra eddig 87 milliót, az átvilágításra 135 millió forintot. „Ez valószínűleg bőven fedezte volna az elbocsátott kollégáink bérét.” "
🗣️🦜 Okosabbak, mint gondolnánk! Legújabb kutatások szerint a papagájok nemcsak utánozzák a hangokat, de valójában értik a neveket, és egyedi azonosítókat használnak. 🧠✨
🔬 Odútitkok és veszélyek! Magyar kutatók meglepő és aggasztó felfedezést tettek: az állatgyógyászatban használt rovarölőszerek maradványait mutatták ki cinegeodúkban. 🐦🧪
A széncinege gyakran használ állati szőrt a fészekbéleléshez, mivel az állati szőr, amelyhez a madarak még a városi környezetben is könnyen
🧠🕊️ Hogyan tájékozódnak a galambok? Egy izgalmas új kutatás szerint a madarak belső iránytűjében és mágneses érzékelésében a máj makrofágjai is kulcsszerepet játszhatnak! 🔬🧪
Egy új kutatás szerint felhős időben a madarak májában található vastartalmú immunsejtek járulnak hozzá az állatok irányérzékeléséhez.
Hogyan viszonyulunk az okos közlekedéshez? Mi a transzhumanizmus? Hogyan segíthet a közösségi média a szexuális prevencióban? Sok izgalmas téma, amellyel a Jövőkutatás kurzus keretein belül foglalkoznak a hallgatók.
A Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás kurzus hallgatói indulnak a Tudományos Diákköri Konferencián és ehhez készítettek egy kérdőívet az okos közlekedés társadalmi viszonyulásáról. A tanulmányukban Pukli Nóra, Soróczki-Pintér Tibor és Szabó Kristóf az okos közlekedés jövőjét vizsgálják Magyarországra vonatkozóan. Kérem az olvasókat, hogy akinek van szabad 10 perce, az töltse ki a kérdőívet (kérem kattintson a kérdőív szóra a kitöltéshez), hogy minél hitelesebb képet kaphassunk a közlekedés jövőjéről. A jövőkutatás egyik fontos jellemzője, hogy úgy tárja fel a jövőalternatívákat, hogy felderíti az adott terület jövőjét befolyásoló érintettek szándékát. Minél több módszert használunk, annál komplexebb képet kapunk. Általában instabil helyzetben érdemes az érintettek széles csoportját bevonni és olyan helyzetekben, amelyekben kimondottan számít, hogy milyen az ő hozzáállásuk. Az oktatás, a közlekedés, a várostervezés mind olyan területek, ahol fontos lenne a társadalom vélekedésének feltérképezése.
A Jövőkutatás kurzus hallgatói nem csak a Tudományos Diákköri Konferencián indulnak, hanem egy nemzetközi versenyen is. Ennek kapcsán két csapat videós anyagot készített.
Az egyik csapat a transzhumanizmus (Transhumanism) kérdéskörét vizsgálta. Maga a kifejezés arra utal, hogy az embert transzformáljuk, tehát átalakítjuk, például kicseréljük egyes részeit, visszaadjuk bizonyos képességeit, vagy új képességekkel ruházzuk fel. Elég elvont fogalom, de a folyamat már elkezdődött. A videó szóra kattintva tekinthető meg Gáyer Nóra, Gombás Gábor, Csíkvári Máté és Szarka Ede videója a transzhumanizmusról. A prezentáció megtekinthető diánként is.
A másik videót Botka Dániel és Müller Dávid készítették el annak kapcsán, hogy a közösségi média hogyan segíthetné a szexuális prevenciót (Social Media and Sexual Prevention). A videó szóra kattintva elérhető az előadásuk.
Bízom a hallgatóink sikerében mind a TDK, mind az APF (Association of Professional Futurists) versenyeken. Már többször nyert magyar csapat az APF nemzetközi versenyen, ahol idén adtak először lehetőséget a videós formában való bemutatásra. Tavaly a Finland Futures Research Centre online How can we explore the future? elnevezésű kurzusán belül készítettünk egy tanulmányt (Impacts of ICT -based education in three European countries) és azzal nyertünk csoportos helyezést Athanasopoulou Christinával és Juhász Adriennnel.
Még egyszer köszönöm annak, aki kitölti a kérdőívet és hozzájárul a hallgatók sikeres munkájához! Igyekszem majd tájékoztatást adni az eredményekről.
