Jemenben van
kiküldetésen az én drágám, aki egyébként ortopéd sebész a hadseregnél. (egy korábbi szintén katonaorvos volt. És az oldalakon, ahol ezekkel a csalókkal foglalkoznak, elég sok van egyenruhában) Már tudja rólam, hogy nagyon sokat dolgozom mert rengeteg munka van az 5 bérházzal és a vállalkozásokkal amiket vezetek, miközben szeretnék a szenvedélyemnek, az írásnak élni. Tudja, hogy egyedülálló vagyok, sajnos az ő felesége is meghalt. Mondtam neki, hogy nagyon szomorú dolog és részvétem. Persze mondtam neki azt is, hogy nagyon szimpatikus és jól néz ki, és örülök, hogy beszélgetünk. Aztán otthagytam. Azért túl sok időm nincs erre a baromságra. Bár azt várom, hogy mikor kér pénzt, gyanúm szerint a jemeni árvák lesz az apropó. Sejtésem szerint ő is google fordítóval fordítja angolra a szövegeit. Mert hiányzik belőle mindenféle oldottság viszont felettébb hanyag. Gondolom, ő se pazarol sok időt erre "projektre" :D Mindenesetre bebiztosítom a facebook fiókomat, arra az esetre, ha felbaszódna végül. Mitis akartam mondani. Ott tart az életem éppen, hogy egyszerűen nincs jogom nyifogni. Faszságokon háboroghatnék, de most valami olyan csodás időszak van aminek minden percét megpróbálom élvezni. Minap odamentem a faszihoz aki részegen nagyon nagyon hangosan énekel a házunk előtt este 7-től hajnali 4-ig. Mintha csak fizetett munkaidőben lenne. Elmondtam neki, hogy jól nézzen meg, csakhogy tudja, hogy ki fogja ráhívni a rendőröket minden éjjel, ha nem keres sürgősen egy másik színpadot magának. A haverja hajtogatta, hogy szabad országban élük. Én meg mondtam, hogy valóban, ebből következik, hogy nekem is szabad munka után pihennem, ajánlom nekik is ezt. Nos, azóta éjjelente valahol máshol énekelget, mert itt csend van. Logan egyszerűen annyira édes-aranyos, hogy azon azért még rendszeresen megszakad a szívem, de erre próbálok nem gondolni. Picit tartok tőle, hogy átbaszódott, én nem az a szereplő vagyok, akit gondol, mégcsak nem is a „másik”, hanem a harmadik. Na mindegy, ezt neki nem kell tudnia. Foglalkoztat azért, hogy mi változott és miért. Én is, biztos. Az én érzékenységeim, a befeszüléseim, az öntudatlan játszmáim egy része lecsiszolódott az ő horzskő modorán. De nem tudom nem észrevenni, hogy rengeteget változott ő is. Majd jól elviszik... :( Nem is akarok erre gondolni!
Szóval jóságok vannak mostanában. Picit aratás érzés is, amiről nem gondoltam, hogy eljön végül. Talán most már kezelhető mennyiségű feladatom lesz, és békében élhetek. Aztán irány Olaszország! vagy ki tudja melyik sarka a világnak. Esetleg Jemen! :D :D :D