A tegnapi poszt folytatása👉🏼 Aztán terhes lettem megint. Nem akartam megint a műtőben kikötni, így elkezdtem készülni, tanulni, felkészíteni magam a küzdelemre. Szörnyű volt a gondolat, hogy nem szülhetek nyugalomban, nem a szülésre kell felkészülnöm, hanem arra, hogy egy totál más, önnön kívüli állapotban majd felvegyem a harcot a kórházi dolgozókkal, esetleg leálljak vitatkozni. Máshova mentem szülni. Sorra jöttek a segítők az életembe. Könyvek, tanulmányok, szüléstörténetek, emberek. Tudtam mit akarok és hogyan. Felkészültem abból is, hogy nagyjából legyen egy rálátásom, hogy milyen a kóros állapot és mi lehet a normális. Mikor mondanak igazat, mikor hazudnak ezekkel kapcsolatban. A sors is így akarta, hogy sikerüljön a VBAC. Hogy tanuljak belőle és tapasztaljak. Csodálatos élményben volt részem, ahol minden másodpercnek és mozzanatnak az ura voltam, ahol teljesen a jelenben lehettem és mindent megélhettem a maga varázslatával, támogató közegben, támogató emberek és orvosok között. Egy életre hálás leszek ezért! Ez az élmény döntötte el a vacilálásomban, hogy nem a dietetikán megyek tovább, hanem a szülésznőin. Hogy segíthessek más nőknek megtapasztalni életünk legnagyobb csodáját a maga leggyönyörűbb formájában. Hogy hozzájáruljak a magam módján a mostani szülészeti protokollok emberségesebbé és természetközelibbé tételéhez. #másállapototaszülészetben #masallapotot #másállapototazanyaságban #kismama #kismamavoltam #pocak #szulesznoleszek #köszönöm #hála #vbac #vbacsuccess #sikerült #valóraváltálom (helyszín: Szentendre) https://www.instagram.com/p/CW3vkXvISCJ/?utm_medium=tumblr
