A költészet mint ellenállás
Nemrég fedeztem fel ezt az írást a másfél éve, Buenos Aires-ben megrendezett POSVERSO Biennáléról, illetve arról a kiállításról, mely a költészet és az ellenállás kapcsolatát elemzi. A fordítást spanyol nyelvből a Manus AI készítette.
A küldött projektemben felhasználtam a Sándor-palota előtti kordont is, melyet azóta elbontottak.
A teljes írás és a résztvevők névsora ITT ÉRHETŐ EL.
"Kortárs társadalmunk disztopikus tájképén a költészetre már nem pusztán esztétikai gyakorlatként, hanem kritikai és politikai eszközként tekinteni azt jelenti, hogy a kísérleti dimenzióhoz helyzetfüggő és kontextuális szemlélettel közelítünk. Ebben az értelemben a POSVERSO Biennálé azokhoz a művészekhez szól, akik készek eltávolodni a puszta formai variációktól, és ehelyett egy olyan poétika keresésére vállalkoznak, amely felerősíti a kritikai jeleket, és olyan olvasási feltételeket teremt, amelyek párbeszédet folytatnak a közvetlen valósággal. A mail art — a küldeményművészet — hosszú hagyományra tekint vissza a politikai állásfoglalás és az ellenállás terén.
Mit adhat ma hozzá a küldeményművészet és a kísérleti költészet az ellenálláshoz? Milyen eszközök és diskurzusok bontakoznak ki, hogy hatást gyakoroljanak arra a felkavart világra, amelyben élünk? Valóságunk mely aspektusaira irányul ez az ellenállás? Deleuze szerint gondolkodni annyi, mint ellenállni — a gondolkodás olyan erők összessége, amelyek szembeszegülnek a halállal. Korunk világában a halálnak számos arca van: kényszerű migráció, háborúk, szegénység, éhínség, klímaváltozás, a kapitalista rendszer egyenlőtlensége, valamint a szélsőjobboldali politikai erők terjedése és előretörése. Mit tehet mindezzel szemben a költészet?"
Kapcsolódó virágföldi blogbejegyzések:
LINK1
LINK2
