#rendetlen

[littlefingeroath]

rakj már rendet!

szombat a takarítás napja. mindig megcsinálom a szokásos dolgokat, porszívózás, törölgetés. ez ma sem volt máshogy. de valahogy amikor végeztem, nagyobb rumlit éreztem a rendben mint azelőtt.

a szoba közepén égető rendetlenség volt. kész káosz, pedig csak én ültem ott.

@littlefingeroath

[rendetlen]

ki az a nő

mit mondhatnék?! szeretnék ott lenni neked. szeretnék segíteni, szeretnék belépni a lakásba, szeretném, ha megvetően néznél rám (cigarettafüsttel vagy anélkül), szeretném, ha veszekednénk, ha sírnánk, ha nevetnénk.

elengedlek, de mindig visszaforgat hozzád az élet.

szeretném elmesélni, hogy milyen ügyes voltam, legyél büszke rám, dicsérj, szeretném ha látnád hogy milyen jól megvagyok nélküled, hogy milyen jó most az életem, hogy mennyi lehetőség áll előttem. szeretném, ha látnád, hogy mennyire félek ettől az új léttől.

szeretnélek meglátni az utcán, hogy elfogjon a rosszullét, hogy meneküljek, hogy elbújjak, mert a kettőnk kapcsolata nem kettőnkről szól, hanem arról, hogy milyen tükröt mutatunk a másiknak.

hogy milyen trükköt mutatunk a másiknak.

[viharoslelek]

Olyan rend van a szobámban, mint az életemben; semmilyen.

[shut-up-just-shut-up]

[rendetlen]

elkopó

létezik olyan, hogy elkopunk egymás mellől? csak szép csendben, egyik napról a másikra kiveszünk egymás életéből, függetlenül attól, hogy régen mennyi mindent jelentett mindaz, ami kettőnk között volt. és nem keserű, nem kellemetlen - eszembe jutsz, mesélnék, de utána rájövök, hogy annyira nem is fontos. inkább nem osztom meg veled.

ma kikövettelek instagramon. nem érzem magam rosszul, nem viselt meg. eltűnsz szép lassan, és amennyire sajnálom, annyira örülök is neki, mert szép lassan megteremtem magamnak azt az életet, amit most szeretnék élni.

nagyon rég írtam és már el is felejtettem, hogy milyen leülni írni. december óta nem cigiztem, de most jólesne egy. hogyan fog alakulni a jövőm? ki fog még kikopni, hogy teret adjon új embereknek, új közegnek, új életnek? mi van, ha olyanok is elkopnak mellőlem, akikhez mindennél jobban ragaszkodom, és mi van, ha épp én is kikopok valakinél?

[rendetlen]

bizonyos estéken

elkövetem azt a hibát, hogy berakom a third albumot a portisheadtől. ilyenkor rájövök, hogy milyen csodálatos dolog a zene és mennyi mindent tud kifejezni és aktiválni az emberben. és arra is, hogy én bizony nem vagyok százas mentálisan.

[rendetlen]

i feel judged

[rendetlen]

május 30.

hozzád kéne most betoppanjak. állnék a lőrinci kispanel küszöbénél, a 11-es ajtó előtt. hinnék benne, hogy a 11-es szám jó jel. az esőtől átázott cipőm cuppogása törné meg azt a csendet: egyik lábamról a másikra helyezem át a súlyomat.

én, hívatlan-kéretlen vendég. egyedül vagy? átkarolnál, vagy most nem alkalmas?

a hidegfehér fénycsövek alatt nincs más, csak magunkat meglátni az ablakban. mellettem nincs ablak.

leszállunk, egyből leveszed a cipődet. leülünk a parkban. rágyújtasz és mesélsz.

csúnya vagy.

mezítláb.

szép vagy.

köhögök. meg akarsz ölni. meg akarlak ölni. már mindegy, hogy sötét van-e vagy sem.