illusztrációm Richard E. Bird : Egyedül c. könvének (1938) “Az ötlet” c. fejezetéhez
“A tervvel járó kockázat nagyon komoly volt minden tekintetben, de különösen lélektani szempontból. Akit kiszemeltünk arra, hogy ezen a ponton éljen, annak fel kell készülnie a természetben előforduló legkeményebb hideg elviselésére, a hosszú éjszakára, amely olyan fekete lesz, mint amilyen a hold sötét oldalán van, és olyan méretű elszigeteltségre, amelyet - legalább hat hónapig - semmiféle földi hatalom nem képes megszűntetni. Nos, a hideg ellen egyszerűen, de hatásosan védekezhet a kutató. Az elszigeteltség folytán a legkomolyabb veszedelmet jelentő balesetek ellen megoltalmazhatja vele született találékonysága és ügyessége. De a sötétség ellen nincs más, csak saját emberi méltósága.”
Bird miután átrepülte az Északi-sarkot 1926-ban, majd a Déli-sarkot is 1929-ben, 1934-ben visszatért az Antarktiszra hogy a kb Spanyolország méretű Ross-selfjégen, az “Előretolt Támaszponton” - nem messze Robert Falcon Scott 1912-es halálának helyszínétől - meteorológiai méréseket végezzen, de az ottlétének valódi oka a hosszú hónapokra való teljes elszigeteltségbe és magányba vonulása volt.
