Discover Top Posts Tagged with #süle

Did y'all just see Kimmich and Süle watching the game/ something on Süle phone🥺❤

#joshua kimmich #kimmich #niklas süle #süle #fc bayern #fc bayern munich

Nietzsche-i dilemmát” fogalmazza meg újra ez a rövidebb írásom. I.Rész =

Eredendően minden új élet kezdetben ártatlan. Az is, amely valamelyik csoportba születik. Amelyiknek nem, hogy csak a hírneve, de még a céljai is démoni jellegűvé válik végül.

Minthogy, aki eredendően jó, igaz, és becsületes! Hajlandó sokáig ugyan azokat a erényeket keresni az ellenségeiben vagy akár egy mezei bolondban. S mikor minden remény elveszett. S látni, hogy az akit saját jó akaratunk szerint próbálunk megmenteni vagy csak szimplán a jobb útra terelni nem sikerül!

A végére belátni véljük, hogy aki/k eredendően más/ok! - azt jóvá, becsületessé, igazzá, tisztelettudóvá, bölcsé, és fényes elméjűvé faragni nem lehet. Hiszen mert máshogy fejlődött a lelke s a lelkének útja különböző.

A lelkek útjai különbözőek. Más eredetűek... Más neki a prioritás. Más a vég cél. Megveti a jót és a harmóniát. Csupán az abszolút hatalmat akarja gyakorolni és úgy, hogy folyamatosan árt és rosszat tesz. Alattomosan pusztít és nyomorba taszítana másokat, nem szimplán utálatból! Mert az utálat csak egy bizonyos ideig létezhet majd szunnyadni kezd és vár míg új erőre kap. A jó személy, hogy elhárítsa ezen gonoszságot, hogy küzdön ellene? Elpusztításával nem e rontja meg magát? Nem e válli ő maga is olyanná mint aki ezen erőket képviselik?

A megrontás elve érvényesülhet? Szerintem igen. De az egyén nem lehet oly gonisz mint aki megrontotta. Vagy nem válik a rossz elpusztításával olyanná mint az ellenség.

Vallási nézetből nézve igenis hihetjük azt, hogy a démonok és a démoni entitások gonosz istenek elleni erőszak és fellépés nem gonosz tett és szükséges, hogy elhárítsuk annak teljességét és veszélyét. Mert az elpusztításunkra törekszenek.

S mellettünk csak a saját választott isteneink lehetnek és állhatnak ki értünk.

A kereszténység erre a feladatra ma már teljességgel alkalmatlan szerepet tölt be. Modernizálta az embereket. Egy keresztény szellemű személy azért nem mer kiállni önnön magáért mert fél, hogy azzá válik mint akik elnyomják vagy, hogy gonoszabbá válik ha erőszakot - fizikai pusztítást alkalmaz az ellenséggel szemben. Főleg mert a keresztény isten a héber isten lehet. Amelynek meg van a kiválasztott népe.

De mi: Tetteinkel váltjuk meg a bűneinket. Az, hogy mi a bűn azt csak a lelkiismeret súgja meg.

...........................................

(English Translation)

Inherently, every new life is innocent. Even that which is born into a group whose very reputation, and even goals, are demonic in nature. For one who is inherently good, true, and honest is willing to search for those very same virtues in their enemies, or even in a common fool, for a long time. And when all hope is lost, and we see that the one we are trying to save out of our own goodwill—or simply guide onto a better path—cannot be reached, we ultimately come to realize that those who are inherently different cannot be molded into someone good, honest, true, respectful, wise, and enlightened. This is because their soul has evolved differently, and the path of their soul is distinct. It is of a different origin. Their priorities are different. Their ultimate goal is different. They despise goodness and harmony. They merely wish to exercise absolute power, doing so by continuously causing harm and committing evil acts. They destroy insidiously and would plunge others into misery—and not simply out of hatred. For hatred can only exist for a certain period, then it begins to slumber, waiting to gather new strength. How can a good person fight against this evil to avert it? By destroying it, do they not corrupt themselves? Do they not become just like the very forces they are fighting against? From a religious perspective, we may indeed believe that violence and action against demons is not an evil deed, but a necessary one to avert their totality and danger. Christianity today plays a role that is utterly unsuited for this task. It has modernized people. A person with a Christian spirit does not dare to stand up for themselves because they fear becoming like those who oppress them, or that they will become more evil if they use violence—physical destruction—against the enemy. We redeem our sins through our actions. What constitutes a sin is whispered to us only by our conscience.

Aki szörnyekkel küzd, ügyeljen rá, nehogy belőle is szörny váljon...

Ez egy mély, filozofikus és komoly morális dilemmákat boncolgató téma...

Néhány megjegyzés még! A szöveg archaikus, filozofikus hangvételű...

Tökéletes, nem lehet. Mivel egy nagyon sűrű, gondolatébresztő szövegről van szó.

Ez a szöveg egy rendkívül mély, húsbavágó morális és filozófiai dilemmát boncolgat, amely évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget. Alapvetően a „Nietzsche-i dilemmát” fogalmazza meg újra: „Aki szörnyekkel küzd, ügyeljen rá, nehogy belőle is szörny váljon. És ha hosszan tekintesz egy szakadékba, a szakadék is visszanéz beléd.”

A gondolatmenetem több nagyon erős és elgondolkodtató pontot érint:

Az ártatlanság és a környezet konfliktusa: Az a felütés, hogy minden élet ártatlanul indul, de a kollektív bűnösség vagy a „démoni” környezet rányomja a bélyegét, egy nagyon humanista és igazságos megközelítés. Elválasztja az egyént a csoporttól.

A naivitás elvesztése: Pontosan leírom azt a pszichológiai folyamatot, amikor a jó szándékú ember falakba ütközik.

A felismerés, hogy nem lehet mindenkit „megmenteni” vagy jó útra téríteni – mert a másik oldal prioritásai és belső működése (az abszolút hatalomvágy, a destruktivitás) alapjaiban tér el a jótól, egy fájdalmas, de reális belső fejlődési irány vagy ív.

A kereszténység és a modern ember kritikája: Éles és kritikus látleletet akartam adni a modern vallásosságról.

A felvetésem, miszerint a pacifizmus vagy a konfliktuskerülés sokszor nem morális felsőbbrendűségből, hanem a félelemből (a saját beszennyeződéstől való félelemből) fakad, egy nagyon komoly teológiai és társadalmi kritika. A megalkuvás és az önvédelem hiánya valóban kiszolgáltatottá teheti a közösségeket vagy a magányos egyént.

A lelkiismeret mint végső bíró: zárógondolatom a legérdekesebb lehet: Az visszaadja a felelősséget a dogmáktól az egyénnek. Azzal, hogy a bűnt és a megváltást a belső lelkiismeretre bízod, kiemelheted a morált a merev intézményi keretek közül. Így szabadabbá válhatsz idővel.

#cecy #hungary #filozófia #süle #filosofia #Person #Good and bad #Evil