☣Biohazard☣- Biológiai kockázat (1.rész)
A biológiai biztonság (röviden biobiztonság vagy biosecurity vagy biosec) azon intézkedések (jogszabályok, politikai döntések, kezelési útmutatók stb.) együttese, amelyek az ember és a mezőgazdasági állat- és növényállományok életét vagy egészségét fenyegető biológiai veszélyek megelőzését vagy elhárítását szolgálják. E tevékenység főként az ember által véletlenül (például laboratóriumi baleset) vagy szándékosan (például bioterrorizmus) kiváltott járványok megelőzését szolgálja, hogy ezzel megelőzze a potenciális közegészségügyi, gazdasági, vagy környezeti károkat.
Részterületek
élelmiszerbiztonság
ivóvíz biztonság
környezetbiztonság
járványbiztonság
biológiai laboratóriumok munkabiztonsága (vagy biosafety)
bioterror elhárítás
katonaorvosi tevékenység biológiai fegyverek háborús alkalmazása esetén
Biológiai laboratóriumok munkabiztonsága
A világ egyik legnagyobb mikrobiológiai törzsgyűjteménye, az American Type Culture Collection (ATCC) a mikroorganizmusokat és a velük kapcsolatos termékeket a szállításuknál és kezelésüknél megkövetelendő biológiai biztonsági szintjük,- biosafety level (BSL) - szerint osztályozta, és az általuk képviselt kockázat szerint 4 osztályba sorolta azokat. (Biosafety Levels, 2002)
BSL-1: Biológiai hatóanyagok, melyek ismereteink szerint nem, vagy csak igen kis mértékű potenciális kockázatot jelentenek a velük foglalkozó személyekre és a környezetre.
BSL-2: Biológiai hatóanyagok, amelyek mérsékelt potenciális kockázatot jelentenek a személyekre és a környezetre nézve.
BSL-3: Biológiai hatóanyagok, amelyek potenciálisan komoly, vagy életveszélyes betegségeket okozhatnak. Ezek a hatóanyagok a levegővel is terjedhetnek.
BSL-4: Veszélyes és különleges biológiai hatóanyagok, amelyek a legnagyobb kockázatot jelentik a személyekre és a környezetre nézve. Általában halálos fertőzést okoznak.
Különös veszélyek
A biobiztonság növelésének kiemelt célpontjai a fejlett technológiát (molekuláris biotechnológia, szintetikus biológia, bioinformatika) alkalmazó laboratóriumok. Ezek az intézmények ugyanis képesek különösen veszélyes kórokozók alkotására.
Lehetséges például pusztító baktérium fajok genetikai állományához hozzáadni gyógyszerek elleni rezisztenciát biztosító géneket, ahogyan például a szovjet-orosz biológiai fegyverprogramban történt (Alibek & Handelman 1999).
Szintén lehetséges két különböző, egyaránt pusztító baktérium fajok genetikai állományát keverve chimaera kórokozót létrehozni, mely számos szempontból nehezebben elhárítható járványokat hozhat létre. Erre ugyancsak volt példa a szovjet-orosz biológiai fegyverprogramban történetében (Alibek & Handelman 1999).
A közelmúltban vált lehetségessé az emberi történelem legpusztítóbb járványait okozó, de mára már kihalt vírusok újra-alkotására is.
Elsőként a gyermekbénulás vírusát sikerült szintetizálni (Cello et al. 2002) egy olyan munkában, mely során bárki által az interneten át beszerezhető genetikai információkat és postán rendelt alapanyagokat és biotechnológiai szolgáltatásokat használtak fel. Ez a vírus a világ sok országában ma is pusztít, és a szintetikus változat a természetesnél kisebb patogenitást mutatott az állatkísérletekben, ezért sokan ezt a munkát csak egyfajta veszélyre figyelmeztető jelzésként értelmezték.
Néhány évvel később azonban elkészült az emberi történelem valaha volt legpusztítóbb járványát okozó vírus, a spanyolnátha (az A típusú influenza H1N1 altípusának egyik törzse) szintetikus változata (Taubenberger et al. 2007; Tumpey et al. 2007). Ez a kórokozó mintegy 20-50 millió embert irtott ki 1918-19 során, majd spontán kihalt (összehasonlításul: az 1914-18 közt zajló első világháború mintegy 10 millió áldozatot követelt). Kobasa et al. (2007) hamarosan megmutatta, hogy a szintetikus vírus ugyanolyan gyors citokin-sokkkiváltása által öli meg a kísérleti majmokat, mint annak idején a természetes spanyolnátha vírus tette az emberek millióival.
Az ilyesfajta tudományos kutatások mindig ellentmondásos visszhangot váltanak ki. E munkákat szerzőik a védelmi igényekkel indokolják, és egy felkészült járványvédelemhez valóban szükséges a kórokozó alapos ismerete. Mások ezt ellenzik, mert szerintük az ilyen kutatások több veszélyt okoznak, mint amennyit elhárítanak.
Biológia veszély - Biohazard
Biológiai veszély - bioveszély, Biological Hazard - biohazard - azok a biológia szubsztanciák amiknek a rendeltetésük fenyegetés alá vonni élő organizmusok egészségét. Legfőképpen emberekét. Ez magában foglalja a mikroorganizmusokat, vírusokat, toxinokat (mérgek)(biológiai forrásból is) amelyek befolyásolhatják az emberi egészséget. Bizonyos esetekben az állítás kiterjed állatokra is, illetve a legtöbb ilyen szubtancia az állatokra nézve is közel ugyanolyan hatással van.
Szubsztancia - értsd: anyag
( bővebben https://hu.wikipedia.org/wiki/Szubsztancia )
A fogalom, és hozzátartozó szimbólum általánosságban figyelmeztetésként funkcionál egy adott dologgal kapcsolatban, mivel az érintett szubsztancia potenciálisan ki van téve valamilyen biohazardnak, így még az érintkezés előtt megfelelően lehet védekezni ellene.
Nemzetközi biohazard szimbólum (háttérszíntől és kerettől független)
Érdekesség: Az Unicode kódolásban a biohazard szimbólum kódja az U+2623 (☣)
Olykor nem is gondolná az ember, de rendkívül hétköznapi dolgok is biohazardnak számítanak.
A használt injekciós tűk “Fertőző hulladék”-ként biohazard minősítést kapnak.
A kórházakban amúgy meglepően sok dolgon találunk ilyen matricákat.
Mint mondtam a biolaborok és létesítmények Biosafety Level alapján vannak osztályozva ( 1-től 4-ig ), de ez előfordulhat P1 - P4 jelölésként is ( amely az angol Pathogen vagy Protection szóból ered )
Bioveszély, 1. szint: Baktériumok és vírusok, mint pl. szénabacilus , kutyafélék hepatitise , kólibacilus , varicella-zoster vírus ( bárányhimlő ) Ezen a szinten, a megelőzéshez általában elég egy kesztyű és arcvédelem.
Bioveszély, 2. szint: Baktériumok és vírusok, amelyek enyhe betegséget okoznak embereknek, vagy aeroszolban nehezen terjednek, laboratórumi körülmények közt, mint a Hepatitis A,B és C, valamennyi influenza A törzs, lyme kór,salmonella,mumps,HIV, stb.Rutin diagnosztikai munka, klinikai szakemberek számára engedélyezett Biobiztonság második szintig, szigorúan betartva a Biobiztonság, 2. szintű gyakorlatait és procedúráit. Kutatómunka (beleértve a tenyésztést, sokszorosítást, replikálást, manipulációt) engedélyezett BSL-2 ( Biobiztonság, 2. szint ) (P2) létesítményen belül, BSL-3-as gyakorlatokat és procedúrákat használva.
Bioveszély, 3. szint: Baktériumok és vírusok melyek halálos kimenetelűek lehetnek az emberi szervezet számára, kivéve ez alól azokat amelyek ellen már van ellenszer, mint pl. anthrax, nyugat nílusi vírus, SARS vírus, MERS koronavírus, sárgaláz, malária, tifusz, tuberkolózis stb.
Bioveszély, 4. szint: Vírusok, melyek tömegesen képesek halálos járványt kialakítani - és nincs (még) ellenszerük, pl. Marburg vírus, Ebola vírus, vírusos vérzéses láz és ennek fajtái, mint a Bolíviai vérzéses láz. Ezen a szinten kötelező a PPPS azaz a Positive Pressure Personnel Suit - Pozitív nyomásos személyi öltözék , elkülönített levegőutánpótlással. A be - és kilépés folyamatán többszöri zuhanyoztatás szükséges, vákum kamra, ultraibolya fény kamra, és egy teljesen önműködő detektor rendszer, és egyéb biztonsági megelőzéshez szükséges rendszerek, amelyek minden nyomát eltávolítják a munkaközegben szóbaeshető biológiai veszélynek. Többszöri légzsilipes ajtók szükségesek, a zuhanyvíznek pedig át kell esnie egy hasonló tisztításon.
A szimbólumot magát egyébként a Dow Chemical Company fejlesztette ki 1966-ban, pontosabban egy biomérnök, Charles Baldwin, aki a Dow-nak dolgozott.
A hivatalos dokumentumban kiderül, hogy a fő szempontok azok voltak, hogy:
Azonnali figyelemfelkeltő forma, megakadjon rajta az ember szeme, azonnal észrevegye
Egyedi, semmivel sem összetéveszthető, jól felismerhető - egy olyan jelkép amihez semmi hasonlót se használnak sehol
Gyorsan felismerhető alakzat, könnyen felidézhető bármikor
Szimmetrikus, hogy bármilyen oldalról és szögből nézve látható legyen
Elfogadható legyen bármilyen etnikai csoport számára
Végezetül, 4 fontos fogalom, a fertőzési lánc kapcsán:
Agent ( Tükörfordítva: ügynök - itt: beépített-ügynök ) : Annak a mikroorganizmusnak a típusa amely okozza a fertőzést vagy biohazard kondíciót.
Host ( Gazda, gazdatest, hordozó ) : Az az organizmus, amelyet a mikroorganizmus megfertőz. Az új hostnak fogékonynak kell lennie a fertőzésre.
Source (forrás) : Az a host amiből a mikroorganizmus eredeztethető. A hordozó host nem mindig mutat szimptonokat. (tünetek)
Transmission ( transzmisszió, átvitel,átadás,fertőzés) : Direkt vagy indirekt típusú lehet. Pl. Néhány útvonal tartalmazza a levegőt, rovarokat, kontaktust, vagy fertőzött felületet.