Terence McKenna - A gomba beszél.
“ Vén vagyok, vénebb, mint a gondolkodás fajtádban, mely már önmagában is ötvenszer idősebb, mint a történelem. Bár időtlen ideje a földön vagyok, a csillagokból érkezem. Egyetlen bolygó sem a hazám, a fényes galaxis korongjában több világ alkalmas spóráim életre keltésére (...) Mivel nehezen ismered fel magad körül a többi intelligens formát, leghaladóbb politikai és társadalmi elgondolásaid is csak a kollektivizmusig jutottak. Ám sokkal gazdagabb és burjánzóbb evolúciós lehetőségek állnak egy faj előtt tagjainak egyetlen társas organizmusként működő kohézióján túl. Ezek egyike a szimbiózis. A szimbiózis olyan kölcsönös függőségen alapuló kapcsolat, mely mindkét résztvevő fajra jótékony hatást gyakorol. Fejlődésem hosszú korszakai alatt köztem és magasabb rendű állatok civilizációja közt nem egyszer, s nem egy helyen állt fenn szimbiotikus viszony. E viszonyok kölcsönösen hasznosak: hiperfény-sebességű hajók emlékét őrzöm, a tervrajzokkal együtt. Átadom ezt a tudást a tiéteknél fiatalabb és stabilabb Napok körül forgó világokban is cserébe egy menetjegyért. Hogy örök létet biztosítsak végig a kozmikus idő folyamán, rendre megteszem ezt az ajánlatot a magasabb rendű lényeknek, így terjedtem szét a galaxisban hosszú ezredévek alatt. A micélium-hálózatnak nincs szerve, amivel a világot mozgathatná, nincs keze, de a mozgatóerővel rendelkező magasrendű állatok társaim lehetnek a bennem lakozó csillagtudásban, s ha jószándékkal cselekszenek, úgy ők és alázatos gombamesterük visszajuthatnak abba a millió világba, melynek örököse e csillagraj minden polgára”
