Látogatás egy másik dimenzióban.
Ez alkalommal a tudatom nyomban egy különös, nem földi helyre lökődött. Bár teljesen evilági volt, valahogyan éreztem, hogy ez nem a normális dimenzió. Hatalmas teremben találtam magam, melyet kézzel kivágott fahasábokból alakítottak ki. Rengeteg ember volt ott rajtam kívül. Ijesztőek voltak, nem is kicsit. Először az volt a benyomásom, hogy náci rohamosztagosok, akik bőrszerkós suhancoknak vannak öltözve, de akkor a jelenet hirtelen megváltozott, mintha csak a félreértést kívántak volna eloszlatni, és már inkább viking harcosokhoz hasonlítottak. A látomás egyre élesedett: nem is vikingek voltak, de biztos valamilyen harcosok, s egy széles faasztalt ültek körül. Eleinte egóm pusztán gonosznak és kegyetlennek látta őket, ahogy egy béke-aktivistától el is várható ez, mikor állati bőrökbe öltözött figurákat lát páncélban és fegyverrel. Értésemre adták, hogy én is ebbe a testvériségbe tartozom. Megborzongtam még a gondolattól is. De ismét, mintha valami Intelligencia játszaná le az okulásomra ezt a filmet, megmagyarázhatatlanul megváltozott a látószögem, és a harcosok többé nem voltak gonoszak. Sőt, pont az ellenkezői - a látomás költői nyelvén ők voltak “az igazság kíméletlen harcosai”. A leginkább így tudnám elmesélni az üzenetet: Mi emberek arra vagyunk kárhoztatva, hogy születésünktől fogva elnyomjuk eredeti benyomásainkat, csak, hogy a közös illúzió fennmaradjon. Nem szeretjük “megbántani embertársainkat”, nem szeretünk ellenkezni, és hogy elkerüljük a kulturális zavart, megszállott, örökös hazudozóvá válunk. Mire felnövünk, legtöbbünk társadalmilag arra van programozva, hogy még csak észre se vegye, hogy ez történik. (Csak egy példa erre a jelenségre, ha egy Shirley Temple filmet nézünk, s számoljuk az egy percre jutó “ártatlan hazugságokat” és a “kegyes ferdítéseket”.) A harcosok e társasága annak szentelte életét, hogy saját tapasztalata szerint érzékelje, mondja el és élje meg az igazságot - megalkuvás és következményekre való tekintet nélkül. Le voltam nyűgözve. Évek múltak el e másik dimenzióból származó valóság-látomásom óta, s én végig arra törekedtem, hogy tudásomhoz mérten eleget tegyek szigorú hitvallásuknak. Mindez nem túl könnyű, és én még sehol sem tartok. Ennél fogva ebben a dimenzióban sokan hűvös seggfejnek látnak - mint mondtam, távolról sem vagyok tökéletes.
