Bori barátnőm az egyik legjobb
A legjobb barátnőimet pedig pont egy kezemen tudom megszámolni. Vagy a jobbon, vagy a balon, de egy tökéletesen elég. Borit már úgy ismertem meg, hogy volt neki Gordon. És úgy, hogy mindig is lesznek egymásnak. Ők nekem A pár, akiknek az életét érdemes követni, példát venni róluk nem csak szabad, de erősen ajánlott. (Gordon máltai származású, triatlonistaként jött Budapestre hét évvel ezelőtt egy edzőtáborba, majd megismerte Borit és itt is maradt.) Mindig járunk kirándulni, sétálni, koncertekre. Enni, enni és enni is. Reggeli, ebéd, vacsora. Sokszor főzünk is együtt. Gordonnal összebeszélünk és néha meglepjük Borit. Néha egy szülinapi bulival, néha egy fagyizással, vagy pár szelet vegán tortával. Segítünk egymásnak amiben csak tudunk, kérni sem kell, a másik tudja jól minden rezdülésünket. Az esküvőjük nem egy erőltetett lagzi volt, hanem egy nagy örömünnep, olasz konyha, máltai és magyar násznéppel. Borival még hintázni is elvonultunk picit a desszert után, erről nagyon jó képeket lőtt a fotós a tudtunk nélkül. :) A legrégebbi szokásunk talán a vasárnapi reggelizés a Szimplában. Van, hogy minden héten ott vagyunk, de havonta egyszer minimum. Mostanában már Leilával együtt, aki lassan 4 hónapos lesz. Ilyenkor mindig látom magam előtt a jövőt, hogy bizony két év múlva már két gyerekkel, aztán öt év múlva már három vagy négy gyerekkel fogunk menni (mert addigra én is felzárkózom hozzájuk), nagyobbak már rollerrel vagy futóbiciklivel. Amikor ez eszembe jut, mindig belemosolygok a kávémba. :)
