Ha nem tervezel, azt tervezed, hogy kudarcot vallasz
Taylor Swift - Mastermind
seen from Netherlands
seen from China
seen from France
seen from China
seen from Mexico
seen from United States

seen from United States

seen from Mexico

seen from United States
seen from United States
seen from United States

seen from United States
seen from United States
seen from Estonia

seen from Germany
seen from South Korea
seen from United States
seen from South Korea

seen from Italy
seen from Venezuela
Ha nem tervezel, azt tervezed, hogy kudarcot vallasz
Taylor Swift - Mastermind
Miattad néha már azt sem tudom, hogy ki vagyok
"Barátok örökkre"
Köszönöm neked azt a 3 évet amivel szebbé tetted a napjaimat ebben a retkes 'életben'. Köszönöm neked a milliónyi pillanatot amit át élhettem veled! Tényleg! Esküszöm, hogy egy éve semmi bajom nem volt! Meg esküdtem volna, sőt tűzbe tettem volna a kezem arra, hogy te mindig itt leszel velem. Remélem azért emlékezni fogsz rám. Legalább egy sort adj nekem az életedben, említs majd meg a gyerekeidnek, hogy én lettem volna a keresztanyjuk. De ne arra neveld majd őket, hogy mások véleménye szerint éljenek, úgy mint te!:) Meséld majd el nekik, hogy 13-14 évesen milyen jővő képed volt, és kivel! Pontosan emlékszem arra mikor a 'közös életünket' terveztük. Macskát akartam, te azt mondtad inkább kutya. Azt mondtam családi ház te azt mondtad panel. Mindig veszekedtünk. Emlékszel mikor egy asztal terítőn birkoztunk? Vagy arra mikor hajnalig minden 'kurvát' ki beszéltünk? Mikor először berugtál? Mikor kiprobáltad először a cigit? Csupa nyál volt a szürő:) Mikor 2015 szilveszterkor megöleltelek, hogy úgy akarok át menni 2016-ba hogy téged ölellek? De te ezek után le cseréltél egy jobbra. Kösz bazdmeg! De remélem nem csak bennem hagyott nyomot ez a 3 év! [Bár mondjuk a végén lehetne tudod egy nulla is!:)] Remélem boldog leszel, és olyan jó életed lesz ahogy elterveztük csakhát az az élet nélkülem lesz.
Nem vagyok felkészülve a jövőre Olyan sok dolgot nem tudok még
Alec Benjamin - Older
“Nagy tervek, kiskölykök, ahogy lassan megtörnek.”
- Meklód
Menjek vagy maradjak?
Mikor külföldön élek csak a mindennapok megélésére is úgy tekintek mint folyamatos próbatételek sorozatára, tehát egy újabb befejezett nap abszolút sikerélmény, az első pár hónapban mindig sokat nő az önértékelésem (lám-lám itt is megtudtam venni a tejet a boltban, hazataláltam egyedül, megismertem pár embert). Aztán elindul a méregetés, hogy ki is vagyok itt valójában és akkor rájövök, hogy senki, hogy nem is beszélem jól a nyelvet, hogy alig ismerek valakit és hogy nagyon sok időbe és energiámba telne hogy ezen változtassak és na akkor indul az álmodozás arról, hogy ha majd hazamegyek! Ha majd hazamegyek mindenkivel mindig nagyon kedves leszek és segítőkész illetve/valamint én leszek a szegények megmentője és az országot is megváltom persze. Hazatérve aztán hetekig megállás nélkül panaszkodom a családomnak, önző vagyok és undok, és igyekszem mindig olyan útvonalat választani a városban hogy ne kelljen szembesülnöm az irtózatos szegénységgel, tüntetésre pedig nem megyek mert más dolgom van, vagy nem jön velem senki, egyedül menni meg ciki. Aztán szép lassan elkezdem tervezgetni a következő külföldi utamat és minden kezdődik előröl.
Rilla