Legszebb falunap.
Veletlen hivtam oda oket
Egy részeg este..
Alisa U Zemlji Chuda
Claire Keane
Xuebing Du
Three Goblin Art
Aqua Utopia|海の底で記憶を紡ぐ

❣ Chile in a Photography ❣
KIROKAZE

PR's Tumblrdome
occasionally subtle

if i look back, i am lost

No title available

Discoholic 🪩

pixel skylines

★
2025 on Tumblr: Trends That Defined the Year
will byers stan first human second

No title available

JVL
hello vonnie
wallacepolsom

seen from United Kingdom
seen from United States
seen from Malaysia

seen from Japan
seen from United States

seen from United Kingdom

seen from United Kingdom
seen from United States
seen from Türkiye

seen from United States

seen from United States
seen from Singapore
seen from Lithuania

seen from United States

seen from United Kingdom

seen from Malaysia
seen from United States

seen from United States

seen from Malaysia

seen from New Zealand
@underxthexcloud-blog
Legszebb falunap.
Veletlen hivtam oda oket
Egy részeg este..
“A szex jó, de beszélgettél már éjszakába nyúlóan valakivel, aki ismeri a lelked, összes elrejtett, apró szobájának, minden négyzetcentiméterét?”
— Alexander Levin
Egy újabb magányos este
Úgy terveztem, hogy korán lefekszem. Ránéztem az órára: fél 11. Ha éjfél előtt el tudok aludni, az már jó lesz. Letettem a fejem a párnára és becsuktam a szemem. Csend volt, sötét. Csak én, és az éjszaka. Én, és a gondolataim. Én, és te.
Miért is hittem azt, hogy ki tudlak verni a fejemből, és hogy most az egyszer hagyni fogsz aludni? Én bolond! Nincs mit tenni. Reménytelen…
Te mostanra már biztosan alszol. Vajon milyen színű az ágyadon a huzat? És a pizsamád? Milyen pizsama lehet rajtad? Szerintem kék. Igen, a kék jól áll neked, minden árnyalata illik hozzád. Persze a kedvenc kékem rajtad a szemed. Az a gyönyörű, csillogó szemed. Elveszek bennük. Minden pillantásod belefúródik az enyémbe. Ilyenkor a mellkasomat melegség árasztja el, mintha a tekinteted tüze megolvasztaná a szívem.
11 óra. Vajon te kinek a jelenlétében érzed ezt? Nem az enyémben, ez biztos. De mégis milyen vagy akkor, amikor elönt téged valaki láttán a forróság? Zavarba jössz, elpirulsz, mosolyogsz idétlenül? Talán…igen, egészen biztos. Láttam már néhányszor hasonlót, akkor is ilyen vagy, amikor valaki gratulál, bókol, vagy ha épp megismerkedsz egy idegennel. Vagy ha kérdeznek tőled valamit váratlanul, amire nem tudsz mit válaszolni. Vagyis de, tudsz. Mindenre tudsz, hiszen okos vagy. Intelligens, vicces és szellemes. Egy csodaszép test, egy még szebb lélekkel.
Fél 12. Vajon ki lesz az a szerencsés, aki megkaphat téged? Aki úgy igazán megkaphat? Aki előtt te te lehetsz, és aki képes lesz boldoggá tenni? Igazán boldoggá. Boldog vagy most? Jó az életed? Tudom, hogy igen, de nem hiányzik valami? Valaki? Tudom, hogy de…nekem is.
Éjfél. Nem sikerült elaludnom. Kívánok. Mindig kívánok éjfélkor, mert mindig ébren vagyok. Hogy miért? Miattad. És mindig ugyanazt kívánom. Nem, nem téged. Az önzőség lenne. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem az minden vágyam, hogy te is olyannak láss engem, amilyennek én téged. De nem, nem tehetem.
Fél 1. Csak azt akarom, hogy legyél boldog. Olyan, amilyen én soha nem lehetek. Nem lehetek, mert nem érdemlem meg. Te viszont igen. Te mindent megérdemelsz. Mindent.
1 óra. Vajon mit álmodhatsz most? Szoktál rólam álmodni? Látsz engem? Biztos nem. Remélem én most is veled álmodok, mint minden éjjel. Lassan már igazán elaludhatnék, hogy végre együtt lehessünk. Legalább így. Csak egy kicsit. Te és én.
Részlet a képzeletbeli könyvből, amit rólad írhatnék
#ReblogForSzilárd
Sokak életében vannak nehéz pillanatok…
Sokan fel is adják, mert kitartani nehéz.
De vannak, akik harcosnak születtek!
Szilárd, mi veled vagyunk, és bízunk benne, hogy erősebb vagy, mint a betegséged!
Segítsetek egy rebloggal, támogassuk lelkiekben.
Mert kellenek példák az élethez!
#184
Újra és újra. És újra.
-Simon Márton
“Senkinek nem kívántam ennyire még a csókját, mint a tiédet.”
Félelmetes, hogy mennyire tökéletes vagy számomra.
Mintha nekem teremtettek volna.
Ne haragudj ha féltékeny vagyok de tudod ez a sok lány mind annyira ragyog én meg csak úgy elveszek
Soha nem fogom elfelejteni,ahogy akkor rám néztél
Ha majd egyszer vissza kaplak sosem engedlek el a karjaim közül.