Ha hideg van és fúj a szél
Úgy érzem, apám mesél
Elaludt, nem is oly régen
Egy csillag lett ott, fenn az égen.
Mesélt arról, hogy az ember
Gyáva, hogyha tenni nem mer
Nincs fontosabb, mint a béke,
S hogy a napfény arcunkat érje,
S a szél öleljen minket körbe
Az eső úgy hulljon a földre
Hogy eltörölje a szárazságot
S az éj elűzze a fáradtságot.
Hogy a hajnal úgy találjon
A tegnap az már sose fájjon
Tanulni soha nem lesz szégyen
Hogy más világ volt egyszer, régen.
Ha hideg van és fúj a szél
Úgy érzem apám mesél
Mi vár ránk fent, ő már tudja
Nevét a hideg szél suttogja.













