- ... És most? Mi lesz velünk? - kérdeztem csillogó szemekkel.
- Mi lenne? - kezdett bele - Innentől az enyém vagy. Édes kis semmiségeket fogok a füledbe súgni minden nap, amíg teljesen belém nem szeretsz - majd egy tincset tűrt a fülem mögé. Elkaptam a fejem.
- És azután? - emeltem rá a tekintetem ismét - Te is csak úgy eldobsz magadtól?
Végigsimított az arcomon.
- Miért dobnám el a rózsát a hervadt virágokért?






