Néha elpusztítanék mindent, ami apámhoz köt. Egyenként tépném szét az összes fotót, törném szét a tőle kapott ajándékokat és tenném a tűz martalékává mind. Majd rájövök, ahhoz hogy valóban megszabaduljak tőle magamat is el kéne pusztítanom.
todays bird
Jules of Nature
One Nice Bug Per Day
$LAYYYTER
Cosimo Galluzzi
cherry valley forever
Sweet Seals For You, Always
KIROKAZE
occasionally subtle
Show & Tell
Three Goblin Art
No title available
Not today Justin
Game of Thrones Daily
trying on a metaphor

⁂

No title available
AnasAbdin

izzy's playlists!
No title available
seen from Germany

seen from United States

seen from United States
seen from Germany

seen from Spain
seen from United States

seen from United States

seen from Norway

seen from United States

seen from Netherlands
seen from United Kingdom
seen from Brazil

seen from Canada

seen from Belgium

seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States

seen from United States
seen from United States
@wordsofaconfusedmind
Néha elpusztítanék mindent, ami apámhoz köt. Egyenként tépném szét az összes fotót, törném szét a tőle kapott ajándékokat és tenném a tűz martalékává mind. Majd rájövök, ahhoz hogy valóban megszabaduljak tőle magamat is el kéne pusztítanom.
Fiúk...
Nem is tudom, hogy hány kézen lehetne megszámolni a fiúkat, akik a húgomra vagy a barátnőmre hajtottak rá.
Szerencsére nekem nincs ilyen gondom, hisz a 0-hoz még kéz sem kell.
Néha magam is meglepődöm, hogy milyen naivan tudok még reménykedni dolgokban, amikről tudom úgysem történnek meg.
Az a lány aki...
Sokszor kívánom azt, ha csak egy estére is, de bárcsak én is az a lány lehetnék, akire felfigyelnek a fiúk, akit felkérnek táncolni, akivel flörtölnek vagy akár, akire még nyomulnak is.
A lány aki tetszik a fiúknak, aki kell nekik és akiért küzdenek.
De talán az egyetlen hely, ahol ez megvalósulhat, az a képzeletem.
Azt hiszem eljutottam, arra a pontra, hogy egy egész könyvet írhatnék azokról a lehetetlen szituációkról, amik csak a fejembe zajlottak le.
Szakítás
Talán klisés azt mondanom, hogy túl jó voltál hozzám, de valóban így volt.
Te azt a lány szeretted, akit anno megismertél és az a lány is szereted téged, de az idő megváltoztatott és hazudnék, ha azt mondanám, hogy régen nem ilyen voltam, csak te ezt nem láttad. Egy tökéletes nyugis jókislány voltam neked és tudom neked ez kell és ezt is érdemled.
Egy lányt, aki úgy szeret, ahogyan én sosem tudtalak♡.
Részeg pillanat
Ott voltál, bár ez nem számított meglepetésnek és tisztában voltam vele, hogy ezt a mai napon sem fogod kihagyni. Zavarnia kellett volna, de kivételesen nem tudott, egyszerűen csak nem érdekeltél.
Mikor is volt? Lassan 3 éve.
Sosem kedveltél és hidd el az érzés nagyon is kölcsönös volt. Utáltalak.
De az idő alatt az utálatot lassacskán felváltotta a közöny.
De ez az este mégis más volt, ott táncoltál mögöttem és egyre csak azon kaptam magam, hogy azt akartam, hogy észrevegyél, tetszeni akartam neked. Magamat sem értettem, de ahogy az utunk egyre többet fonódott össze én csak egyre jobban élveztem.
Megváltoztam és kicsit sem lépődnek meg, ha fel sem ismertél volna. De én tudtam, hogy ki vagy és ez számított.
Hogy mit tettel volna, ha valóban oda jössz? Nem tudom. Hazudnék, ha azt mondanám nem reméltem, de nem hittem.
Egyszerűen csak látni akartam az arcod, amikor rájössz, hogy az elet milyen ironikusan vág pofád.
Megtetszett neked az a lány, akit anno semmibe néztél.
És hogy valóban közel voltál-e ahhoz, hogy oda gyere. Talán. De az sem lepne meg, ha mindez csak az elmém szüleménye lett volna.
Kavarás
Szingli létem megkezdtével megfogadtam, hogy csak olyannal kavarok, aki valojaban bejön nekem.
Mondjuk nem nehéz betartani, ha a jelentkezők száma 0-val egyenlő.
Talán egy részünk mindig is összetartozott, olyan voltál nekem, mint egy égből küldött csoda-egy jel.
Tökéletesnek bizonyultál külsőleg és belsőleg is - legalábbis úgy tűnt és mindent meg is tettem, hogy ezt a látszatot elhitessem magammal...
De mégsem volt olyan jó minden...
Egyre csak azt éreztem, neked egy tökéletes jó kislány kell, nekem pedig egy belevaló rosszfiú.
De én nem az voltam, amire vágytál és te sem az, amire én.
Elbeszéltünk egymás mellett és tökéletesnek akartuk látni az egészet.
Összetartoztunk és tartozunk is
De nem úgy, ahogy mi akartuk
Jó kislány
Mert már nem az a jó kislány vagyok, akibe te beleszerettél. Talán sosem voltam az. Nem akartad, hogy bulizzak, igyak vagy cigizzek. Nem akartad, hogy elveszítsem a fejem, hogy hülyeségeket csináljak.
De te nem akarsz engem másnak látni, a szemedben még mindig ugyan az a jó kislány vagyok.
Szerettem volna kavarni, érezni, hogy bár csak egy éjszakára, de mégis kellék valakinek.
Majd rá kelett jönnöm, hogy talán ezt sosem tapasztalom meg...
Egyetem...
A 18 év alatt szerzett 0 fiú barát és a velük kapcsolatos zéró tapasztalat azt hiszem teljesen felkészített egy olyan egyetemre, ahol a hallgatók 90% fiú.
Köszi élet
Szeretlek♡
18
Pár hónap és 18 leszek...
A felnőtte válás küszöbén lépkedek és egyre csak arra gondolok...
milyen érdekes, hogy ez alatt a 18 év alatt egy fiúval sem kavartam.
egy sem akart igazan engem.
egy sem küzdött értem.
és még egy éjszakára se mentem volna el. (Valami pozitív)
De ugyan úgy egy fiú sem volt rám kíváncsi és a velük kialakított kontaktok a 0-val egyenlő.
Helyesbítek ez nem érdekes, ez csak szimplán egy kurva nagy szopás.
Cigi íze...
Itt fekszem az ágyban és igyekszem kijózanodni. Még mindig érzem annak a pár szál ciginek az ízét a számban, amit sosem hittem, hogy vala ha el fogok szívni.
De megtettem.
És közben csakis arra gondoltam mi a szart is akarok én ettől a szaros világtól.
Mert nem is az bántott, hogy nem az enyém lettél...
Az fájt, hogy úgy lettél az övé, hogy sosem akart téged...
Nem úgy, mint én...
Egy részeg estén
Talán egyszer, majd egy részeg estén, amikor az egyetlen társaságom egy üres vodkás üveg lesz...
Radírok.
És megkérdezem.
...hogy lehettünk-e volna azok, amik sosem lettünk.
Majd a reggeli fejfájás közepette bánom meg, amit tettem.
De akkor már mindegy lesz...
Mert akkor már minden mindegy lesz...
Ha tudnád...
Mindent megtettél értük, nem akartál mást csak, hogy elég jó legyél nekik.
De akárhogy is igyekeztél sosem azt kaptad, amit érdemeltél.
Nem látták mást benned, csak egy esetlen kisfiút.
De egykor nekem teljesen mást jelentettél, tökéletes voltál számomra.
A szempár, amivel te a világra tekintettél, nekem a világot jelentette.
Imádtam minden mozdulatod, minden szavad és a mosolyod.
De erről sosem volt alkalmam mesélni neked, mert számodra csak egy "esetlen kislány" voltam...