Káosz, az agyban is.

[6hanging6queen6]

Soha

Soha ne várd,

Soha ne reménykedj,

Sohase bízd életed a kezébe.

Összetör, szétzúz, cafatokra tép,

Te pedig csak ülsz, és betépsz.

Sohase gondold, hogy jobb lesz,

Sohase érezd magad az elsőnek.

Reménytelen, félreértett,

Szíved romjai közt heversz,

Kínlódásod a zene.

Ő csak élvezi és hallgatja

Míg te kínodban csak szenvedsz,

Számára ez a legszebb dal,

Számodra ez a legnehezebb harc.

És vesztésre állsz.

Soha nem vagy győztes, 

Soha nem vagy vesztes,

Csak lebegsz a föld felett.

Riadva felkelsz, ez csak egy rémálom,

Visszafekszel, és rájössz, ez nem csak álom.

[6hanging6queen6]

Mikor?

Mikor válik két lélek eggyé?

Mikor jössz rá, hogy ki az ellenség?

Szavakra várva,

S térden állva

Kérdezed önmagadtól:

Mikor tűnök már el?

Mikor nyel minden el?

Mikor nézel a szemembe

És mondod, hogy ez vétek?

Mikor leszek boldog?

Mikor önfelejtve rohanok a réten.

Mikor leszek boldog?

Mikor leesik az első hó télen.

Mikor fogok érezni?

Mikor mindennek vége?

Mikor nincs már esélyem?

Mintha kezdenék eltűnni, erőmet elveszítem,

Gyengén, de biztosan célba érek,

Mikor minden leomlik, megérted,

Mikor olvad össze két lélek.

[6hanging6queen6]

4. S, mint...

Szétszórtság, napok evés nélkül, veszély, paranoia, hallucinációk, hangok.

Nem alszol sokat és nem eszel három napja. Ülsz a szobádban, amelyet a redőnyön átszűrődő napfények csíkossá varázsolnak. Egyedül vagy és csak ülsz, magad elé bámulva. Ez a környezeted és te kívülről. Viszont te mit látsz? Uh, készülj fel. A tévével szemezgetsz. A kép hirtelen eltorzul és kiad egy arc formát, aztán furcsa hangokat hallasz. Úgy érzed, hogy valaki figyel téged, a kezeid libabőrösek. Nem fázol. Félsz. Kirohansz a Tegretol-odért és beveszel kapásból hármat. A tüneteid enyhülnek, de a félelem megmaradt. Hirtelen boldog leszel. Aztán nem érzel semmit. Ezek a fránya érzelemzavarok, gondolod magadban. Csörög a telefon. Hirtelen pánikolsz, azt hiszed baj van. Remegő kézzel veszed fel a telefont. Csak édesanyád hív. Kissé zavaros és szétesett a beszéded. Ez a gondolkodási zavarod miatt van. Vége a beszélgetésnek és valamiért szokatlan testhelyzetben állsz mozdulatlanul legalább tizenöt percig. Mire feleszmélsz ez kitörlődik az agyadból. Egyre többet iszol, cigizel és gyakrabban jönnek szóba a drogok. Erősen elgondolkodsz, hogy kiugorj a kocsi elé vagy lezuhanj a tetőről amikor fent lazultok a haverokkal. Egyre több lassú és szomorú számot hallgatsz, már nappal is. Szétszórt vagy és fáradt. Ezen kívül nem érzed magad sehogy. Csak létezel és ennyi. Ezt érzed és éled át évek óta. Megőrültél. Nézzünk csak egy statisztikát:

1999-2011 között történt öngyilkosságaid száma:1

2011-2017 között történt öngyilkosságaid száma:7

   És íme, a tetőtér a sötét lovag várában, a skizofrénia. A sok hallucinálás, a súlyvesztés, a fáradtság, a félelem, a paranoia atyja. Innentől már nehéz a szabadulás. Ez a legteteje mindennek. Ha sikeresen kimászol ebből a gödörből, valószínűleg öngyilkos lennél. Ezúttal viszont sikeresen kiismerve a térképet felfedezed a legbiztosabb módszert a halálhoz. Szinte szellem vagy, nem érzel semmit és szinte láthatatlan vagy sok ember számára. Nagy eséllyel pánikolnál, mivel a szellemek örökké "élnek".

[6hanging6queen6]

3. I, mint...

Forgolódás, rossz álmok, kimerültség, karikás szemek, álmatlanság, fáradtság.

   Édes, amikor pár napig nem tudsz aludni rendesen és már azonnal a legerősebb altatót kell szedned. Biztos csak benned maradt a sok pörgető. Na de vissza...  

   Hajnali három. Még fent vagy, és éppen a YouTube furcsa videót nézed. 911-es hívások, iskolai lövöldözések után cicás videók tömkelege. Négy óra van és már a deepweb sötét bugyraiban turkálsz. Csak kíváncsiságból. Öt óra. Kel fel a nap, beindul a városban az élet. Nem éppen kipihentnek mondható emberek tömkelege indul munkába. Az autók motorja és a buszok csikorgása zavarja meg a csendet. A madarak csicseregnek. Kinézel az ablakon, látod a napfelkeltét. Szikráznak a nap sugarai az ablakokon. A villanyok sorban kapcsolódnak fel és a kutyák egymás után ugatni kezdenek. Az utcákat hat óra tájékán megtölti a gyerek zsivaj és még mindig ugatnak a kutyák. Lehúzod a redőnyt és visszafekszel az ágyba. Megnézel egy filmet. Nyolc óra, és már nem aludtál harminchét órája. Kimész reggelizni. Nem bírsz valamiért sokat enni. Tizenegy óra és te még mindig fent vagy, zenét hallgatsz és takarítasz. Tizenhárom óra. Ebédelsz egy kicsit. Szó szerint kicsit. Tizenhárom óra és lebeszélsz egy találkozót a barátaiddal. Azonnal elkezdesz készülődni és rétegnyi korrektorral próbálod eltakarni a szemed alatti karikákat. (korrektor: elfedi a bőrhibákat és a szem alatti karikákat, ezt nektek kedves férfiak). Tizenhat óra és a barátaiddal vagy. Éjfélkor hazakeveredsz fáradtan, lezuhanyzol és még bekapcsolsz egy filmet. Hajnali kettő és lefekszel aludni. Forgolódsz, nem bírsz elaludni. Lecsukod a szemed és magától kinyílik. Három körül elalszol. Felkelsz fél óránként és feladod a szenvedést hat órakor. És eléd tárul a szokásos látkép. Ez történik veled minden egyes nap.  

   Íme, a második emelet. A depresszió és az idegeid találmánya, az inszomnia. Ez miatt a kis szutyok miatt valahogy sosem bírsz aludni. Az egyetlen rekordod 13 és fél óra, az is hét levél Dormicum után. Eredetileg öngyilkosságnak tervezted aztán ennyire jutottál. Szedhetsz akármilyen altatót a felírt mennyiségben, akkor is maximum egy órát bírsz aludni. És még az orvosod néz hülyének, hogy két hetente mászkálsz le altatóért.

[6hanging6queen6]

2. B, mint...

Nem vagyok éhes. Kalóriaszámlálás. Vékony? Kövér? Ocsmány. Már ettem. Víz. Alma.

   Felkelsz. Előre eltervezed mit fogsz enni. Hány kalória? Túl sok. Végig nézed a listád és sorban húzod ki az ételek. Minél kevesebb, annál jobb, gondolod magában. Az eleinte tíz elemből álló listád lecsökkent kettőre. Alma. Víz. Reggelire, ebédre, vacsorára.  Mire észbe kapnál már az édességet tömöd magadba. Bűntudat. Elszégyenled magad, amiért csak ennyit tudtál. Gondolsz egyet és elmész a fürdőszobába. A zenét felhangosítod, nehogy a szüleid hallják mire készülsz. Könnyes szemmel ülsz a földön. Jajj butaság, ha a bánatra gondoltál. A sok küszködés miatt könnyes a szemed. Megmosod az arcod és a fogad, aztán kimész mintha mi sem történt volna. Mosolyogva leülsz a szüleid mellé. Nem is gondolták volna, hogy meghánytattad magad. Próbálod magad minden nap tartani magad a kis alma és víz diétádhoz, de folyamatosan elbuksz és örök körforgásba esel.  

   A sötét depresszió várában az első emelethez érkeztünk. Bulimia szintnek hívják. Itt laknak a gyomrod és az agyad burjánzó szerelmének magjai. Azok a kis ivadékok, akik miatt sosem fogod magad tökéletesnek érezni magad. Vagy túl kövérnek találod magad a tükörben, vagy vásárlás közben jössz rá, hogy egy csontváz lehetsz, ha az xs méretű ruha is kicsi rád.

[6hanging6queen6]

Miért...

Miért mindig én vagyok:

A keserű cukorka az édességes kosárban?

Az egyetlen csikorgó kerék a városban?

Miért mindig engem állítanak be:

Egy szerencsétlen napon az esőnek?

Egy szomorú dal ihletének?

Miért nem lehetek én:

Az egyetlen édes dolog a kosárban?

A legszebben suhanó autó a városban?

Miért nem neveznek engem:

Szivárványnak egy esős nap után?

Kellemesen csengő dalnak egy forró nyári éjszakán?

Mikor jön már el az én időm?

Mikor nem én vagyok:

A gyűlölt testedet ellepő zsír.

A temetőben az egyetlen hullaszagot árasztó, fakeresztes sír.

Mikor én leszek:

Az önbizalomnövelő szám a mérlegeden.

A legszebben csillogó sírkő márvány a fényben.

Nem szeretnék az életedben megjelenni, mint:

Kettő kopogás szellemidézés után,

Egy vértócsa a fürdőszoba lapján.

Én szeretnék lenni számodra:

A nyugalom egy horror után,

A tartó kéz, nehéz idők során.

Sosem tudhatom, számodra mi is vagyok.

Lehetek:

Az utolsó gombóc a kedvenc fagyidból,

Vagy éppen

Az előkészített antidepresszánsok hada.

Lehetek:

A kedvenc zenéd refrénje, amit telitorokból élvezettel üvöltesz,

Vagy éppen

A legszomorúbb dal, aki veled együtt temeti el az érzelmeidet.

2017. 08. 21.

     Tóth Leila

[6hanging6queen6]

1. D, mint...

Sötét. Hideg. Reménytelen. Magányos. Elhidegülés. Bánat. Semmi sem igaz. Nincs értelme.

   Tipikus tinédzser-betegség. Romantikusnak találják ezt. De nézzük egy túlélő szeméből. Lassan 9 éve küzd ezzel.  

   Hogy mégis ilyen egy nap? Felkelsz. Az ébresztő hangosan megszólal, ám nem hallgat el. "Még öt percet" avagy az indok amiért mindig elkésel. Kimászol az ágyból. Azonnal gyógyszer. Miért? Mert ez van felírva. Minden reggel, délelőtt, délben, délután és este bevenni 1 szem Xanaxot. Ha nem érzed magát annyira szörnyűen, elég napi három. Zuhanyzás. Vagyis inkább hívjuk csak inkább "ülés és gondolkozás a kádban". Mai program? Drogozás? Öngyilkosság? Vagy csak egy séta? Sosem tudni. Eljön az este. Mit tettél délután? Csak úgy voltál. Levegőt vettél.  Huszonhárom óra. Kezdődnek a bajok. Szomorú dalok tengere tölti meg az üres szobát, miközben a toll vagy a ceruza lágyan karcolja a papírt. Itt művészet készül. Saját stílusban. És mi látható a képen? Sosem lehet tudni. Egyik pillanatban még csak arcokat rajzolsz, aztán arra eszmélsz, hogy a lapon mindenhol gyógyszerek, alkohol és felkötött emberek. Az érvágás túl mindennapi. És hogy honnan tudod? Onnan, hogy te magad is csináltad. Nem a lapra vázoltad fel az érzéseidet egy ceruzával,  hanem a karodra es a nyakadra egy pengével. Ez volt a legelső öngyilkossági-kísérleted. Mi volt a második? Ez egyszerű. Kicsit több nyugtatót vettél be, mint kellett volna. A szüleid mentettek meg. Ennyi maradt meg az egészből. Ők úgy tudják, hogy véletlen volt. Nem írtad fel. Nem pipáltad ki. De a valóság? Ennél szörnyűbb.

    Mit rejt ez a sötét vár? Gondolom érdekel. Az úr itt nem más, mint a depresszió. Depresszió, másnéven örök bánat. A fekete lyuk a lelkedben, a hullaszagú aura, a társ, amely visszahúz és nem előre tol, a szív, amely eltörött, a remény ami elszállt. Ez a depresszió. Aki örökké veled marad, aki miatt úgy érzed, minden eltörik amihez hozzáérsz, aki miatt nem érzed magad másnak.

              2017. 08. 10.

        Tóth Leila