Almaváry-Babáry @almavarybabary - Tumblr Blog

Posts

Minden kornak megvannak a maga kedvenc részeg színészei, a nyolcvanas években volt ugye Katona János („anyucikám, dehogyis iszok, itt vagyok a szervízben…” stb.), aztán Forgács Gábor, a jódlizó részeg, aki még bandzsított is a nagyobb hatás kedvéért, meg minden. Mindkettő óriási Művész, de a részeg alakítások Paganinije mégis csak Pethes Sándor volt.

Pethes Művész Úr amúgy kb. az összes magyar filmben játszott! Főszerepet ugyan soha, mindig csak 1-2 percre bukkant fel, de az legalább tökéletes volt. Első filmszerepét 1924-ben kapta, az utolsó mozija 1981-es, ez majd 60 év a kamera előtt, akárhogy is nézzük.

Amúgy az apja, Pethes Imre, a Monarchia színészkirályaként tündökölt, Cyranot, Bánkot, Leart és Hamletet játszott, a Nemzeti Büszkesége volt, akit Ady, Kosztolányi és Molnár Ferenc istenített. Szóval elég nyomasztó színészbölény lehetett. 😊 Sanyika viszont nagyon nem úgy nézett ki, mint egy hősszínész, hagyta is ezt a fenébe. Nem próbált apja nyomdokaiba lépni, inkább az epizodisták királya lett. Nagyon helyesen! Így csak 1938-ban 18 filmben szerepelt, más színésznek az életben nem jut ennyi. 😊

Minden létező foglalkozást eljátszott, volt báró, gróf, kifőzdés, anyakönyvvezető, tanár, szobrász, orvos, hírlapíró, könyvelő, játékosügynök, parkett táncos, elmegyógyintézeti beteg, ügyvéd, lakáj, féltékeny férj, szerkesztő, magánnyomozó, titkár, bankár, inas, igazgató, pincér, jegyző, főhadnagy, vegetáriánus, tűzoltóparancsnok, sofőr, vőlegény, forgalmista, cigányprímás, szájharmonikás a vonaton😊 Az imdb olyanokat sorol fel még, hogy „részeg vendég”, „kocsmai részeg”, „a báró bohém barátja”, „a részeges kalligráfus” és így tovább. 😊

Leginkább persze a link úriember szerepek álltak jól neki 😊 Emiatt ’45 után sem játszattak vele soha melóst, a Rákosi-korszakban ilyen kispályás reakciósokat alakított, aztán megint mindent 😊

Jöjjön is egy összeállítás a karakter-király ittas szerepeiből. 😊 A Művész úr hol spicces, hol atomrészeg, énekel, csetlik-botlik-dülöngél, flörtöl, másokat idegesít vagy szórakoztat, sztorizik, táncol. Mindegyik lenyűgöző kabinetalakítás 😊 Van egy bejátszás a Bors István című filmből is, ahol egy italos ügyvédjelöltet alakít (41 évesen) 😊 Felmerül a kérdés, hogy beugorjanak-e a kocsmába, mire a válasza: „Jogilag nincs akadálya.” 😊 Hatalmas poén, mindjárt megpusztolok a röhögéstől 😊 LEL

Haverok már tudják (röhögnek is rendesen), hogy mostanában elég sok animét nézek, lányom hatására nyilván. Nagy gond azért nincs, nem lettem weeb, meg waifum sincs, a tavaszi Mondocont is nélkülem rendezik meg, de kicsit azért rákattantam. Amúgy tök jó meg érdekes, csak kicsit nyomasztó meg szomorú. Beülünk a depresszóba egy melankólára, meg minden. Hogy azért ne boruljak meg teljesen, időnként előveszem egy-egy régi kedvencemet. A Pesti Mese című 1937-es hortromkomot (horthy-korszak romkom) például nagyon szeretem, már vagy hatszor biztos láttam.

A sztori, röviden: A lenézett és állandóan ugráltatott kalaposlány élete egy pillanat alatt megváltozik, mikor levelet kap Amerikából, hogy távoli rokonától 650 ezer dollárt örökölt. Vagyis, hát nem egyből változik meg, mert nem tudja elolvasni az angol nyelvű írást. A főnöke aranyifjú öccse viszont igen, aztán ebből lesznek a bonyodalmak. Rögtön rá is hajt a nőre, el akarja venni, hogy megszabaduljon adósságaitól, pedig van menyasszonya. De az együgyű Klárinak az egyszerű kalapkihordó krapek tetszik és inkább hozzá menne feleségül. Mindegy, a végén minden kiderül, minden jóra fordul.

Eleve jó cím az, hogy Pesti mese, én bírom az olyan dolgokat, amiben így benne van, hogy pesti, azok így jól hangzanak, van ugye a pesti vicc, meg a pesti vagány, pesti nő stb., a negyvenes évek végén volt egy Pesti Izé című szaftos vicclap, ami azért menőbb volt, mint a Ludas Matyi, de még a Genyó Szívó Disztroly punk fanzinnak is volt egy Pesti Genyó című különszáma. Én egyszer még a Pesti Pipi nevű gyorsétterembe is elmentem, csak mert tetszett a neve, de sajnos nem ízlett a kaja, úgyhogy többször nem megyek.

Na mindegy, ez a film maga a harmincas évek. Nekem legalábbis. De tényleg, minden van benne. Például gazdasági válság, a belvárosi kalapszalon alkalmazottai mind csórók, de maga az elegáns üzlet is a csőd szélén táncol, az albérlőket folyton ki akarják dobni a házból, mert nem tudnak fizetni és így tovább. És tényleg csak a csoda segíthet, mondjuk egy váratlan örökség. Van zsidó és sváb karakter (a bankigazgató és a háztulajdonos), de hisztérikus szubrett és még egy vegetáriánus is (a vegaság ekkoriban lett ismert jelenség itthon). Röpködnek a menő, rég kihalt szavak, mint mondjuk a krach, a masamód, kisztihand vagy direktrisz, a VII. kerületet pedig még Csikágónak hívják. A forgatókönyvet meg Vadnay László írta, a Hacsek és Sajó viccek szerzője. És hát igen, a poénok tényleg elég hacsekéssajósak, kicsit fárasztóak, de azért lehet röhögni rajtuk.

Tök jó, hogy senki nem tud angolul, mert mindenki ógörögöt meg latint tanult, és érettségire olyan hülyeségeket kell tudni, hogy ki volt Menenius Agrippa vagy mikor volt a vesztfáliai béke, meg ilyen Vergilius idézeteket. Ugyanis sem a vezérigazgatónak, sem a kifutófiúnak nincs érettségije, mindketten esti egyetemre járnak, hogy megszerezzék.

És amikor a tanár megkérdezi, ki volt Menenius Agrippa, úgy vágja ki magát a vezér, hogy „Elég az Önnek, hogy én becsületszavamat adom, hogy tudom?” És akkor a tanár így elgondolkozik, hogy akkor most mi van, ilyenkor mit kell csinálni, hát mégiscsak úri becsületszavát adta a tag…. kicsit csóválja a fejét, aztán bemondja, hogy „Elég.”

Nemtudom, de szerintem ez tök vicces. LEL

Ez most nem lesz annyira vicces, mint a Janika, de az 1941-es Vissza az úton című filmben is van pár jópofa jelenet. :D

A sztori röviden: Kovács Péter bankpénztáros egy egyszerű, szürke hivatalnok. Becsületes, megbízható és unalmas kispolgár. Egyszer aztán elmegy egy lokálba és teljesen megszédül, megkattan. Elbűvöli az éjszaka és Miss Ria, az “Éjszaka Királynője”, fényes varieté dizőze. Elveszti a talajt, a bűn útjára lép, sikkaszt, aztán egyre csak süllyed a züllés ingoványába.

Vagy ahogy a korabeli lapokban reklámozták a filmet:

Az élet elsodor egy embert!

A rikító pompa megszédíti!

A bűn mélysége elnyeli!

Szóval ez történik. Aztán eljut így a romlottság legalsó fokára is, öngyilkos akar lenni. Már épp megy a Dunának, hogy a sötét víz adja meg a végső megoldást. És akkor kiderül, hogy csak álmodta az egészet és a vezérigazgató kinevezi cégvezetőnek.

Vagyis elég béna a vége.:)

Legnagyobb hülyeség az benne, amikor a tag rájön, hogy a sanzonette nem is szereti, csak kihasználja. És ez úgy derül ki, hogy a nő asztalán megtalál egy albumot, amiben be vannak ragasztva fényképek az áldozatairól, hogy mittudomén Laci 37 éves, 3 hét, 2800 pengő, tehát hogy kitől mennyi pénzt vett le. Még egy Géza bácsi is van! És ő maga is szerepel benne. Ekkora nagyvilági DÉMON a nő, hogy ezekről így fényképes albumot vezet és még kint is hagyja az asztalon. :)

Van még egy ilyen jelenet, hogy a csávókám veszít a ruletten, megy így a fosztóka, és akkor be van vágva egy liba, aminek éppen tépik a tollait.

Bírom még azt is, hogy a faszikám küld egy üzenetet a nejének, hogy nem megy haza a mulatóból, és úgy írja alá, hogy „szerető férjed: Kovács Péter”. Nyilván így a könnyebb beazonosíthatóság kedvéért vagy nemtudom. De tényleg, semmi „macikád” vagy „nyuszibocid” vagy ilyesmi, csak így ridegen, hivatalosan: Kovács Péter.

A legkeményebb rész meg az, amikor az ipse már szendvicsemberként dolgozik, egy nagyon bizarr jelmezben és pont egy Sikkasztó című könyvet kell reklámoznia. A plakát a falon meg a Bűn és bűnhődés című filmet hirdeti. És akkor megjelenik a felesége meg a nevelt lánya is, akik nem ismerik fel az álarc alatt.

Mindegy, legyen még egy sztori. A bárénekesnőt Mezey Mária művésznő alakítja (aki a Janikában az amerikás nőt is). Na, a Mária Szegeden járt gimnáziumba és egyetemre, ahol a húszas években a top-incel József Attila is nyomult. Egy korosztály voltak, a tini Mezey négy évvel volt fiatalabb a költőnél. Így futólag ismerték is egymást. Hogy milyen volt a nagy találkozás? Vallomástöredékek című önéletrajzi könyvében erről is vall a Művésznő. „Lázas bakfis koromban egy pillanatra találkoztam is vele. Csak a nevét jegyeztem meg, de mert pattanásos volt és izzadt a keze, nem hittem el róla, hogy igazi költő. Ki sem nyitottam akkor megjelent verses füzetét.”

Az 1949-es Janika című komromkom (komcsi romkom) egy kicsit bizarr és meglehetősen idióta filmalkotás, de én azért imádom. Ilyen hibrid mű, Békeffy István a felesége, Turay Ida számára írta, eredetileg egy zenés színdarab volt, még 1946-ban mutatták be. Három évvel később már csak úgy lehetett belőle film, ha jól leöntik komcsi mázzal. Szóval ilyen tipikus magyar-hollywood Békeffy-limonádé, de bele van erőltetve mindenféle propaganda. :)

A sztori amúgy az, hogy 15 év távollét után hazatér Magyarországra a híres színésznő Amerikába távozott férje, hogy a válást elintézze. A nő épp egy kisfiú szerepét próbálja otthon, amikor a férje betoppan. A kisfiút látva a férj azt hiszi, hogy Janika az ő gyereke, a színésznő pedig nem világosítja fel a tévedésről. Elhatározza, hogy kicsit megleckézteti a pasit és annak gazdag, nagyvilági nőjét Daisyt. Janika aztán végül itthon tartja a papát (vagyis a férjet), aki inkább az amerikás nőt hagyja el és többé nem tér vissza a rideg üzlet lelketlen hazájába. Mert közben arra is rájön a faszi, hogy Amerika hazudik, és valójában a komcsi Magyarországon MINDEN JOBB, mint az USÁ-ban. :D De tényleg, itt minden van, jólét, árubőség, virul az ország, az emberek szabadok, boldogok, tulajdonképpen ez maga a Kánaán. :)

És a csávókám ilyen noteszbe jegyzeteli, mi van és mi nincs itthon. Nincs: vasfüggöny, jegyrendszer, háborús hangulat, vallásüldözés stb. Van viszont taxi, hotel, úttörővasút és kifli!!!!!

A filmben amúgy az akkor már 42 éves Turay Ida alakítja a 14 éves kisfiút, rövidnadrágban. De a férjnek ez egyáltalán nem tűnik fel. :) Csak akkor esik le neki, hogy át van verve, amikor megtalálja a felesége parókáját, amiben a fiút játssza. És akkor elhatározza, ő is megleckéztetni a nőt: a film végén jól elfenekeli Janikát. LOL Vagyis nincs dráma, mert nem egy gyereket ver el, csak a feleségét. :)

Amúgy ez a spanking jelenet a film plakátjára is rákerült. :) Sőt, találtam a neten egy érdekes spanking oldalt, ami 3 posztot is szentel a Janika filmnek (ill. a színdarabnak), szerintem ennyire még senki nem merült el ebben a témában 😊

Van még a filmben egy negatív szereplő, egy színésznőcske, aki folyton disszidálni akar, de mindenki beoltja. :D Az is kiderül, hogy itthon már nincsenek sztárok, ez a rendszer megszűnt, itt csak színészek, színésznők vannak

Legjobb rész, amikor Turay Ida faarccal mantrázza az amerikás nőnek, hogy neki milyen jó élete van itt, egész nap boldog, gyárakba, üzemekbe járnak fellépni és utána a munkások még jobban dolgoznak stb. Így simán látni, hogy kötelező propaganda szöveget mond fel, minden átélés nélkül, imádom.

Van még egy mellékszereplő a filmben, a házmester gyerek, akitől kölcsönveszi a ruháját a színésznő. Na ez a gyerek így húszpercenként feltűnik az apjával és kéri vissza a cuccait. De sosem kapja meg, mert a nőnek még szüksége van rá. De ha annyira jólét van itthon, akkor miért csak egy ruhája van a szerencsétlen gyereknek????? Ez mondjuk nem derül ki a filmből. Meg van egy rész, amikor a színésznő majdnem lebukik, mert a férj megcsókolja Janikát, ő meg így szerelmesen behunyja a szemét. De miért csókolja szájon a fater a 14 éves fiát???? Ezt sem értem.

Amúgy a komcsi lapok sem voltak elájulva a Janikától, sőt! Olyanokat írtak, hogy „légüres térben mozgó, naivan szentimentális bohózat, s ezen az sem segít, hogy a vásznon megjelenő tipikusan polgári figurák demokratikus szólamokat mondanak.” „Mezei Mária inkább francia kokott, mint amerikai vamp. Turay Idának meg annyi köze van a realista színészhez, mint a csizmának az asztalhoz.” „Érdektelen típusvígjáték, az író és a rendező nem érezték át életünk változásait, a polgári környezeten kívül eső, számukra idegen területen elcsúsztak.” „A vígjáték kereteit nem tudták szocialista tartalommal megtölteni. A társadalomból annyit mutat meg nekünk a film, amennyit a kávéházi ablakon át szemlélődő előtt a világ feltár magából.” és így tovább

Na mindegy, a legjobb még, hogy az Amerikából hazatérő disszidenst az a Szabó Sándor alakítja, aki egyből dobbantott Amerikába 1956-ban, amikor erre lehetőség volt. A Turay-Békeffy házaspár szintén külföldre távozott. :D Ők mondjuk már 1949-ben is mentek volna Amerikába, csak nem kaptak útlevelet, LOL. :) Ezt a könyvében írja a Művésznő, onnan tudom LEL

Na itt is van a másik videó, amikor Soós Imre hangulatba kerül, ideges lesz. A végén premium dramatic exitek vannak, a Színművész Úr ezt is a legjobban érezte.

De hogy ehhez a poszthoz is legyen jó sztori, egy ilyen 1952-es belügyi jelentésben lehet olvasni, hogy az Imre Görbe János színművész úr befolyása alá került a haverjával, Szirtes Ádámmal együtt (vagyis nyilván ők is rengeteget szittyóztak) és emiatt lemaradtak a mozgalmi életben, sőt Soós részegesen „rendszer ellenességes megnyilvánulásokat” tesz. Azért megnéztem volna egy olyan bulit, ahol így Görbe papa és a két ifjú titán fullra bebaszva szidják a komcsikat LOL.

Amúgy az is szerepel a jelentésben, hogy Soós Imre „mértéktelenül dohányzik és meglehetősen iszik.” és a nők közül „biztos kézzel választja ki a legócskábbakat”. A megoldás pedig az, hogy „az ízlését, igényességét kell kifejleszteni barátai megválogatását illetően.”

Azt meg pályatársa, kollégája, Horváth Teri könyvében olvastam, hogy egyszer elment Balmazújra, mert a közelben forgatott, azt látott egy ilyen legénykét a gémeskútnál, éppen vizet mert a birkáknak és megkérdezte, hallott-e már Soós Imréről. Az meg mondta, hogy „igen, hogyne, idevalósi volt … úgy hírlik megölték Pesten az úri népek.”

Már régóta terveztem egy Soós Imre válogatott idegrohamai megamixet, csak eddig lusta voltam, de most megcsináltam. Sőt, mindjárt kettőt is készítettem, olyan gazdag volt az anyag. Jöjjön hát a válogatás a Rákosi korszak James Deanjének legjobb jeleneteiből. Imádom a tagot, bármi van, ő ezer fokos lánggal ég. Ha éppen jól áll az osztályharc, akkor csillogó szemekkel, tátott szájjal mosolyog. Mindenre, legyen az egy új csapágy, sportolók felvonulása, vagy egy mozgalmi kórus. Úgy szeretnék én is ilyen boldog lenni! Ha nem állnak jól a dolgok, akkor viszont felpattan, homlokot ráncol és elviharzik. Ezt majd a másik videóban lehet látni.

Az ugye köztudott, hogy Soós Imre ilyen szegényparaszti, zselléri sorból emelkedett ki, valahol Balmazújváros szélén laktak, nyolcan voltak testvérek, Soós akkor járt először Budapesten amikor felvételizett a színészkollégiumba, a csizma feltörte a lábát, ezért mezítláb ment be az épületbe, stb. Na mindegy, ennek az egész Soós-sztorinak nyilván jó kis propagandaértéke volt, tényleg minden évben jelentek meg cikkek a Haladásban, meg a Szabadságban, meg ilyesmi nevű lapokban, hogy Soós Imre, „a messzijáró fiú” hazalátogat szülőfalujába.

Ezek tényleg nagyon bájosak, mintha mindet ugyanaz az ember írta volna. És mindig kiderülnek új részletek a Művész úr sanyarú gyermekkoráról. Kisbéresnek szegődött egy hírhedt zsírosgazdához, aki egyszer lóval tapostatta le a sarkát. Szatmárban Teleki grófék birtokán cselédeskedett, ahol cudar ellátást kapott, miközben a grófkisasszony kutyája pörköltet evett, és ezen annyira felhúzta magát, hogy egy fadarabbal agyonütötte az ebet. Négy elemi után tovább akart tanulni, de azt mondták neki a kulákfiúk, hogy „Te akarsz közénk jönni ilyen rongyosan?”. Egyszer begyalogolt Hajdúszoboszlóra, ahol egy jó hírű társulat játszott, fel akart csapni közéjük, de nem engedték, mert nem volt frakkja. Végig ilyen 4everalone sztorik, szétadom mindent.

Az apja az egyik cikkben még világéletében útkaparó volt, a másikban már kommenciós cseléd Semsey gróf birtokán. Az Új Szó, meg azt írta róla, mármint az apjáról, hogy a nyomor miatt az ivásra adta magát, na de aztán jött a fordulat, tíz hold földet kapott a Magyar Népköztársaságtól, és attól kezdve hirtelen megváltozott, „az italról fokozatosan leszokott, tagja lett a Magyar Dolgozók Pártjának és munkájával bekapcsolódott a termelőszövetkezet életébe.” Szóval nem volt kicsi a happy end.

Néha egészen meglódul a fantázia, kedvenc sztorim pl. az, hogy Soós Imre úgy tudta meg, hogy felvételi van Pesten munkás- és parasztfiataloknak, hogy a Szabad Nép újságot, amiben ez a hirdetés szerepelt, odafújta a lábához a vad pusztai szél, miközben épp a földeken dolgozott. Neki már csak le kellett hajolnia. :) (Én ezt így filmjelenetben is tökre el tudom képzelni.) És már a libalegelőn is folyton színházat játszott. Meg hogy az anyja megnézte a Ludas Matyi című filmet, amivel híres lett, és amikor deresre húzzák éppen az Imrét akkor felkiáltott a moziban, hogy „Ne bántsák a fiamat!”

Meg ilyen életképek vannak, hogy ott ül az egész család a fehérre meszelt öreg parasztházban, mindenki egyszerű, de talpig becsületes parasztember, az öreg, beteg nagymama felidézi, milyen is volt, amikor az Imre szép autóval vitte fel őt Pestre a filmbemutatóra, és utána „lehajtja a fejét, és az érzékenység két drága könnycseppje a dunnára hull.” I-MÁ-DOM! De olyan is van, hogy pohárköszöntőt mond az egész család Sztálinra, aki felszabadította őket.

A Kiskrajcár című filmben pedig tényleg van egy olyan rész, hogy Soós Imre hazamegy a szülőfalujába és ott tényleg az igazi családja szerepel a jelenetben, statisztaként. Mondjuk aztán a famíliából többen is kipattantak nyugatra ’56-ban, amikor erre lehetőség volt, de ez mindegy.

😊 Bocsánat kicsit olcsó poszt 😊 De csodálkozom, hogy nem vette még észre senki, hogy az 1953-as Kiskrajcár című filmben milyen minőségi, premium orbánozások vannak. 😊LOL :D LMAO :) ROFLCopter, Lollerskates, Steamloller

Állatira bírom, hogy az ilyen egzisztencialista filmekben mindig van ilyen kötelező értelmiségi bulijelenet, ahol totál kiégett emberek isznak és moralizálnak. :D

Az alap nyilván az 1960-as Dolce Vita, ott is Steiner partyja.

karakterek:

- a korábban irodalmi terveket dédelgető, mára teljesen kiégett bulvárújságíró

- az absztrakt festőnő

- a Távol-Kelet mániás író

- a full alkesz idős költőnő

- a mélyen humanista műgyűjtő, aki a természet hangjait, zörejeit magnószalagra rögzíti

- van még egy csaj, aki gitáron játszik és énekel, és egyéb entellektüelek

Legjobb mondatok:

„Mindig mondtam, hogy csak Keleten vannak igazi nők. A keleti nő titokzatos és anyai, egyesül benne a szelídség és vadság.”

„A civilizáció hatására már nem tudtok szeretkezni.”

„Mondd csak jól látom, hogy ez a kép egy valódi Morandi?”

„Iris maga ma este feltűnően bölcs!”

„Bölcs és alkoholista orákulum vagyok.”

„Ha nem értetted meg a verseimet akkor primitív vagy. Primitív, mint egy gótikus oszlopfő.”

„Ne hidd, hogy az otthonba zárkózás menedék. A legnyomorultabb élet is jobb, hidd el, mint bezárkózni a társadalom védelmébe.”

„Jó lenne érzelmek, szenvedélyek nélkül élni, olyan harmóniában, mint ami a műalkotásokból sugárzik.” stb. stb.

Na, de ilyesmivel mi is büszkélkedhetünk, az 1971-es A gyáva című tévéfilmben szintén van egy fergeteges partyjelenet. Amúgy arról szól a film, hogy a gazdag és unatkozó művész-feleség elkezd kavarni egy fiatal fiúval, már úgy van, hogy le is lép vele otthonról, de aztán mégis marad, mert már túlságosan megszokta a jólétet, amit a férje biztosít számára.

Mindegy, a bulin Koncz Zsuzsára, Soulful Dynamicsra és Tina Turnerre megy a veretés. Amikor megérkeznek a vendégek valaki megjegyzi, hogy mindjárt jönnek a süket dumák, és tényleg jönnek

Karakterek:

- a szobrász

- az életunt, elhanyagolt művészfeleség

- a full kiégett és alkesz jelmeztervező nő

- valami zenész

- a hippi poncsós Pécsi Ildikó

- Ágica, aki alig várja, hogy valami híres pasas szeretője legyen

- a kiélt és cinikus Tiborka, mindenki réme, aki szintén dugni szeretne

Legjobb mondatok:

„Muzsikus lelkem már áhítozik a társművészet szépségei iránt.”

„A te Bencédnek sohasem volt egy eredeti gondolata se, miért pont most legyen?”

„A monumentalitás, a kifejezés monumentalitása az, ami egyszerűen lenyűgöz engem ebben a szoborban.”

„Zenész? Egy sánta verklis Mozart hozzád képest.”

„Az biztos, hogy van a szoborban valami ősvilági szépség, így mondta a férjem.”

„Bocsáss meg drágám, nem ősvilágit mondtam, hanem antikot és az kicsit más.”

„A nagyplasztika világviszonylatban válságban van.”

„És legyünk őszinték, Nicolas Schöffer térdinamikája valóban izgalmas, csakhogy ahhoz Párizsban kell élni.”

“Táncoljunk egyet óattikai stílusban!”

„Én is egy kiállítási tárgy vagyok. Úgy vagyok a férjem tulajdona, mint egy ló. Pontosabban, mint egy kanca.”

Nincs is jobb, mint egy egzisztencialista buli LOL

A jelenet kicsit hosszú, nem nagyon tudtam mit kiszedni belőle, hogy rövidebb legyen. Viszont, aki végig bírja nézni, arra jutalom vár, a végére bevágtam a pucér Tordai Teri Művésznőt! :) (Mondjuk oda is lehet tekerni egyből, de mindegy 14:20-tól látható. :D

Megnéztem múltkor a Hosszú szökés című 1987-es tévéfilmet. A főszereplő Bálint elvált szülők gyermeke, valahol a Balaton partján él az anyjával, a mérnök apját csak augusztusban látja, amikor elmehet hozzá Pestre. Ezen a nyáron korábban szeretne felmenni, mert Blue Metal koncert lesz és az menőség lenne, ha ott tudna lenni. Ilyen szerencsétlen, szeretethiányos fiú, mindenképpen tartozni szeretne valahová, és mindenki a Blue Metalról beszél, nyilván ott a helye.

Csak az a bökkenő, hogy a hülye kispolgár anyja nem engedi el ☹

De aztán másnap felkel, bekapcsolja a rádiót és ott pont megy a Blue’, feléled benne a metal-szenvedély, elszökik otthonról. De a legjobb, hogy a Scorpionstól a He’s a woman she’s a man cimű szám szólal meg 😊.

Tehát a Scorpa a Blue Metal!! LOL

Klaus Meinééket gondolom biztos megkérdezték, hogy szerepelhet-e a daluk a filmben, mint Blue Metal nóta 😊 LOL :D XD

Amúgy én úgy emlékszem (lehet persze, hogy rosszul), hogy a Kossuth rádióban mindig ilyen komolykodások mentek, politika meg ilyenek, ott nem nagyon voltak olyan dolgok, amik a fiatalokat érdeklik, én sosem hallgattam. A Petőfi volt ilyen menő adó, ott mentek a tuti számok meg a rádiókabaré is :) Az meg külön furcsa, hogy a Kossuthon reggel 8-kor már bömböl a Scorpa. 😊 Vagyis a Blue Metal, bocs :)

Na aztán persze a pesti apu sem tud szerezni jegyet a Blue’-ra. De azért elmennek a stadionhoz, hátha tudnak venni üzértől. Sajnos nem tudnak, és faternak még a szemüvegét is leverik. Mindegy, jók az arcok, minden van, szegecsek, pentagram, ’Gép felvarró, ’head póló, és a rockerek skandálják, hogy Blue Metal!!!

Sajnos a Blue Metal vonal a film közepe felé elhal, többé már nem kerül elő. :( Tök kár, innentől már süllyed a film, mint a Titanic LOL Számomra legalábbis XD

Pedig vannak még kalandok, a fiú rájön, hogy igazából az apjánál sem érzi jól magát, de hazamenni sincs kedve, szóval úton hazafelé leszáll a vonatról az egyik random állomáson……

Amúgy 1987-ben mutatták be a filmet, tehát ’86-87 körül forgatták. A Scorpa és a Maiden játszott Budapesten 1986-ban, de az MTK pályán, a nagy Népstadionos buli a Queen konyó volt. ’87-ben nem tudom ki nyomult a stadionban, Persze, az is lehet, nem is igazi koncert előtt vették fel, csak pár statisztával csinálták meg a jelenetet.

Mindegy, óriási Blue Metal fej vok! :D

\o/ Blue Metal \o/

Bárány Tamás író 1969-ben, közel ötvenévesen, írt egy regényt a fiatalokról, ezt mondjuk nem olvastam, akár jó is lehet, mindegy, 3 év múlva tévéfilmet csináltak belőle, ami elég viccesre sikerült. Kicsit olyan, mintha a Harlekin szerelmese kistesója lenne, ez is a Balcsinál játszódik, itt is vannak szép fiatalok, még vitorláson vetkőzés is akad (csak a nő hátát mutatják) és rengeteg teljesen értelmetlen párbeszéd.

De tényleg annyi, hogy igazából azon kellett törni a fejem, mi maradjon ki a videóból, mert az egész filmet azért mégse tehettem fel. :) Nagyon kemény közhely-aknamező a mozi, percenként robbannak olyan mondatok, mint például: „A fiatalság nem erény, hanem állapot.” vagy „A tisztesség a lehető legnagyobb fényűzés.”

Amúgy az a sztori, hogy a Balatonnál megismerkedik két fiatal, Anti és Anna, aztán megy így a szimpelgetés, egymásba bonyolódnak. Anna egy egyszerű, rendes munkáslány, házias, egyetemre jár. Anti pedig egy óriási lázadó, egy radikális világmegváltó hippi, ilyen nonkonformista próféta, aki még az egyetemet is otthagyta és elment újságkihordónak, hogy így tiltakozzon a társadalom ellen – vagy valami ilyesmi, én se értem teljesen. Mindenesetre az egész filmben folyton csak hőbörög.

A kicsit ilyen Audrey Hepburn fejű Szerencsi Éva végig bájos-rémült arcot vág és úgy mondja a szövegeit, mintha az első olvasópróbán lenne, az ember szinte látja a kezében a papírt. Szegvári Menyhért meg eléggé túltolja a szerepét, annyira ellenszenvesre veszi a figurát, hogy nem érteni, miért szeret bele végül a csaj. De tényleg, a csávókám még egy bókot sem mond soha Annának vagy valami, azzal akar imponálni neki, hogy folyton lebassza, hogy mekkora kispolgár, és ez valamiért bejön a nőnek, hát érdekes. Azért nagyon bájos mindkettő.

Na mindegy az Anti még ilyen anarchista is, nagyon gyűlöli a kispolgárokat és a törpe-burzsoáziát (az mi?), és az az elve, hogy mindenkinek minden jár, elköt egy vitorlást, mert modern ember és azzal mennek este hajókázni, aztán pedig betör egy üresen álló villába, és ott töltenek pár napot a csajjal. De ezeket ő csak „kölcsönveszi”, mert a tulajnak úgysincs szüksége rá, különben ott lenne és vigyázna rá.

Aztán kiderül, hogy a végig a javak megszerzése, felhalmozása ellen agitáló csávókám egy ilyen igazi „figlio di papá”, az apja vezérigazgató, anyja külkeres, tele vannak zsetonnal, a vitorlás, amit lenyúlt és a villa, amit elfoglalt az is mind az övék… ez egész pontosan úgy derül ki, hogy a tervezettnél korábban érkeznek haza a gazdag szülők spanyolból, hozzák a banánt meg minden, és rátörnek a fiatalokra….. és így az ősöknek is tök bejön a csajszi, aki talán még rendbe is tudná tenni Antikát, szóval lehetne ilyen meseautós vége is a filmnek… de aztán nem lesz, mert a nőcinek rosszulesik, hogy végig hülyére vették, a nagy lázadás csak kamu volt, feléled benne a proletáröntudat és kisétál a kapcsolatból.

Ja, amúgy van egy bulijelenet is, Rolling Stonesra meg Venturesre tolják a lázadó fiatalok Che Guevara pólóban meg ilyenek. .D És kiderül, hogy Antit Antoniónak hívják a haverok!!!!

Imádom ezt a karaktert. Rozsos Istvánnak eléggé ilyen jampi/suhanc feje volt, ezért pályafutása során gyakran alakított jampec, gamin figurákat.

A Rákosi korszakban több filmben is feltűnnek jampecek, vagányok. Mind negatív szereplő és mind pórul is jár. Lalát -aki a legjobb swinges a kerületben- egy kiskatona tanítja móresre, aztán a jagellók viszik el az egész bandát. (Egy pikoló világos, 1955). Jumbót és jazz brigádját elverik a rendes melósok (Kiskrajcár, 1953). A nyugatmániás Kasznárt lepofozza egy 12 éves komcsi kölyök aztán megy a böribe. (Ifjú szívvel, 1953). Swing Tóni szintén pofont kap és nevetségessé válik, mondjuk őt az ÁVH már el sem viszi, annyira komolytalan alak. (Dalolva szép az élet, 1950)

Aztán ezek a jampecek, pesti vagányok elkezdtek dilizni ’56-ban, és mindjárt más lett a helyzet. A következő évben készült Éjfélkor című filmben már egyenesen hős lesz egy ilyen figura. Mármint így a maga módján.

Ez volt az első film, ami így megpróbált szembenézni ’56-tal, de a forgatókönyv ügyesen megoldotta, hogy ne kelljen semmit mutatni a pesti eseményekből. A főszereplő fiatal pár október 23-án épp Tihanyban van nászúton, így csak hallomásból értesül róla, hogy Pesten történik valami. Amikor végre elindulnának a fővárosba, a férj balesetet szenved, két hétig a Balatonnál ragadnak, pont kimaradnak a történelemből. Nekik már csak az jut, hogy eldöntsék, disszidálnak-e vagy sem. Menni vagy maradni, ez a fő kérdés, mindenkit ez foglalkoztatott abban az időben.

1956. december 31. van, még nyitva vannak a határok, el lehet menni, a szerelmespár is ezt tervezi. Csomagolnak, készülődnek, várják az autót, ami majd viszi őket Bécsbe. Amúgy Ruttkai Éva és Gábor Miklós alakítja a filmbeli párt, ők ekkoriban valóban férj és feleség voltak, ez volt az első közös filmjük.

A film fontos mellékszereplője Emil, a rendezőasszisztens. Egy igazi bohém, pesti vagány. Nagy dumája van, mindenhova bevágódik, motorozik, digó ruhákban jár, olasz és angol szavakkal dobálózik. Nagyon nem szocialista embertípus, még csipkelődik is a komcsi szellemiséggel: „-Maga milyen neveletlen! -Hát igyekszik a dolgozó.”

Szóval a házaspár már épp indulna, amikor betoppan Emil, a pesti link. Akiről mindenki azt hiszi, hogy már rég kipattant nyugatra. Aztán kiderül, hogy ennek a vagánynak óriási szíve van és szereti a hazáját, ezért marad. És előad egy tényleg zseniális monológot, amelynek lényege, hogy egy pesti vagány csak Pesten tud pesti vagány lenni, Hollywoodban vagy máshol már nem. És ez győzi meg a magában végig viaskodó Gábor Miklóst, hogy maradnia kell. (ez a jelenet 1:37-nél látható)

A vége amúgy az, hogy Ruttkai így kiborul és reklamál a férjének, hogy ha nem jön, akkor elmegy egyedül, és ekkor megszólal a rádióban a Himnusz, mert épp éjfél van. És a csávókám így felcsavarja maxra a hangerőt és a bömbölő himnusz nyomja el a nőcit és érveit. Nagyon-nagyon kemény jelenet! (ezt már pont nem vágtam ki, de mindegy)

„És meddig bírod feltekerni a himnuszon a hangerőt! A himnuszon a hangerőt” – még ’Csapda szövegre is rá lehet énekelni a szitut. :)

Megnéztem a múltkor ezt az 1966-os Harlekin és szerelmese című filmet. Ilyen elmélyült, egzisztencialista kamarafilm, a szereplők nyilván nem ezen a földön élnek, kábé semmi nem történik benne, de mindegy, mert a hangulat, az atmoszféra a lényeg, a lélekrajzon van a hangsúly, vagy valami ilyesmi, gondolom én.

Szerintem ez kicsit ilyen magyar/balatoni Dolce Vita akart lenni, vagy valami Antonioni film, mindegy, szóval ilyen szép emberek céltalanul bolyonganak, merednek a semmibe és mondanak ilyen teljesen értelmetlen mondatokat, mindenki érzelmi válságban van, mindenkinek vajúdik a világképe stb. Néha megszólal ilyen fakó, távoli jazz.

ilyen beszélgetések vannak benne:

- Helló Bede. Hazajöttél Rómából?

- Szevasz. Hogy élsz?

- Köszönöm. Valahogy. És te? Láttam, szép kocsid van.

- Élek.

vagy

- Tudod, olyan vagy mint a folyondár.

- Tudom.

- Azt is tudod, hogy a fák nem szeretik a folyondárokat?

- Az igazi folyondárok nem sokat törődnek azzal, hogy a fák mit szeretnek és mit nem.

Meg eleve ilyen neveik vannak a szereplőknek, hogy Lint és Harlekin, Lint ráadásul egy porcelánfestő! A 22 éves Huszti Péter pedig félmeztelenül gitározik a kikötőben, miközben egy bikinis csaj rúzzsal rajzol a testére. Őrület! Amúgy a forgatókönyvíró egy Lanciát is beleírt a filmbe, de olyan nem volt Magyarországon, így egy sport Simcával helyettesítették.

Harlekint egyébként a harmadikos gimnazista Sáfár Anikó alakította, ez volt az első filmszerepe. A filmet jól lehúzták a kritikusok, főleg a Művésznőt, ilyeneket írtak, hogy „Sáfár Anikó felfedezésével egy újabb tehetséggel lettünk szegényebbek.”, meg hogy „amatőr színvonalú alakítást nyújtott.” stb. Jó, hát nem egy Muráti Lili, az biztos, de kicsit kegyetlenek voltak vele.

Kábé a legérdekesebb jelenet a filmben, amikor a Művésznő vetkőzik egy vitorláson. Ez volt az egyik legelső magyar filmes pucérkodás, nyilván mindenki ezért nézte meg. Ki is vágtam. Na de ezt is egy kicsit elcseszték, mert az van, hogy először teljesen pucér, aztán a következő snittben látszik, hogy mégis van rajta bugyi, aztán már megint nincs. Mindezt 1:20-nál lehet megfigyelni.

Fun Fact! Engem egyszer lájkolt Sáfár Művésznő a facebookon!!!! Tényleg, nem kamu. Vagyis hát így nem engem, hanem beraktam a Rátonyi Róbert csoportba egy képet és azt. De nagyon büszke voltam, természetesen

Hú ezt már régóta kerestem. Annak idején megvolt ez az újság, csak eltűnt valamelyik költözéskor, de felkerült az arcanumra, úgyhogy már mindegy. Szóval 1995 és ’98 közt működött ez a Z magazin nevű zenei lap. Kicsit így az angol Q magazinra akart hasonlítani, így külalakban és tartalomban is, ha jól emlékszem, ez volt az első magyar zenei újság, amihez cd melléklet is járt, legalábbis az első számhoz tuti volt. Így olvasgattam én is, annyira azért nem jött be, mert kicsit nekem így túl komolynak tűnt, meg kevés volt benne a magyar cucc, de néha azért megvettem.

Na mindegy, szóval az újság nem a humoráról volt ismert, de azért időnként lehetett jókat szórakozni rajta. Például amikor megjelent az első Dopeman lemez, akkor ez a kritika jött ki 😊 Mondjuk nyilván sokmindenben igaza volt a cikkírónak, de talán nem kellett volna annyira komolyan venni Dopeman papát 😊 LOL Na mindegy, lett az ügynek folytatása, mert Dopemanék kiadója reklamált, és akkor ezt a helyreigazítást közölték le. 😊

Mondjuk az is vicces volt, amikor Gerendás Péter megsértődött egy kritikán és levelet írt, és azzal fenyegetőzött, hogy abbahagyja a zenélést. :D

Van most egy ilyen, amúgy 5 éve írtam már a pistáról egy tumbler posztot, illetve kettőt, közepesen sikeres lett, azt bővítettem ki egy cikkre.

Jöjjön is két kedvenc Színházi Élet borítóm.

Az elsőn Turay Ida fürdőruhában pózol a strandon Siccel, az extra-bizarr kismacskával. A Művésznő amúgy sosem volt ilyen karcsú, de dolgozott a korabeli kisolló-fotóshop.

Másikon Kun Magda szerepel, a magyar Miki Maus, aki igazi „kunmagdai pajzánsággal” alakította Mikiegeret 1931-ben, jelentsen ez bármit is. Ezt azért megnéztem volna!

A dalt, amit mindenki ismer, de azóta sem tudta senki úgy énekelni, mint Kiss Manyi.

Van most egy ilyen, amúgy máshová terveztem, végül itt kötött ki, de ez egyáltalán nem baj.

Amúgy imádom ezt a számot, az a legjobb a szövegben, hogy Babszika az árvalány, aki sosem kap sütit, úgy képzeli el a mennyországot, hogy ott van sok torta a boltban és nem kell állni sorba. Tehát nem úgy képzeli, hogy egyáltalán, ott mindenkit megillet alanyi jogon bármennyi süti, hanem ilyen bájosan földhözragadt módon. Je suis Babszika!

Amúgy a végén be vannak linkelve ilyen rockkoncert részletek, ahol játsszák a számot, a közönség pedig egyemberként énekli, kívülről fújja a szöveget, mert ezt tényleg mindenki ismeri. Mégis amikor így fontos magyar dalokról van szó, ez senkinek sem jut eszébe, sosem szerepel semmilyen listán, nem is értem miért. Szóval szerintem kicsit igazságtalanul van kezelve, de ez mindegy.

Nem került bele a cikkbe, mert nem tartozik a témához, de imádom még ezt a sztorit, már nem tudom sajnos hol olvastam, szóval csak így fejből tudom visszaidézni, lehet, hogy nem teljesen pontosan, de mindegy. Na, szóval amikor Manyika szegény már eléggé készen volt, akkor felkereste egy újságíró (talán a Nők Lapjás Szegő András), hogy csinálni szeretne valami nagy életműinterjút gyorsan, mire a Művésznő visszakérdezett, hogy „Ilyen jó kifingósat, ugye?”. 😊 LEL

almavarybabary

Hétvégén lementünk anyukám víkendházába Upponyba, így anyák napjázni, meg minden. Tök jó volt, kirándultunk, fürödtünk, stb.

Ott is van egy kisebb archívumom, cuccok, amiket még nem szállítottam fel a fővárosba, turkáltam egy kicsit.

15 éve ez a plakát annyira megtetszett, hogy leszedtem egyet és elraktam. Ma már sajnos se GoóL Presszó, se Disco nincs a faluban. :( Pedig oltári bulik voltak, higgyétek el!

A plakát meg mennyire TRVE már! Nike pulcsi! Kibaszott nagy hangfalak! „Helye, Idelye, Belép”!!! Nem nagyon lehet kiolvasni, de mindegyik hangfalon ott a REFLEX felirat is, ezt sem felejtette le az alkotó!

Simán alázza bármelyik DIY punk plakátot!

almavarybabary

ááááááá nem hiszem el, de megtaláltam egy másik plakátot is. Már ezer éve elveszettnek hittem, erre előkerült. Nagyon fontos kordokumentum, egy zeitgeist-lenyomat a ’bótai DISCO-szcéna történetéből. Csajszikám a Nike-pulcsis DJ párja is lehetne, a szépségkirálynő szalag disco felirattal teljesen rendben van. A hangfal megint nagy szerepet kap, bár a REFLEX márkát ezúttal elfelejtették feltüntetni.

Ha egyszer a vidéki diszkóplakátokból is készül egy Pokoli Aranykor album, akkor ezeknek ott a helye!

Ezt a filmet nyilván mindenki ismeri, Poldi bácsi meg a szép ződ gyep, a két Holovácz stb. stb. Mindegy, jópofa karakter benne a két laza fiatal.

A Paripa utca 4-ben és környékén mindenki nagyon ráér, a közösség ezt a manapság divatos slow living életmódot folytatja. A barátságos rendőr a gumibotot diszkréten a háta mögé rejtve beköszön, megnézi, hogy mindenki jól van-e, a kukások és a szenesember szintén, mindenki kedélyesen, ráérősen elbeszélget egymással és így tovább. Kivéve a két fiatalt, akiket csak úgy mutatnak, hogy mindig rohannak. És miközben a többiek végig Poldi bácsi és a gyepe körül pörögnek, ők azt sem tudják, ki az a poldibácsi.

A fiatalok amúgy oltári lazák, lakásuk berendezése: két kempingszék, táskarádió, tollasütő készlet, gitár, egy felfújható gumizsiráf és egy kávéfőző. És folyton idegesek, hogy jaj, vajon mit hagytak bekapcsolva, pedig csak a kávéfőzőre kellene figyelniük. És egyszer bekapcsolva is hagyják.

Na mindegy, az egyik mellékszál a sztoriban, hogy a fiatalok ilyen nagy tágas lakásban laknak, amit unnak, a szenesember Oszkár meg az anyjával lakik egy újpalotai panelben és nem férnek el, meg sem lehet mozdulni a mama régi bútoraitól. De aztán a minden problémát megoldó gyerekek segítségével elcserélik a lakást. A fiatalok halál boldogok, hogy mehetnek a 7. kerületi nagybelmagasságú, cserépkályhás polgári lakásból (ami amúgy a Rottenbiller utca 40 alatti 1889-ben épült Bergmann-ház) az újpalotai dzsungelbe. És nem is értik, miért akar valaki egy ilyen modern lakást elcserélni erre a tágas szarra, amiben laknak LOL És legjobb, hogy amikor a kiscsávó belengeti a lakáscserét, akkor máris indulnának, felkapják a gitárt azt készen is vannak :D

Jó persze ez így nyilván csak mai szemmel nézve mulatságos. Annak idején ezek a panelok tényleg ilyen modern dolognak tűntek, én is panelben laktam meg az összes haverom, akikhez feljártam. És csomó ilyen régi polgári pecó meg tök lepukkant volt (ez mondjuk pont nem). Szóval még kicsit más volt a helyzet. Meg mondjuk ez az egész film ilyen gyerekszemmel, gyereklogikával mutatja be a felnőttek világát, de mindegy, akkor is jópofa.

Az egyik fiatal amúgy Gyabronka József, aki nagy sztár volt a nyolcvanas években, ilyen jóságos feje volt, mindig pozitív figurákat alakított, Móka Miki is volt meg minden. Nagyon bírtam, de aztán a rendszerváltás után már nem nagyon láttam a tévében. A csaj pedig Peremartoni Krisztina, aki meg kábé így teljesen eltűnt, pedig ő még ilyen jónőnek is számított. De kiment Amerikába, nem nagyon tudott színészként megélni, mindent csinált, eladó volt, fordított, meg gyerekekre vigyázott, közben meg így hippi lett, indiánok között nyomult meg ilyesmik. De tényleg, ezt egy interjúban olvastam annó.

Trending Blogs

Recently Viewed Blogs

Almaváry-Babáry