És vajon még mennyi dologról kell lemondanom a fiatalságomból, ami másokra természetes velejárója?
h
Mike Driver
PUT YOUR BEARD IN MY MOUTH

No title available
macklin celebrini has autism
One Nice Bug Per Day
Claire Keane
"I'm Dorothy Gale from Kansas"
Game of Thrones Daily

tannertan36
2025 on Tumblr: Trends That Defined the Year
occasionally subtle
Sweet Seals For You, Always

Product Placement

titsay
The Stonewall Inn

izzy's playlists!
noise dept.

pixel skylines

Andulka

seen from Ecuador
seen from Romania
seen from Netherlands

seen from United States
seen from Tunisia
seen from United States
seen from Bulgaria

seen from United States
seen from Bangladesh

seen from Malaysia
seen from Iraq
seen from Colombia
seen from Guatemala
seen from United States
seen from Kenya

seen from Russia

seen from Thailand
seen from Colombia
seen from United States

seen from Venezuela
@anonym-gondolatok
És vajon még mennyi dologról kell lemondanom a fiatalságomból, ami másokra természetes velejárója?
Vajon mit mondanék a jelenlegi magamnak egy év múlva?
Leszek-e egyáltalán?
Azóta már eltelt több, mint egy év, de valami ilyesmit:
Még nem tudod, de nem válik valóra a terv
Jelentkezz most, hogy csak egy év menjen el fölösen
Fordítsd az időd önmagad megismerésére és elfogadására, ha már minden máshoz lusta vagy <3
Tanulj meg főzni (bárcsak)
Emlékezz arra, hogy úgyis kibírod, nyugi.
Szeretlek.
(így utólag mekkorra utalás lehetne az utolsó 2szó arra, ha meleg lennék, de nem :c)
Van abban valami komikus, hogy rád mosolygok, de közben a Life is beautiful szól max hangerőn a fülesemből.
Okay.
Az van, hogy a kitűzött cél elérhető, csak nem érzem magam elég jónak ahhoz hogy sikerüljön... Pedig annyira szeretném.
Elértem egyébként és lazán felvettek oda, ahová akartam, így végre mondhatom, hogy meglett az első lépés afelé, hogy végre rendbe hozzam az életemet és a lelkileg is egészségesebb legyek <3.
Igazából megnyugtató a tudat, hogy vannak még nálam is hülyébbek
Most vagy szerencsém van, vagy mégsem vagyok a n n y i r a hülye
Esküszöm, hogy határtalanul hülye vagyok.
Amikor azt hiszed, hogy jó vagy valamiben, majd kiderül, hogy mint minden máshoz, ehhez is tehetségtelen vagy.
És akkor próbálj ne sírni.
Okay.
Az van, hogy a kitűzött cél elérhető, csak nem érzem magam elég jónak ahhoz hogy sikerüljön... Pedig annyira szeretném.
Én csak nem akarom ezt az egészet.
Mostanság az átlagos napi kommunikációm a családommal és a barátaimmal összesen 1óra.
Tudom, hogy panaszkodás helyett foglalkoznom kéne a problémáimmal, de az esetek 95%-ában annyira nincs motivációm vagy kedvem semmihez, nemhogy még azzal is foglalkozzak (mellé pedig még ne adjam fel 2hét után, mint eddig) amivel kapcsolatban csak még jobban negatív leszek.
Hosszú távon logikusan kifizetődő lenne tenni érte, de rövid távon csak méginkább levesz az életről. (részben a hülye felfogásom miatt)
Utálom, ha nem sikerül valami, mert olyankor magamat kezdem el utálni.
Az elmúlt egy évben tönkretettem magam lelkileg egy olyan dolog miatt, amit végül mégsem kaptam meg. És én még ezek után is hajszolom, hisz már rosszabb nem lehet, ugye?
Give me szeretet.
Elértem a határaimat.
Olyan szar vagyok, hogy hülyeségek miatt is képes vagyok szomorú lenni. Nem fontos az egész, nem ezen nyer vagy bukik valami, de akkor is rosszul esik...