Szia! Tudsz praktikus tanácsokat adni hogyan lépjek tovább, építsem újra az életem, vagy egyáltalán csak hogyan éljem túl a napjaim a felismerést követően, hogy az exem érzelmileg és szexuálisan bántalmazott a kapcsolatunk alatt? Felhívtam a NANE segélyvonalát és felkerestem egy egykori bántalmazókat segítő személyt, ők segítettek a felismerésben, hogy ami történt, nem csak a fejemben van, nem én vagyok túlérzékeny, és a többi baromság, amivel gaslightingolt, az exem tankönyvbe illő mintapéldája volt a bántalmazónak... Gyerekként is bántalmaztak szexuálisan és a felismerés, hogy ez az ember, akinek bizalmat adtam végig manipulált, kihasznált, megszégyenített, én pedig lenyeltem, lefolytottam, nem vettem észre időben, olyan elemi erővel fáj, hogy szívem szerint a holnapot se látnám meg. Minden nap mintha egy rémálomra ébrednék, teljesen leépítette az önbizalmam, az önbecsülésem, befordultam magamba, elvesztettem az állásom, kifutottam az egyetemen a szakdolgozati határidőből és csak a bántalmazó pillanatok pörögnek a fejemben újra és újra... félek kimenni még az utcára is azóta... az egyetlen "szerencsém", hogy van annyi félretett pénzem, hogy 2 hónapig még meg tudok élni belőle, főként mivel az étkezési zavarom teljes erővel lobbant be azóta megint... verem a fejem, hogy lehettem ilyen vak és hogyan hagyhattam, hogy szétomoljon az életem.
Köszönöm, ha válaszolsz.
Szia! Borzasztóan sajnálom, ami történt veled. A kulcsszó szerintem az, hogy ez történt veled. Nem vagy ostoba, sem vak; nem te tehetsz arról, hogy bántottak. Az áldozat nem hibáztatható. Te sem vagy az.
Sajnos gyakori az is, hogy a bántalmazás ismétlődik--önhibádon kívül. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben is ismétlődni fog. Azt sem jelenti, hogy örökre rajtahagyja a bélyegét az életeden. Rengeteg ember példája mutatja, hogy ezek után is fogod tudni biztonságban érezni magad, vissza tudod építeni az önbizalmadat, tudsz majd bízni és szeretni.
Fel tudsz állni ebből, akkor is, ha a fájdalom az életed más területeit is elnyelte.
Önerőből is meg lehet csinálni, de tovább tart--nem szégyen szakember segítségét kérni.
Én arra bátorítanálak, hogy továbbra is tartsd a kapcsolatot a NANE-val. Segítenek hozzáférni szakemberhez (tudtommal akár ingyenes opciókhoz is), talpra állni, szükség esetén szálláshoz jutni.
Brutálisan nehéz ezek után bízni másokban, de nagyon fontos, hogy ne maradj egyedül a fájdalommal.
Rengeteg szeretettel kívánok kitartást, ismeretlenül is, és hiszek benned. ❤️
Hey! Régen emlékszem, hogy olvastam fanfictionjeidet, fent vannak még valahol? Angol és magyar is jöhet.
Haha, igen. A magyar blog eléggé esik szét, de teljes az archívum. A frissebb angol sztorik AO3-n vannak fent, viszont az AI crawling miatt lockolva vannak, tehát bejelentkezett AO3 felhasználók tudják elérni őket (ha minden jól megy. :"D)
Szerinted hogyan tudnék túllépni azon, hogy beleestem egy barátba? Már jó ideje megbeszéltük vele a helyzetet, tudom, hogy romantikus értelemben nem érdeklem, és reméltem, hogy ezzel sikerült lezárni, de sajnos még mindig ugyanúgy érzek. Megszakítani a kapcsolatot egyéb dolgok miatt nem igazán opció, de azt veszem észre, hogy hiába járok nyitott szemmel, nem tudok másba beleszeretni, így kicsit kilátástalannak érzem magam.
Hahó! Ne haragudj a brutálisan megkésett válaszért, elfedte a spam a kérdést az inboxban. :')
Nem könnyű a helyzet, de nem is lehetetlen. Adj időt magadnak, és a szerelem helyett próbálj meg belemerülni minden másba, amit szeretsz, és ami független tőle. Természetesen a gondolataid ugyanúgy oda fognak kalandozni: az érzéseid őszinték és mélyek, idő, amíg megfakulnak, majd elkopnak.
Néha fájdalmasabb és nehezebb lesz, és néha könnyebb, csak, hogy aztán újra rádzúduljon, de ígérem, hogy egy reggel úgy fogsz kelni, hogy a szerelem helyén szeretet marad csak.
Ebben segít az, hogy az elutasítás után kevesebb a "mi lenne, ha..." szitu, és amikor azon ábrándozol, hogy milyen lenne vele, szembesíteni tudod magad a tényekkel, hogy már döntött, és nemet mondott--te pedig megérdemled, hogy olyannal legyél, aki téged választ, lelkesen, boldogan.
Ha segít "kiábrándulni" egy kicsit, keress benne dolgokat, amik racionális okot adnak arra, miért nem működne a dolog. Nem kell megutálnod, de ha például a terveitek között nagy szakadék van (te külföldre költöznél, ő nem; valamelyikőtök másik városba menne egyetemre; máshogy gondolkoztok a politikáról, stb) akkor tudod bizonygatni a romantikus énednek, hogy úgyse tartana sokáig a dolog, és jobb barátnak maradni. Sovány vigasz, de néha beválik. :')
Szia! Hogyan tudnék segíteni egy barátnőmnek akinek szörnyű depresszív epizódjai vannak? 24 évesek vagyunk, elmondása szerint egész életében ilyen melankolikus volt. Nagyon hirtelen jelentkeznek nála hangulatingadozások, és olyankor kezdődik a negativitás. Folyamatosan arról beszél, hogy a gyenge szervezete miatt nem élhet olyan szabad életet amilyet szeretne, és hogy semmi értelmét nem érzi. Megnyugtatott hogy azért nem fog ártani magának, mert “eddig kibírta, még vagy pár évtized, aztán hátha a következő élete jobb lesz”. Jár egyébként pszichológushoz, de annyit tudok csak hogy kedélyjavítót ajánlott neki, de azt elutasította , mert nem akar gyógyszertől függni. A volt párkapcsolatai is artottak neki, sose érezte azt, hogy különleges, hogy valóban értékelik, és elmondása szerint sose fog senkit találni. Én próbáltam már több hangnemben tartani benne a lelket, puhàbban, határozottabban de semmi se segít. Mindig csak le van tudva azzal, hogy “mindig is ilyen voltam, reggelre elmúlik” de aztán minden este eljátszuk ugyanezt. Nekem megszakad a szívem hogy így kell látnom őt és belebolondulok, hogy úgy érzem, nem tudok segíteni neki. Szerinted mit tehetnék érte? Köszönöm a válaszod!
VÁLASZ: Szia! Borzasztóan sajnálom, hogy ezzel kell küzdenie szegénynek. Megértem, hogy tehetetlennek érzed magad, de mindenképpen segíteni szeretnél.
Én javasolnám, hogy pszichológus mellett keressen fel pszichiátert. (Tudja önerőből is vagy pszichológus beutalójával.)
Pártatlannak lenni nehéz, mert nekem az antidepresszáns megváltoztatta az életemet, és leírhatatlanul sokat segített. Amit valószínűleg felírnának neki, az nem okoz függőséget, bármikor “le lehet jönni” róla, csak nem úgy, hogy egyik nap nem veszi be, hanem hogy fokozatosan csökkentik az adagot. Ez ijesztően tud hangzani, de közel sem olyan, mint mondjuk egy oxitocin függőség.
Ha elutasítja a gyógyszeres kezelést, akkor nem nagyon tudsz sajnos mit tenni, változás nem valószínű, hogy lesz. (Nem elítélni akarom, ha amúgy is krónikus beteg, megértem, hogy tele van a hócipője a gyógyszerekkel meg a dokihoz járkálással, csak sajnálom, mert a depresszióra tényleg ez a leghatékonyabb).
Amit tudsz csinálni, az az, hogy együtt felépítetek határokat. Mit tudsz tenni érte ilyenkor? Mi esik jól? Neked mi fér bele? Miben tudod támogatni, miben nem? Mire van szüksége, tanácsra vagy csak megértő hallgatásra? Mindkettőtök igényeit vegyétek figyelembe: egyáltalán nem önző dolog, ha nem tudsz teljes gondoskodást nyújtani, “csak” támogatást. A lelki betegség is betegség, és a gyógyuláshoz vagy a tünetek csillapításához szakember segítségére van szükség--és sokszor csak gyógyszerrel együtt.
Lehet, h hülye kérdés, de te kint leszel a Pride-on? Ha igen, van esetleg vmi tipped a jelenlegi helyzetre vonatkozóan? (Voltam már, szóval a víz és a kényelmes cipő ok, de ha rutinosabb felvonulóként általános jótanácsaid vannak, azokat is szívesen veszem!)
Hahó!
Nem hülye kérdés egyáltalán ❤️ Kint leszek, és a Magyar Helsinki Bizottság meg a Háttér Társaság tippjeit igyekszem követni. Nekem ezek voltak a leghasznosabb infók:
A szabálysértési bírságról tudni kell, hogy a szabálysértés nem jelenik meg erkölcsi bizonyítványban, nem befolyásol továbbtanulást vagy munkavégzést.
Ha a helyszínen megbírságolnak és aláírod, akkor utólag már nem tudod támadni a szabálytalan bírságot, tehát ha van kapacitásod ezzel foglalkozni, kérned kell, hogy idézzenek be személyesen. Nem túl életszerű, hogy egy több tízezres tömegen végig tudjon menni a rendőrség, de ha pont te jársz pórul, a Helsinki Bizottság részletesen leírja, mi a teendő.
Maszkot nem lehet viselni, és kötelező, hogy legyen nálad személyi. Ha nem tudod igazolni magad, vagy ellenállsz a rendőri intézkedésnek, fogdára vihetnek és fogva tarthatnak 8 (+/- 4) óráig.
Hang- és képfelvételt készíthetnek, tehát utólag is be tudnak azonosítani. Terjednek mindenféle sminktippek ennek kijátszására, de fontos, hogy az arcot fátylazni, elfedni nem szabad. Napszemüveg, baseballsapi ér.
Ha a rendőrség bejelenti, hogy a tüntetést feloszlatja, és nem hagyjuk el a helyszínt, használhat kényszerítő eszközöket. A hidas blokád alapján követik még az arányosság elvét. A felszólítás után joguk van a tömegoszlatásra, így nem érdemes érvelgetni, hogy de te békés tüntető vagy. A passzív ellenállás legjobb módja, ha a földre ülsz lehajtott fejjel, a lábaid alatt összekulcsolt kézzel. Ebben a poziban vagy a legnagyobb biztonságban, ha megfognak és odébb visznek. Dulakodni, fenyegető mozdulatokat tenni, a rendőrhöz egyáltalán hozzáérni nem érdemes. Nem ciki az sem, ha engedelmeskedsz a rendőri parancsnak, így tudja a tüntetés megőrizni a békés jellegét. Kövesd a Háttér Társaság önkénteseinek utasításait, akik láthatósági mellényben vesznek részt az eseményen.
Ellentüntiző nem nagyon volt idáig, meglepődnék, ha idén sikerülne normális létszámot összeverbuválniuk.
A rendőrség szintén létszámhiánnyal küzd, alulfizetettek és nem feltétlenül személyes meggyőződésből vannak ott. (A szabályszegő rendőrt katonai bíróság elé idézik.) Szerintem semmiképp sem érdemes provokálni, aggresszívan fellépni, a hatalmat nehéz rajtuk keresztül támadni--a NER-nek csak jó, ha mutathatják a híradóban, hogy hőzöng a tömeg. ACAB, persze, bratyizni nem kell, de én személy szerint Stone Wall szitut próbálnék kerülni ebben az adott helyzetben, mások a körülmények. Ez mindenki személyes meggyőződésén múlik, mit gondol, de a szervező Háttér Társaság kifejezett kérése a békés tüntetés, úgyhogy én ezt követném.
A szivárványt nem kell visszafogni, a ruhákra, kiegészítőkre nem terjed a rendelet. Ha egyedül érkezel vagy messzebb laksz, érdemes lehet könnyen elrejthető/levehető kiegészítőket választani, hogy ha már nem véd a tömeg, akkor is biztonságban érezd magad.
A tapasztalatom szerint a 4G hálózat nagyon le tud terhelődni a menet alatt, úgyhogy üzenetküldés helyett érdemes telefonálásra hagyatkozni, akár barátokkal csekkolsz be, akár taxit akarsz hívni. Menetrendek, útvonalterv legyen letöltve.
Víz műanyag palackban, és uzsit is érdemes vinni. Naptej alap, legyező / esernyő ajánlott, kényelmes cipő szintén (ha csak nem akarsz te lenni a legmenőbb. :D) Biciklit, rollert csak tolni lehet. Kutyus jöhet pórázon, de győződj meg róla, hogy jól érezné magát, nem túl forró/megerőltető/stresszes neki a szitu.
Fájdalommal megtört szívvel teszem hozzá, hogy idén kerülném az olyan szerkót/kiegészítőket, ami könnyen beakadhat valahova (láncok, lazább hám, köntös, stb) és akadályozhat a mozgásban
Szükség lehet tiszta gondolkodásra, alkoholt most nem javasolok.
Mosdóba korábban simán beengedtek éttermek, reméljük, ez idén is így lesz. Csoportosan érdemes, és úgy, hogy utána könnyen vissza tudjatok csatlakozni a felvonuláshoz.
Ha valaki az orrod alá dug egy mikrofont, kérj tőle sajtóigazolványt és győződj meg róla, hogy olyan médiát képvisel, amire bátran rábízod a véleményedet úgy is, hogy a hang- és képanyagot szabadon szerkeszthetik.
Transz testvéreinkre fokozottan vigyázunk, ha bármi para történik, mi vagyunk a védőpajzs, álljunk ki értük.
Figyelj a környezetedre, ajánld fel a segítségedet, vedd elő a legszociálisabb énedet. Pánik, szorongás esetén figyelj magadra, kérj segítséget, vonulj félre. Mentőt bátran lehet hívni.
A végére a legrosszabb... ha odáig jut a helyzet, hogy a rendőrség könnygázt vagy hasonlót vet be, és kialakulhat tömeges pánik, legyen terved arra, hogyan maradsz relatíve higgadt. Az összetorlódás, taposás ilyenkor a fő veszély. Védd a fejedet (ez a kezeidet is szabadon tartja), azonnal jelezd, ha nem kapsz levegőt. Kerüld a futást. Lassan oldalazz a tömeg szélére vagy visszafelé.
Szia! Nem tudom, hogy megoldható-e, de nagyon remélem, hogy igen. 🥲 Még anno a blogodon volt a ‘Revü a kegyetlenségről’ c. Ficed, ahhoz volt 8tracks lejátszási lista. Namost én x év(tized) után vissza szerettem volna hallgatni azt a listát, mert belém hasított a vibe, hogy aztapaszta mennyire rég hallgattam. De sajnos nem elérhető már számomra. Esetleg neked elérhető, és meg tudnád nekem írni a dalok címét? Ha igen, akkor újra-fellángoló fanfic-rajongód ezer hálával üldőz majd!
Ahhh, elütött a nosztalgia, mint egy tehervonat :D Nagyon cuki tőled, hogy emlékszel még ezekre! (A 8tracks megszűnése örök sebet hagyott.)
Arra emlékszem, hogy a Revüt... az indie phase-em alatt írtam, de sajnos én sem férek hozzá már a teljes lejtászási listához. Amit sikerült előkaparni csak neked uwu:
Radiohead: The Gloaming
Placebo: I know
The Mountain Goats: Dialudid
The Smashing Pumpkins: Disarm
Kings of Leon: Closer
Radiohead: Weird Fishes
Nem emlékszem, mi volt rajta a Nirvanától :D
Itt hagyom még a Spotify-profilomat: bár visszatértem a darkwave gyökereimhez, hátha vannak még közös pontok, amik tetszhetnek
germansingergirl
romaincrisis
titsay
prguitarman
