Igazából amikor kiderült, hogy valóban doktorizni kezdek, eldöntöttem, hogy online kutatási naplót fogok vezetni. Azt gondoltam, hogy ez majd motiválni is fog, illetve egy kicsit majd mások is megnézhetik, mit csinál egy művészettörténész. Illetve konkrétabban, mit csinálok én, aki épp művészettörténészként ügyködöm. Nem igazán sikerült ezt a dolgot elindítanom tavaly, de most nekilátok. Szólok előre, hogy valószínűleg hektikus lesz, zavaros, olykor talán érthetetlen. Nem akarok nagy ígéreteket tenni, nehogy ne tudjam megtartani őket. De az a terv, hogy időről időre szólok, hogyan állok a kutatással.
Valószínűleg helyesebb lenne a kutatási téma bemutatásával kezdeni, de nem azzal fogom. Májusban volt egy doktarndusz konferencia, arra mentem a következő bemutatóval. Viszonylag frissen váltottam témát, úgyhogy kicsit a meglévő szakirodalmat mutattam meg, illetve azokat a folyóiratokat, amelyek a köztéri reklámmal foglalkoznak.
Röviden felvillantottam, hogyan nézett ki a plakátművészet az 1910-es években, csak hogy érződjék, valami már nagyon elkezdődött.
Az 1930-as évek Budapestjén már így nézett ki a dolog.
Néhány szakirodalmi cím: szakkönyv, kiállítási katalógus, album(szerű gyűjtemény). Persze ennél jóval több is van, a témám szempontjából ez viszont négy különböző típusú volt, különböző súllyal, ezért is emeltem ki őket.
A gyönyörű Magyar Iparművészet, amely anno domini az elsők között írt a plakátokról.
A nagyszerű Magyar Grafika, Biró Miklós lapja, hát persze, hogy foglalkozott köztéri reklámmal, de szintén nagyjából csak plakátokkal.
És a csodálatos Reklámélet, amiben már nem csak a plakátokról, hanem MINDENRŐL szó van, kirakatoktól elkezdve neonokig, marketingstratégiáktól pszichológiáig, írt bele művész, kritikus, szakértő. <3 (Reményeim szerint majd erről fogok többet írni.)
Hát valami ilyesmire lehet számítani a jövőben.