hova van értelme mostanában posztolni?
az instagram algoritmus behalt. a Facebook-on is alig látok már ismerősöket. a weboldaladat mindenkinek az arcába kell nyomni. mindenhol a hemzsegés. a sok “közösségi” oldaltól is már kifordul a gálám. ezt a blogot meg jól szétbasztam én magam azzal, hogy elkezdtem mások kontentjéből a (szerintem) jót ide rakni, plusz egy rakás számomra fontos dolgot elmentettem az archívumban.
annyira fárasztónak érzem, hogy csináljak még egy valamit és azt (is) folyamatosan updateljem. totál értelmetlennek látszik az egész, szélmalom harcnak. de valszeg most is csak szétestem egy kicsit mert túl sok mindent csinálok és reménytelennek tűnik, hogy bármit is befejezzek.
gondolkoztam rajta, hogy a saját képeimet is elkezdem ide blogolgatni, de arra meg ott van az instagram, mint napló. voltaképpen a dolgaimból a legtöbb látható dolog a vizuális naplóm és a kísérletezések. igaz, szándékosan nem is csinálok annyi (nagyképűen) “opust”, hogy azzal folyamatosan megtöltenék egy művészeti blogot. lehet, hogy ez hiba. elnézve ugyanis mások, a kísérleteimhez és naplóimhoz hasonló képekből egész fasza karriert vagy mit tudnak csinálni. lehet nem kellene annyira szigorúnak lennem magamhoz. a perfekcionizmusról szerencsére már régen leszoktam, és ha valami véletlenül lesz jó, akkor sem leszek csalódott, hogy nem tudom megismételni, hanem örülök, hogy megvan az, amit el akartam érni. nem tudom hogyan, de sikerült, és örülök az eredménynek, ahelyett, hogy magamat basztatnám, hogy ez nem is igazi, mert nem tudatos, és ezért nem is enyém. (Sally Mann, azt mondja, hogy a képeinek egy jelentős része ilyen “happy accident”)
de abban a tekintetben szigorú vagyok, hogy mi az amit egy “képnek” tartok. Hogy van tartalma, esztétikája, technikája, mélysége - nem csak egy “elkapott” pillanat, hanem összesűrűsödik benne valami a századok óta felhalmozott technéből, hogy a jelenből/ről szóljon, de legyen benne valami időn túli szépség, humor esetleg dráma. hogy el tudjak időzni rajta, hogy vágyjak rá, hogy beszippantson vagy farkasszemet akarjak nézni vele. nyilván ez sem mindig jön össze, de ha már úgy érzem közelítek ehhez, annak már nagyon örülök.
de azért mert lőttem egy jó fotót, még nem feltétlenül fogom jó képnek is gondolni.
azt hiszem tényleg nagyon szigorú vagyok.
sebaj, itt egy fotó a legutóbbi tekercsről
dailybridgerton
kaledo-art
germansingergirl
discoholicmusic
dededos
blakekathryn
origamiaround
