cherry valley forever
The Bowery Presents
$LAYYYTER

JVL
Jules of Nature

bliss lane
noise dept.
KIROKAZE
occasionally subtle
Cosimo Galluzzi

Origami Around

#extradirty

pixel skylines
Monterey Bay Aquarium
h
No title available

Love Begins
Xuebing Du

gracie abrams
Cosmic Funnies

seen from Malaysia

seen from Maldives

seen from Bulgaria

seen from Canada
seen from United States

seen from United States

seen from United States
seen from United Kingdom
seen from Bulgaria
seen from United States

seen from United States

seen from Germany

seen from Italy
seen from Türkiye
seen from Türkiye

seen from Bulgaria

seen from United States
seen from Poland

seen from United States

seen from Malaysia
@buriji
Lucy Hale for mark. by Avon 2017 ’Summer’
Birthday girl🍂🍁
🥰
💪
A legerősebb harc az érzelmeid, és a tudatod között dúl.
Hey, gorgeous! ❤️
“Annyira borzasztóan hiányzol. Elcsesztem mindent. A sok hisztimmel,féltékenységemmel,és féltésemmel. Elcsesztem mindent,mert nem tudtam,hogy hogyan kezeljem azt,hogy szeret engem valaki,és szerethetek valakit. Ha visszapörgethetném az időt,esküszöm ,mindent jobban csinálnék. Sosem veszekednék veled,sosem kérnélek meg semmire,ami neked nehézséget okoz,mert most,hogy elveszítettelek,rájöttem,hogy te vagy a mindenem. A hiányod egyszerűen nem múlik,bármit teszek,bármit mondok,csak napról napra rosszabb. Csak megtanultam együtt élni vele. Boldognak mutatom magam,erősnek és optimistának,de az igazság az,hogy összetörtem,darabokban vagyok,és nagyon hiányzol. Az ember csak akkor jön rá,hogy valaki mennyire fontos a számára,amiután elveszíti. Ezzel én is így vagyok. Hozzászoktam ahhoz,hogy ott vagy a mindennapjaimban, és boldogítasz,de most,hogy már nem vagy ott rájöttem,hogy te voltál a mindenem.”
—
Csak voltál🤷
Tedd meg ezt velem
Szeretgess
Dédelgess
Becézgess
Csókolj meg
Puszilgass
Simogass
Nevettess meg
Nevess velem
Mosolyogj velem
Játsz velem
Vígasztalj meg
Nyugtass meg
Védj meg
Aludj velem
Engedd, hogy hordjam a pólóid
Fürödj velem
Igyál velem
Csinálj hülyeségeket velem
Fektess az öledbe
Fektess a karodba
Karolj át hátulról
Fogd meg a derekam
Fogd meg a kezem
Kulcsold össze az ujjainkat
Teperj le
Mász rám
Csikizz
Szívd ki a nyakam
Harapj meg
Vetkőztess le
Segíts
Taníts
Bújj össze velem
Ölelj
Szoríts magadhoz
Maradj velem
Mond, hogy szeretsz
Ő
Amikor felteszel egy teljesen eszement kérdést, amin már sokszor gondolkodtál, de sosem merted kimondani hangosan, és mikor mégis megteszed, valaki csillogó szemekkel belemegy a téma boncolgatásába… na akkor ő vagy a legjobb barátod lesz, vagy életed szerelme.
It's okay
Hey, listen. It’s okay.
It’s okay to cry. It’s okay to let your emotions flow through your face, through tears. There’s nothing wrong with feeling emotions. There’s nothing wrong with crying. You are not a lesser being because you cry.
It’s okay if you can’t speak. Some things are too complex to be spoken. It’s okay if you can speak, but the only thing that comes out of your mouth are curses, ramblings, screams, or hypocritical things you never thought you would speak. It’s okay. Your anger is genuine. The mind isn’t perfect, but it doesn’t have to be perfect.
It’s okay to stim. Be self-balanced, be happy. There is nothing wrong with running and dancing through all the house. There is nothing wrong with flapping your hands with excitement, bouncing your legs with curiosity or rocking back or forth with nervousness. Your body is showing emotions, and your emotions are beautiful. You dance through a music not everyone can listen.
It’s okay if you don’t have the energy or will to do something. Willingness is a hard thing. It varies with your mood. Sometimes, things are not meant to be made when you are in a bad mood. Especially considering it may worsen your situation. Retreat. Rest. There’s nothing wrong with that. Sometimes you have to rest.
It’s okay if it isn’t perfect. Not everything have to be perfect. I know how your own standards may be so high, but you don’t have to demand that much of yourself. Sometimes, it’s the imperfection what make things beautiful. The imperfect is just as beautiful as the perfect.
It’s okay to be angry. It’s okay if you are tired of this world. The world is a shallow, unkind, insensitive place, where injustice reigns and prejudice remains. But don’t feel bad because of it. It’s not your fault. You don’t have to save the world all the time. Maybe the world needs to save itself with its own hands.
It’s okay. Remember you are valid. Remember you are beautiful. You don’t need to be perfect. You are full of life. You deserve to live. Your concerns are deep and real.
And you are not alone.
Rád írok, rám írsz. Már megint ugyanazok a gondok. Ugyanaz a beszélgetés. Meghallgatlak. Rágódom. Nekem is van problémám. Félreteszem. Megnyugtatlak. Nálad minden happy, nálam nem. Elköszönsz. Én meg összetörök. Vajon mikor fogja tőlem megkérdezni valaki, hogy minden rendben van-e?
Csók
Úgy beszéltük meg, hogy este jössz, mert délután segítened kellett apukádnak.
Hat óra körül írtál, hogy indulsz, szóval tudtam, hogy nagyjából 45 perc és itt vagy.
Hét óra is elmúlt már, amikor írtál egy üzenetet, hogy baleset miatt áll a forgalom, úgyhogy késni fogsz.
Úgy voltam vele, hogy addig megfürdök, hogy mire ideérsz frissen várhassalak.
Miután végeztem a fürdőben befeküdtem az ágyba és bekapcsoltam a tv-t, hogy hamarabb teljen az idő, de a tv fénye csak álmossá tett. Nem akartam elaludni, minden erőmmel azon voltam, hogy nyitva tartsam a szemeimet.
Egy hajszál választott el az álomtól, amikor megérkeztél. Az ágyam elé guggoltál, hogy láthasd az arcom. A hajamat a fülem mögé tűrted, majd egy puszit nyomtál a homlokomra.
-Szia! - suttogtad.
-Szia! - mosolyogtam.
-Miért nem alszol?
-Mindenképpen meg akartalak várni. - mondtam, majd fel akartam ülni.
-Ne! - tartottál vissza. -Gyorsan letusolok és jövök, rendben? Nem muszáj megvárnod, nyugodtan aludj.
-Megvárlak. - mondtam.
Mosoly jelent meg a szádon, majd kimentél a szobából.
Mire visszaértél ismét lecsukódtak a szemeim és Te próbáltál a lehető legóvatosabban bebújni mellém, de észrevettelek.
-Ideje volt már. - suttogtam.
-Na gyere. - bebújtál mellém, majd kinyújtottad a karod, hogy rá tudjak feküdni és szorosan magadhoz húztál.
-Olyan meleg a bőröd. - mondtam.
-A tied meg puha. - puszit nyomtál az arcomra.
-Csókolózni szeretnék veled. - suttogtam.
Nem válaszoltál csak engedtél az öleléseden, hogy hozzám férhess. A szám felé hajoltál, én pedig az arcodra csúsztattam a kezeim.
-Szeretlek. - suttogtad, a szád pedig éppen érintette az enyémet.
Bólintottam, majd közelebb húzva magamhoz megcsókoltalak. Mikor elváltak ajkaink, mélyen a szemembe néztél, majd a számra és ismét vissza a szemembe.
-Akarom még. - suttogtam.
Eleget téve a kérésemnek ismét megcsókoltál, miközben ujjaidat végigvezetted az oldalom.
Sulis élet... Utálom az egészet amit maguk művelnek! Gyerek vagyok, fél 6-kor kelek napi 8 órám van legtöbbször, vidéken élek, a legkorábbi időpont mikor 8 órával hazaérek a fél 5, ahogy sok más ezer társamnak akiknek elegük van szintén! Szóval fél 5kor hazaérek, mire "ebédelek" 5 óra. A tanáraimtól folyton azt hallom : csak 1 órát kell szánnod a tantárgyamra. Ó, hát az remek ! 1 óra az nem sok.NEM LENNE SOK.Nem lenne sok, ha nem napi 8 órám lenne, azaz tanuljak napi 8 órát mert minden tantárgyra elég 1 óra. Én a tanárokat nem hibáztatom, sőt sajnálom Önöket amiatt amit velünk és Önökkel tesznek. Na vegyük hogy kene tortennie a napomnak hogy az elvarasokat teljesitsem: Vegyük azt hogy nem kell minden órára készülni mert lesz tesi is, lesz valami könnyebb óra amin most nem várható számonkérés. Szóval tanulok 4 és fél órát például. Már fél 10 van. Mit tudok csinálni fél tízkor ? Semmit. Sportolhatok? Találkozhatom a barátaimmal? Játszhatok a házi állatommal,akiért felelősséggel tartozom? Nem. A napom ugyanaz minden egyes nap. Minden egyes nap egy borzasztó körforgás. Maximum 5-6 óra alvás, majd az egésznapos robot érzet. Mert robot vagyok. Mert azt akarnak belőlem csinálni. Mert nincs gyerekkorom...mert nem tudok szórakozni. Mert ezer millió dolgot megtanulok amire sosem lesz szükségem, ami hazugság! A kovalens kötés, ó mily szép dolog meg mellette 100 haszontalan nehéz tananyaggal, amelyekre az életben nem lesz szükségem, de ha rossz jegyet kapok az egész életem befolyásolja. Egy dologban biztos vagyok, az én gyerekeim messziről elfogják kerülni a magyar oktatást! Az én gyermekeim tanulni fognak, tanulni fognak embernek lenni, őszintének, szeretetteljesnek és BOLDOGNAK! Az én gyermekem ha hazaér majd az iskolából legkésőbb fél 2kor akkor játszani fog, majd az összes tantárgyra összesen tanulunk másfél órát, majd játszhat vagy pihenhet megint! Az én gyermekem olyan országba fog felnőtté válni, ahol megtanul BOLDOG lenni és lesz gyerekkora! Sajnálom a pedagógusokat, rengeteg velünk a probléma,kialvatlanok,leterheltek vagyunk,Maguk is fáradtak, Maguknak is elegük van. Nem normális, hogy egy tanárnak több időt kell tölteni mások gyerekeivel mint a sajátjaikkal, és nem normális hogy több időt töltünk tanárainkkal,mint a szüleinkkel tudunk. Én szeretnék sportolni..szeretnék..szeretnék boldog lenni . És akkor lehet hisztizni,az országok közötti felméréseken kicsi országunk miért az utolsó helyeken szerepel tanulmányi átlagunkkal.VALAKI ÉBRESSZE FEL AZ ODAFENT ALVÓ EMBEREKET,MERT RÉMÁLMUK VAN,AMI VELÜNK TÖRTÉNIK.
Cole Sprouse